12 feb Biogáz, avagy egy méltatlanul mellőzött technológia!
Ma, amikor az Energiarendszerek válságáról beszélünk, kiemelve a fosszilis Energiaforrásokat, hiszen ma szinte kizárólag a fosszilis Energiaforrásokat használjuk (gáz, szén, olaj), szinte mebocsáthatatlan bűn, hogy a Biogáz előálítási, és hasznosítási rendszeriről, méltatlanul kevés leírás, és ismertető készül. Jelen írás, igyekszik egy átfogó, az egyszerű Emberek számára is érthető formába öntött leírást, és ismertetőt adni erről a nagyszerű rendszerről, a józan, paraszti ész jegyében.
10 jó ok egy biogáz üzem létesítésére
1. A biogáz technológia lényeges környezetvédelmi előnye abban van, hogy csökken az üvegházhatást okozó gázok, azaz a metán, nitrogéndioxid és széndioxid kibocsátása a levegőbe. Széndioxidból például csak annyi kerül vissza a levegőbe, amennyit korábban a növények kivontak belőle. Fontos, hogy megszűnik a metán kikerülése a levegőbe, mert a metán negatív hatása 30-szorosa a széndioxidénak.
2. Növekszik a vidék gazdasági tevékenysége. A városi és falusi szerves „hulladék” anyagok energiatartalmának hasznosítása révén a mezőgazdaságban dolgozók egy egészen új társadalmi szerephez is jutnak.
3. A biogáz üzemek az erőforrások kímélésének hatékony eszközei, a megújuló energia szerves anyagok lebomlása révén termelődik.
4. Az anaerob kezelés javítja a hígtrágya minőségét. A környezeti szagártalom csökken, mivel az erős illatú anyagok, mint az illékony zsírsavak vagy fenolok, hatékonyan lebomlanak. A trágya szivattyúzhatósága, folyási tulajdonságai a homogenizálás eredményeként javulnak, a trágya terítése egyenletesebbé válik.
5. A biotrágya hatékonyabb talajjavító szer, mit a kezeletlen trágya, mert jobb szénnitrogén aránnyal rendelkezik és a növények könnyebben felvehetik a nitrogént. A biotrágya közvetlenül felhordható a növényekre a növekedési szakaszban is.
6. Az ember a szerves „hulladék” anyagokat energiaforrásként és növények táplálékaként hasznosítja ahelyett, hogy szemétlerakókban a természetet szennyezné velük. A biogáz technológia ideális példája a hulladék anyagok újra felhasználásának és helyi hasznosításának.
7. A fermentáció csökkenti a patogén baktériumok (például: coli, salmonella) mennyiségét és a gyommagok kicsírázását. Tehát sokkal tisztább élelmiszerek, és jóval kevesebb kapálás, gyomirtózás szükséges.
8. További előny az, hogy kevesebb műtrágyára és növényvédő szerre van szükség. A biotrágya hatásosan helyettesíti az ásványi műtrágyát és csökkenti az ivóvíz szennyeződésének veszélyét.
9. A biogáz rendszerek hozzájárulnak a klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez és a környezetkímélő technológiák elterjedéséhez.
10. A biogáz üzemekben az elektromos áram mellett hőenergia is termelődik, amely például fűtésre, vízmelegítésre használható. Tehát hőcserélőn keresztül távfűtésre, és használati melegvíz előálításra!!
Biogáz termeléshez szinte minden természetes eredetű szerves anyag felhasználható a biológiai hulladékoktól a speciálisan biogáz előállítási céllal termesztett növényekig (pl. silókukorica).
A különböző biológiai anyagokból különböző mennyiségű és minőségű biogáz nyerhető. Technológia szempontból fontos a megfelelő 10-14% nedvességtartalmú nyersanyag „koktél” összeállítása. Gazdasági szempontból pedig előnyösek a magas zsír- és szénhidrát tartalmú hulladékok, ugyanis ezekből jelentős mennyiségű metán nyerhető. A biogáz előállítás, a biológiai hulladékok ártalmatlanításának gazdaságilag és környezetvédelmileg is előnyös megoldása.
