4 napos munkahét
58474
post-template-default,single,single-post,postid-58474,single-format-standard,bridge-core-1.0.5,ajax_fade,page_not_loaded,,qode_grid_1400,qode-theme-ver-18.1,qode-theme-bridge,disabled_footer_top,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.2,vc_responsive

4 napos munkahét

4 napos munkahét

Itt az idő, hogy átálljunk a négynapos munkahetekre

A kevesebb munka egy rakás előnnyel járna mind a dolgozók, mind a munkaadók számára, támogatni kellene a négynapos munkaheteket – így foglalja össze két Davosban felszólaló szakértő véleményét a World Economic Forum.

Adam Grant, a Wharton School pszichológusa szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor a csökkennek a munkaórák, akkor a dolgozók hatékonyabbak, fókuszáltabbak, ami abban nyilvánul meg, hogy nemcsak ugyanannyit termelnek, de sokszor jobb minőségű és kreatívabb a munkájuk eredménye. Ráadásul lojálisabbak a dolgozók azokhoz a vállalatokhoz, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosítanak és nagyobb teret adnak a munkán kívüli tevékenységeknek.

Rutger Bergman közgazdász és történész egyetért ezzel és hozzáteszi, hogy a rövidebb munkahét nem egy radikális ötlet, évtizedeken keresztül a legnagyobb közgazdászok, filozófusok és szociológusok (egészen a ’70-s évekig) úgy gondolták, hogy egyre kevesebbet kellene dolgoznunk. Az 1920-as, 1930-as években több nagy kapitalista vállalkozó is volt, aki egyetértett ezzel, például Henry Ford 60 óráról 40 órára csökkentette a munkahetet, miután felismerte, hogy a munkásai hatékonyabban dolgoznak, ha nem annyira fáradtak a szabadidejükben.

Az elméletet akadémiai kutatások is alátámasztják, vannak olyan felmérések, miszerint a kevesebbet dolgozók boldogabbak és produktívabbak. Az OECD adatai pedig azt mutatják, hogy azok az országok, ahol erősebb a hosszú munkahetek kultúrája, gyakran gyengébben teljesítenek a termelékenységi és az egy munkaórára eső GDP tekintetében.

Forrás: Internet

bg71
info@emberiseg.hu