30 dec A hunzák titka
India és Pakisztán határán van egy hely, amit az emberek csak „a fiatalság oázisának” neveznek. Ennek a helynek a lakosai nem betegszenek meg és fiatalnak néznek ki. A legendák szerint ezt a törpeállamot még maga Nagy Sándor alapította.
Az itt élő emberek saját nyelvükön beszélnek, ami azért különleges nyelv, mert egyik, ma ismert nyelvvel sem áll kapcsolatban. A Hunza törzs tagjai nem ismerik a rákot, vagy a szív- és érrendszeri betegségeket. A hunzák, akiket burusóknak is neveznek ráadásul hideg vízben fürödnek, még akkor is, amikor nagyon hideg van. A 40 éves hunza hölgyek fiatal lányoknak néznek ki, 60 évesen még egyáltalán nincsenek problémáik az alakjukkal, 65 évesen még szülnek.
Egy skót orvos, McCarrison megállapította, hogy ezeknek az embereknek a fehérjefogyasztása minimális. A napi kalória-bevitel átlagban 1933 kcal, 50 g fehérjét, 36 g zsírt és 365 g szénhidrátot fogyasztanak el egy nap. Tavasszal, amikor gyümölcs még nem terem, de a téli vitamintartalékok már kimerülőben vannak, a helyiek kizárólag aszalt sárgabarackból készült kompóttal táplálkoznak. Ez az időszak kettőtől négy hónapig tart.
Általánosságban elmondható, hogy a hunzák nyáron friss gyümölcsöket és zöldségeket, télen pedig napon szárított sárgabarackot, csíráztatott gabonamagvakat és juhsajtot fogyasztanak. 1984-ben egy hunza, név szerint Szaud Abdul Mobud, a londoni Heathrow repülőtérreérkezvén az útlevelét felmutatta. Ebben a következők álltak: férfi, születési dátumnak pedig 1823 volt feltüntetve, azaz ez a férfi betöltötte a 160. életévét! Ami talán ennél is meglepőbb az az, hogy Mobud úr kiváló egészségnek örvendett mind fizikailag, mind mentálisan.
Egyes feltételezések szerint egy hun csoport leszármazottai a magyarul sokszor helytelenül hunzáknak írt, valójában hunzakutok. Az utóbbi években divatossá vált az ősmagyarokkal fennálló rokonságuk feltételezése, amit semmilyen tudományos vizsgálat nem támaszt alá.
A buruso legendárium azt tartja, hogy Baltir (en) (Karimabad) falut (amely főváros is) azon katonák leszármazottai alapították, akik Nagy Sándor hadseregében szolgáltak i. e. 330 körül. A legenda közös sok Afganisztánban és Észak-Pakisztánban is ismert legendával. Ugyanakkor, genetikai bizonyíték támasztja alá azt a nézetet, hogy nagyon kicsi, 2%-os a görög genetikai összetevő a pastu etnikaicsoportokban Pakisztánban és Afganisztánban, tehát nem görög származásúak a burusók.
2008-ban a Macedón Stratégiai Kutatások Intézete látogatást szervezett Hunza hercegének, Ghazanfar Ali Khannak és Rani Atiqa hercegnének, mint Nagy Sándor katonáinak a leszármazottainak tiszteletére. A hunza küldöttséget fogadta a szkopjei repülőtéren az ország miniszterelnöke Nikola Gruevszki, a macedón ortodox egyház érsek István, és az akkori szkopjei polgármester Trifun Kosztovszki.] Tudósok elutasítják az ötletet, áltudományosnak tartják és kétségek merülnek fel, hogy a párt vezetői valóban hisznek az állításokban.