Az anaerob erjesztés
Az anaerob (levegőtől elzárt) erjesztés egy természetes bakteriális lebontó folyamat, amely a kérődzők bendőjében és lápokban is lejátszódik. A lebontás egy komplex, soklépéses mikrobiológiai folyamat, amely során a biológiai anyagokat különböző baktérium csoportok kisebb alkotókká bontják le. A biológiai anyagokból az anaerob erjesztés során metán és széndioxid szabadul fel. A folyamatot gyorsíthatjuk, ha a nyersanyag koktélt zárt tartályban szabályozott hőmérsékleten, nyomáson, illetve pH-n tartjuk a bakteriális folyamatok feltételeinek optimalizálása érdekében. A fejlődő magas metántartalmú gáz ezután felhasználásra könnyen összegyűjthető.
A biogázüzem termékei: hő, villamos áram és biogáz trágya
A biogázt általában tisztítás után gázmotorban égetik el. Ez a felhasználási mód hő- és villamos energia nagy hatékonyságú előállítását teszi lehetővé. Magyarországon 2003. január 1-től – törvényi kötelezettség alapján – a biogáz felhasználásával termelt elektromos áramot a hagyományos villamos energiáétól magasabb áron veszik át az áramszolgáltatók.
A megtermelt hőenergia hasznosítására azonban helyi megoldásokat kell találni (pl.: ipari, mezőgazdasági épületek fűtése, technológiai hőigény fedezése, esetleg lakóépületek fűtése). A biogáz termelés során keletkező másik termék – a biogáz trágya – fázis szétválasztás és kezelés után, mint kiöntözhető biogáz trágya és értékes komposzt hasznosítható talajerő pótlásra.
Környezetvédelmi vonatkozások
A biogáz üzemek a biológiai hulladékok környezetbarát ártalmatlanítását is elvégzik. A hulladékok feldolgozása zárt rendszerben zajlik, és az üzemet csak szűrt (szagmentesített) levegő hagyja el, ezért a „hagyományos” ártalmatlanítási technológiákkal ellentétben a kezelést kísérő kellemetlen szaghatást megszünteti. A visszamaradó biogáz trágya teljesen szagmentes és talajerő pótlásra higiéniai jellemzői miatt is ideális.
A leghatékonyabb környezetvédelmi beruházásnak is nevezhetjük. Minden szerves hulladék, legyen az növényi vagy állati eredetű, veszélyes hulladék, elbomláskor talajvíz és levegőszennyezés lép fel. A szerves hulladékok szaporító helyei a betegséget terjesztő szúnyogoknak és legyeknek. Anaerob (levegőtől elzárt) rothasztáskor a talajvíz és levegőszennyezés lehetősége nem áll fenn. Az erjedés után visszamaradó hígtrágya a bomló anyagtól, baktériumoktól mentes, könnyen felvehető tápanyagként kerül vissza a talajba.
A biogáz előállítás olyan környezetvédelmi problémákra is megoldást kínál, mint például az intenzív állattenyésztés során keletkezőhígtrágya ártalmatlanítás.
Biogáz hasznosítással az üvegházhatású gázok kibocsátása is jelentősen csökkenthető.
Az előállított biogáz ugyanis fosszilis tüzelőanyagokat vált ki, és mint megújuló energiaforrás nem jelent járulékos CO2 kibocsátást. A trágyák nitrát és nitrit tartalma szinte teljes egészében ammóniaként jelentkezik a biogáz üzemet elhagyó biotrágyában.
A feldolgozás következtében a hulladékok szennyezési potenciálja jelentősen csökken ahhoz képest, mintha kezeletlenül a folyóvizekbe, illetve a termőföldekre eresztenék a hulladék kezelésének „olcsó” megoldásaként.
Konklúzióként még annyit hozzáfűznék, hogy alternatívaként emlegetik még az Atomenergiát is, de ennek rendkívüli veszélyessége már bizonyítást nyert két nagy katasztrófa álltal, lásd Csernobil, és legutóbb Fukusima.
A Biogáz rendkívüli hatékonyságát, az összetett energiatermelésében mutathatjuk ki, úgymint Áramtermelés, Távfűtés, Melegvíz előálítás, és a Mezőgazdasági termőföldek termőrejének hatákony visszaálítása, és a térség munkaerőpiacára gyakorolt rendkívül jótékony hatásai.
Ezen tények tükrében, érthető, de nem megérthető, a Fosszilis Energia lobbi rendkívüli ellenálása az elterjedés útjában.
Ez az írás, nem születhetett volna meg, ha nincs a csapatban egy rendkívüli Energetikai szakember, akinek a nevét, saját, és kifejezett kérésére nem tehetjük közzé, de azért egy nagy-nagy köszönet neki így ismeretlenül is!!
