Bourne, Facebook, CIA
57526
post-template-default,single,single-post,postid-57526,single-format-standard,bridge-core-1.0.5,ajax_fade,page_not_loaded,,qode_grid_1400,qode-theme-ver-18.1,qode-theme-bridge,disabled_footer_top,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.2,vc_responsive

Bourne, Facebook, CIA

Bourne, Facebook, CIA

Sokan kedvelik Matt Damont. Én is. 2004-ben készült el vele az első Bourne-film, ami modern, a kornak megfelelő köntöst adott egy régi történetnek. Én valamikor a 90-es években olvastam Robert Ludlum regényét, amely Magyarországon „A Fantom” címet kapta, és lebilincselően izgalmasnak tartottam. Amúgy az eredeti regény 1980-ban jelent meg. A trilógia második és harmadik kötete is elég jól sikerült. Kevesen tudják, hogy az eredeti történetben a főhős egy valóban létező – vagy létezett – terrorista nyomába ered. Az idősebb generáció még biztosan emlékszik Carlosra, ismertebb nevén a Sakálra, akinek számos bombamerénylet fűződik a nevéhez, amelyeket a hetvenes és nyolcvanas években követtek el. Carlost – eredeti nevén Iljich Ramirez Sanchez és venezuelai származású, az Iljich nevet Lenin iránti tiszteletből viselte – 1994-ben, Szudánban adták át a Francia Titkosszolgálatnak, lévén, hogy főleg Franciaországban követett el merényleteket. A hírhedt figura még Magyarországon is megfordult több alkalommal a múlt rendszerben. Pere nem is olyan régen, 2013-ban kezdődött Párizsban.

Az új Bourne 2004-ben, a szerző, Ludlum 2001-ben bekövetkezett halála után- amúgy 74 éves volt – már másféle ellenségeket üldöz – vagy éppen üldözik őt. Azt is kevesen tudják, hogy nem ez az első Bourne filmes adaptáció, hiszen a nyolcvanas években már készült egy Bourne-rejtély Richard Chamberlaine főszereplésével, és az még szorosan követi a könyv cselekményét.

De Matt Damont nem csak emiatt lehet kedvelni, hanem emberileg is. Színészként is vannak komoly megnyilvánulásai. 2013-ban például egy beszédében figyelmeztette a világot arra, hogy a dolgok nagyon rossz irányba mennek, mert a többség birkanép módjára követi a kizsákmányoló és elnyomó rendszer parancsait. Damon szerint sem a világ vezetői okozzák a legnagyobb problémát – ahogyan szerintem sem – sokkal inkább azok a milliók, vagy ha tetszik, százmilliók, akik vakon alávetik magukat a rendszernek. Ahogy fogalmaz, a polgári engedelmesség a legnagyobb probléma.

Ennyi felvezető után térjünk vissza a most bemutatott Jason Bourne című akciómozihoz. Közepesen gyenge film amúgy. Semmi újdonság nincs benne. Sok dirr-durr, csitt-csatt, irreálisan valótlan autós üldözésekkel. Csak arról szól, hogy Hollywood hogyan húzzon le még egy bőrt egy sztoriról. És még pár millió dollár nyereséget. Matt Damon és Tommy Lee Jones nevei jók erre. Nem is érdemes a történettel foglalkozni, mert annyira blőd és gyengécske, hogy szót sem érdemel. A filmnek mégis van egy – vagy akár kettő – komoly üzenete, ami felett az átlagnézők nagyjából 99 százaléka átsiklik. Egy százalék talán nem. És Matt Damon talán éppen emiatt az üzenet miatt vállalta el ismét Bourne szerepét – meg aztán nyilván, neki is élnie kell valamiből.

Van a filmben egy mellékszálnak tűnő történet, ami nekem mégis a sava-borsát adja az egésznek. Egy arab – most éppen nem zsidó – fiatalember létrehozott egy közösségi oldalt, amelynek másfél milliárd felhasználója van. Nem, a filmben nem Facebooknak hívják – holott tudhatjuk, hogy a világon csak a Facebook-nak van ennyi felhasználója. Mostanság pontosan másfél milliárd körül, vagyis az emberiségnek valamivel több, mint az egynegyede. Apropó, fontos: hogyan hangolják tudat alatt a mozinézőt? A tulajdonosa arab származású, manapság megint nem közkedvelt népcsoport, mert ugye a terroristák, a migránsok, és a többi és a többi. Szóval ez a srác megcsinálta ezt a közösségi oldalt, amire a történetben a CIA is adott nem kevés pénzt az indulásnál. A filmben kiderül, hogy a fiatalember már többszörösen visszafizette az összeget a Titkosszolgálatnak, ám az mégis benyújtotta az újabb számlát. Nem is akárki: a CIA igazgatója személyesen, akit amúgy Tommy Lee Jones alakít. A CIA nem kevesebbet akar, mint hogy különböző kémprogramokkal és szoftverekkel megfigyelhesse ezt a másfél milliárd embert. Természetesen arab barátunk (a kis gonosz – bár sokaknak ez szimpatikus is lehet – nekem is az) ezt a kém-izét nem nagyon akarja, vagyis szeretné megőrizni a közösségi oldal tisztaságát és tisztességét. A CIA ajánlatát egy nyilvános szimpóziumon – vagy ha így érthetőbb vitaesten akarja megszellőztetni, amit érthetően a Titkosszolgálat nem nagyon szeretne. Az igazgató egy magánakció keretében meg is bíz egy ügynököt, hogy végezze ki az arab srácot, mielőtt az kiteregetné a szennyest.
Értik ugye a lényeget, ha elvonatkoztatunk a filmtől? A Facebook gyakorlatilag tényleg a CIA egyik fontos kémprogramja, amellyel a világ negyedét ellenőrzés, megfigyelés alatt tartják. Ezt mondják ki egy Hollywoodi filmben, nem is annyira burkoltan. Ez az egyik mondanivaló. Ettől persze még nem lesz jó az egész film, de ez a szál lényeges benne – hátha Bourne miatt sokan felfigyelnek erre.

