06 máj Panasz benyújtása az alapvető emberi jogok biztosához
Tisztelt Címzett! – (Alapvető Emberi Jogok biztosa)
Alulírott (adatok)
Magyarország kormányával, illetve Magyarország kormányának rendelkezéseivel szemben
PANASZT
nyújtok be Önökhöz, mint “Védettségi Igazolvánnyal” nem rendelkező állampolgár, akit emiatt sorozatos hátrányos megkülönböztetés ér.
Ismertetés:
A Magyar Közlönyben megjelent és 2021. május 1-étől hatályba lépett rendelkezések alapján megkülönböztetésre került valamennyi magyar állampolgár. Vannak, akik rendelkeznek úgynevezett Védettségi Igazolvánnyal, és vannak, akik nem.
Védettségi Igazolvánnyal csak azok rendelkeznek, akik kimutathatóan átestek az ún. koronavírus járványon, vagy önként jelentkeztek oltásra, amely Magyarországon NEM KÖTELEZŐ, tehát választható.
A Védettségi Igazolvány ugyanakkor előjogokat biztosít azoknak, akik rendelkeznek vele, amiből egyenesen következik, hogy automatikusan hátrányba kerülnek azok, akik
1. nem kapták még meg,
2. egyéb okok miatt nem is tudják megkapni (pl. betegség, ami miatt nem is oltathatják magukat).
3. állampolgári joguknál fogva nem kívánnak élni az oltás lehetőségével, így nem lesznek jogosultak igazolványra.
A kormány rendelkezése több helyen is sérti a Magyarország Alaptörvényében lefektetett jogokat, az alábbiak tekintetében:
1. ALAPTÖRVÉNY I CIKK, (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az Alaptörvényben megfogalmazott indokok egyike sem áll fent, amelyek miatt ezek a jogok korlátozhatóak lennének.
2. Az úgynevezett “Védettségi Igazolvány” elnevezése félrevezető, hiszen semmilyen védettséget nem biztosít azok számára, akik ezzel rendelkeznek. Ugyanúgy megfertőződhetnek, ugyanúgy továbbadhatják a fertőtést. Az elnevezés hazug és hamis illúziót kelt a társadalom egészében.
3. Az úgynevezett “Védettségi Igazolványt” már az első oltás után azonnal postázzák, holott az orvosok szakértői véleménye is kimondja: a védettség csak a második oltást követő hetekben alakulhat ki.
4. A “Védettségi Igazolvány” tulajdonosai csak bizonyos helyeken lennének védve az igazolvánnyal nem rendelkezők, vagy nem oltottakkal szemben, hiszen többek között a munkahelyekre, zsúfolt bevásárlóközpontokra, tömegközlekedési eszközökre továbbra is mindkét fél bemehet, illetve felszállhat – ennél fogva az ilyesfajta megkülönböztetés nem is éri el a célját.
5. Az ilyesfajta mesterséges – és az előbbiekben felsoroltak miatt értelmetlen – kettéválasztása súlyos és feleslegesen gerjesztett feszültségeket kelt a társadalomban, amely több mint másfél éve amúgy sincs jó morális állapotban.
6. A “Védettségi Igazolvány” ilyen formájú alkalmazása burkolt formában próbál kényszerítő eszközzé válni azokkal szemben, akik alapvető emberi jogaiknál fogva nem óhajtanak oltást kapni. Vagyis hiába nem kötelező, a rendelkezések így próbálják “kötelezővé tenni” az oltást.
7. Az Egészségügyi Törvény világosan kimondja, hogy járvány idején tilos tömeges oltásokat alkalmazni a lakosságnál, így az oltáskampány és minden egyes beadott oltás szembemegy ezzel a törvénnyel. Járvány idején alkalmazott oltások azt eredményezhetik, hogy a vírusok könnyebben mutálódhatnak, ami a járványhelyzet súlyosbodásához vezethet.
8. Az oltás nem kötelező jellegű, és sem az orvos, sem a vakcinák gyártói, sem az állam nem vállal felelősséget a beadott anyagokért, azok utólagos mellékhatásaiért, esetleges elhalálozásért. Ez visszatartó erejű, a burkolt kényszerítő szándék a bűncselekmény határát súrolja.
9. A beadott oltások nem felelnek meg a védőoltás kritériumainak, hiszen ezek valójában nem kellően tesztelt, KÍSÉRLETI vakcinák, amelyek hosszú távú hatásai nem ismertek.
