26 ápr Észtország behálózva
Egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy Tallinban ingyenes az ott lakóknak a tömegközlekedés. Most az újabb “pofon” a tiltakozóknak, akik nem hisznek ezekben… Lehet, hogy a 19 pontunk ott előbb megvalósul, mint nálunk? A cikk: “Ha a pesti utcán véletlenszerűen leszólítanánk embereket és megkérnénk őket, mondjanak 3 dolgot Észországról, valószínűleg sokan bajban lennének.
Az ország fővárosán kívül semmit tudnának említeni – bár azt is összekevernék a másik két Balti-államéval. A fél Magyarország területű, 1,3 milliós lakossággal rendelkező ország digitális kultúrájáról pedig végképp semmit nem tudunk, pedig a Skype és a mai fájlcserélők egyik őse, a Kazaa is onnan származik. A Guardian nyomán most Észtország digitális állapotát mutatjuk be.
Az észtek nem államilag támogatott digitális fényképezőgép-vásárlási projektet indítottak, mint mi (ld. a Magyar Bálint-féle a Sulinet-programot), hanem már a kilencvenes években óriási összegeket fektettek abba, hogy az ország szinte minden lakott pontján ingyenesen hozzáférhető, stabil internetkapcsolat legyen. Akkor az ország lakosságának több mint a felének még telefonvonala sem volt, ma pedig már nincs olyan szeglete az országnak, ahol ne lenne wifi. A legfrissebb adatok szerint, Észtországban az egyik legmagasabb az internetpenetráció a világon: az 1,34 millió észt 75%-a internethasználó.
Az észt társadalom a nagy orosz medvétől való félelem miatt, minden olyan kommunikációs módra nyitott volt, amely nem kötődött szorosan valamilyen fizikai infrastruktúrához. Mivel az internet teljesen decentralizált rendszer, szemben a televízióval, a rádióval vagy a nyomtatott sajtóval, védve van a legtöbb hagyományos támadással szemben, így ezért volt csábító számukra az internetes hálózat gyors kifejlesztése.
2007-ben az oroszok viszont váratlanul a neten támadtak. A kormány a szovjet háborús hősi emlékművet Tallin központjából egy külvárosi temetőbe száműzte, mire az orosz kisebbség felgyújtotta az egész várost, majd később – vélhetően külső segítséggel – túlterheléses támadást (DoS) indítottak különböző észt szolgáltatók honlapjai ellen. Az ijedtségen és a lassabban csordogáló adatfolyamon túl azonban semmi komolyabb kárt nem okoztak az digitális blokáddal, csupán egyszer volt működésképtelen az észt pénzügyi tranzakciókat menedzselő rendszer másfél órára.
A bitek háborújának két eredménye is lett: a NATO idetelepítette a kibertámadásokkal foglalkozó irodáját, a CCDCOE-t (Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence), aminek egyébként Magyarország még nem tagja, holott a szervezet nyitott minden NATO ország számára; az észt kormány pedig felállította a Cyber Defence League-t, ami egy önkéntesekből álló digitális honvédelmi alakulat.
A CCDCOE katonás épülete Tallinban
Az észt állam a hálózat fejlesztése mellett olyan újdonságokat vezetett be elsőként a világon, mint a digitális személyi igazolvány. A 2002-ben indított projekt eredményeként 10-ből 9 észtnek már van ilyenje. A csippel ellátott kártyát a gépbe kell illesztenünk és – a hivataltól távol – már intézhetjük is ügyeinket, mint például a képviselőválasztás vagy az okmányügyintézés. De az észt orvos is csak digitális receptet ír, az észt kormány ülései pedig teljesen papírmentesek.
Az észt személyi igazolvány
Az egész észt-csoda talán a politikai elit fiatalságából is eredhet – állítják a cikkben nyilatkozók. Mart Laar, a jelenlegi hadügyminiszter, 1992-ben 32 évesen lett miniszterelnök, így életkorukból eredően természetesen tudtak lépést tartani az infokommunikációs forradalom eseményeivel.
Ehhez képest Orbán Viktorról egyik legközelebbi munkatársa állította néhány évvel ezelőtt, hogy a miniszterelnöknek komoly gondjai vannak a számítógéppel, de legalább már meg tudja különböztetni a faxot az e-mailtől. Íme az eredmény.”
Forrás: http://elektor.blog.hu/2012/04/25/esztorszag_behalozva