Na és? Mondja erre a többség. Mi van akkor, ha a CIA figyel engem is, és nézi a sok szelfimet, posztomat, hozzászólásomat a Facebookon? Semmi. Az sem érdekel, ha azt tudják, kik az ismerőseim, és mikor merre járok éppen, kikkel. Nem baj, ha tudják, mert én nem vagyok veszélyes a rendszerre. Nem akarok bombát robbantani, tömeget mészárolni. Én csak egy szürke kis pont vagyok a gépezetben. Ahogyan Kowalskyék is dalolják: csak egy fogaskerék a gépben, egy levél a fán, egy csepp vagyok, nem az óceán… De együtt lehetnénk hurrikán!
És ez itt az egyik lényeg: ha a szerveződés cseppjei és kicsiny fogaskerekei valódi öntudatra, vagy tudatosságra ébrednek, akkor együtt hurrikánná válhatnak, ami elsöpörheti a rendszert.

De miért kellene elsöpörni ezt a rendszert? Nem jó ez nekünk? Van benne sok popcorn, coca-cóla meg jó filmek a mozikban… És a Jason Bourne-ben is azt mondja a CIA igazgatója, hogy Amerika – és persze az egész világ – attól biztonságosabb hely, mert a kémprogramokkal ki lehet szűrni azokat, akik gyilkolni, robbantani akarnak, és ártatlanokat – köztük engem is – ölnének. Mert ugye az amerikai kormány, meg az összes többi, az amerikai titkosszolgálat, meg az összes többi azért dolgozik, hogy az állampolgárok biztonságban élhessenek. És a mozinézők 99 százaléka be is szopja ezt a nagy maszlagot, mert már minden amerikai akciófilmben ezt látta: a hős katonák, ügynökök, magányos harcosok, de még az elnök is azért él-hal, hogy nekem jobb legyen. Ez megy a sorozatokban a tévékben, és ez is benne van Jason Bourne című moziban.

Pedig nagy lószart! Ez sajnos csak az agymosás része. Az amerikai kormányt – vagy a többit, az amerikai titkosszolgálatokat – vagy a többit – cseppet sem érdekli az amerikai átlagpolgár élete. Összességében igen, mint tömeg, hiszen ez a tömeg alkotja a rendszer rabszolgáinak milliárdos táborát – mármint nem vagyoni, hanem mennyiségi értelemben. A kormány és a CIA simán elküldi a polgárait mindenféle háborúkba Vietnámtól Koreán keresztül Irakig, Afganisztánig és Szíriáig, Líbiáig. Simán kinyíratja őket, és simán az otthoniakra szabadítja a gyűlöletet, a terrorizmust – amit a háttérben szintén maga kreál – ha a rendszer ezt kívánja. De kedves barátaim, ne legyenek illúzióid, a rendszer nem érted van, és nem a popcornodért. A rendszer azokért van, akik működtetik és uralják. Csak azt hazudják, hogy érted. De te ezt nem érted. Nem is akarod érteni – már fentebb leírtam miért… Tudod: fogaskerék, csepp, meg falevél. Véletlenül sem hurrikán.

A kormányokat te tartod fenn, de ők nem téged szolgálnak, hanem azokat, akik lehetőséget adnak nekik, hogy odakerüljenek. A bankok, multinacionális cégek, oligarchák, és a többi adnak lehetőséget embereknek, hogy vezessék a társadalmat, az országokat, de csak abban az esetben, ha nem az átlagpolgár, hanem az ő érdekeiket szolgálják. A háborúkat a fegyvergyárak érdekei szerint robbantják ki, a betegségek és járványok a gyógyszeripar termékei főképpen. A terrorizmus, a drogterjesztés, a szegénység, a bűnözés mind egyetlen célt szolgálnak: a profitot és a hatalom fenntartását. Ne vedd be a maszlagot arról, amit neked rólad és a biztonságodról mondanak, mert valójában tőled félnek a legjobban.

Az Internet szabadságát veszélyeztetik a kormányok és titkosszolgálatok – illetve már nem, mert gyakorlatilag rátelepedtek. Az Internet és a társadalom szabadságát veszélyeztetné az is, ha a titkosszolgálatok nem figyelnének, mert félő lenne, hogy a mai elbutult társadalomban fanatikusok használnák fel ugyanolyan önző célokra, mint amire amúgy a jelenlegi hatalom. A legjobb az lenne, ha felébrednél te, és mindenki, és a közösségi oldal tényleg egy tudatos, hétmilliárd fős közösségé lenne. Mert ahogyan Matt Damon – nem Jason Bourne – mondta 2013-ban: a legnagyobb baj a polgári engedelmesség.

Both Gábor

2016-07-31

bg71
info@emberiseg.hu