10. A járványügyi helyzet nem indokolja ezt a fajta megkülönböztetést, hiszen a közvetlenül a koronavírus miatt elhunytak száma (nem egyéb, más súlyos betegségek miatt) az összes elhalálozásnak csak minimális töredéke. A KSH adatai is alátámasztják, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nem növekedett Magyarországon a halálozások száma.
11. Számos ország példája bizonyítja (pl Svédország, Albánia), hogy korlátozások nélkül is jobban átvészelték az elmúlt időszakot, mint Magyarország.
12. Margaret Harris, a WHO szóvivőjének nyilatkozata szerint az Egészségügyi Világszervezet semmilyen “vakcinaútlevelet” nem támogat.
13. A legfontosabb emberi jogi szervezet, az Európai Tanács 2021. január 27-én elfogadott határozatota (2361/2021) alapján az oltatlan embereket nem szabad hátrányosan megkülönböztetni. Így nem érheti őket semmilyen negatív diszkrimináció, semmilyen téren. Sajnos az ő határozatuk nem kötelező érvényű a tagállamokra nézve.
14. Az Alkotmánybíróság egy korai határozata szerint (144/B/1990.), ha a pozitív megkülönböztetéssel egy hátrányos helyzetben lévő személynek kívánnak segíteni és ez a tevékenység más kárára nincs, az nem válik jogellenessé, azaz a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. A pozitív diszkriminációt tehát az esélyegyenlőség, illetve magának a lehetőségnek a megteremtése, a társadalmi felzárkózás megvalósítása indokolhatja, vagyis a kedvezmények sem osztogathatók önkényesen. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 11. § (1) 11 bekezdése alapján nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az – törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, – határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól és – nem sért alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Az egyenlő bánásmód követelménye azt jelenti, hogy tilos hátrányt okozni a jog által védett tulajdonsággal rendelkezőknek e tulajdonságuk miatt. Az egyenlő bánásmód megsértésének minősül, ha a megkülönböztetés hátrányt okoz az érintett személynek A védett tulajdonságok körét az Ebktv. határozza meg, ide tartozik például az egészségi állapot, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, a foglalkoztatás részmunkaidős jellege. Az Ebktv. külön is kiemelt területként kezeli a foglalkoztatást. Az Ebktv. 21. §- a meghatározza, hogy mi az, ami a foglalkoztatás területén különösen az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti. Ilyen tényállás különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz például a munkához való hozzájutásban, a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében, a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan, a munkafeltételek megállapításában, biztosításában. Mivel az oltottak pozitív diszkriminációja nem indokolt és nem indokolható, a másik oldalon, az oltatlanok esetében egy ilyen szabály, gyakorlat, vagy rendelet bevezetése sértené az Atv.- ben biztosított jogaikat, és önrendelkezési joguk alapján emberi méltóságukat is, a számukra okozott hátrányos helyzet kialakításával.
15. A “Védettségi Igazolvánnyal” kapcsolatos negatív diszkrimináció a kialakult hátrányos megkülönböztetés, az így gerjesztett társadalmi feszültségek mellett tovább mélyíti az amúgy is kialakult gazdasági válságot.
16. Semmilyen hatástanulmány nem készült arra vonatkozóan, hogy a “Védettségi Igazolvány” ilyen formájú bevezetése eléri-e a célját, vagyis nem bizonyított, hogy ennek alkalmazása valós eredményeket jelent majd a járvány elleni küzdelemben.
17. Az előbbiekben felsorolt indoklásokon túl máris személyes hátrány ért emiatt, hiszen egyéni vállalkozóként esküvői munkát kellett lemondanom, mert nem rendelkezem Védettségi Igazolvánnyal. Az állam semmilyen kedvezményt nem adott az elmúlt másfél évben, önerőből tudtam talpon maradni, de félő, hogy “Védettségi Igazolvány” hiányában további munkáktól esek majd el, így egzisztenciális problémát is okoz a magyar kormány rendelkezése.
Fentiekre való tekintettel felhívom Önt, hogy tiltsa meg a jogsértő intézkedés hatályban maradását, és tiltsa el az erre utaló további kijelentésektől a kormányt, annak tagjait, kötelezze őket, hogy vonják vissza ezzel kapcsolatos eddigi nyilatkozataikat, és tegyék egyértelművé a médiákon keresztül, hogy a “Védettségi Igazolvánnyal” kapcsolatos valamennyi diszkrimináló határozatukat azonnali hatállyal visszavonják!
Bölcs és igazságos döntésében bízva, tisztelettel:
2021. május 6.
