Oroszország nem fenyegeti Európát
57463
post-template-default,single,single-post,postid-57463,single-format-standard,bridge-core-1.0.5,ajax_fade,page_not_loaded,,qode_grid_1400,qode-theme-ver-18.1,qode-theme-bridge,disabled_footer_top,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.2,vc_responsive

Oroszország nem fenyegeti Európát

Oroszország nem fenyegeti Európát

A Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke szerint Oroszország nem fenyegeti sem Magyarországot, sem Európát. Szenes Zoltán vezérezredes a Magyar Békekörben csütörtök este tartott előadásán közölte: „nem tartozik azok közé, akik azt gondolják, hogy Oroszország meg akarja támadni Európát, Magyarországon nem érzünk ilyen szándékot, nem érezzük veszélyeztetve magunkat”.

A magyar kormány igyekszik mérséklően hatni azokra a NATO-szövetségesekre, akik orosz támadástól tartanak, és a térség fokozott védelmét sürgetik az Egyesült Államoktól. Figyelembe kell venni a lengyel, az észt, a lett és a litván félelmeket, de tisztában kell lenni azzal, hogy sem Oroszország, sem a NATO nem akar háborúzni egymással. Ezért a NATO július 8-9. között tartandó varsói csúcsértekezletén nem várható radikális döntés dacára annak, hogy hullámvölgybe került a NATO és Oroszország viszonya – mondta a vezérezredes, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének tanszékvezető tanára.

Kelet és Nyugat viszonyára egyszerre jellemző a haderőfejlesztés, és a rendszeres kapcsolat nukleáris-technikai kérdésekben. Miközben a Krímet visszacsatolták Oroszországhoz, és emiatt szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben, a Boeing nagy üzletet készül kötni az oroszokkal. A bizalomépítés jegyében amerikaiak és oroszok megmutatták egymásnak összes nukleáris kilövő támaszpontjukat. Együtt van jelen szankció és gazdasági együttműködés, kölcsönös függőség. A NATO, benne a Visegrádi Négyek megosztottak az Oroszországhoz fűződő viszony tekintetében. „Ne osszuk ketté Európát” – mondja Steinmeyer német külügyminiszter, miközben Lettország hadikikötőt ajánl fel a NATO-nak. A 600 ezer lelket számláló Montenegrót ugyan felveszik az Észak-Atlanti Szövetségbe, de Grúziát nem fogják, pedig megígérték neki, mert nem akarnak ujjat húzni az oroszokkal. Ukrajnába újabb 1,7 milliárd dollárt pumpáltak ugyan, bár tudják, hogy az ukrán gazdaság a padlón, mégis tartózkodnak attól, hogy nyíltan támogassák katonailag a kijevi vezetést. „Milyen alapon kéri számon Porosenko az oroszokon a minszki megállapodást, amikor ő maga sem teljesíti?” – kérdezte Szenes, majd elmondta, hogy Orbán és Tusk azért nem tud szót érteni Ukrajnával kapcsolatban, mert „Tusk biztonsági kérdést csinál a politikaiból”.

Magyarország nem tud nagyobb anyagi terhet vállalni a NATO kiadásaiból olyan körülmények között, amikor saját védelméről is alig-alig tud gondoskodni. „Elvitte a pénzt a bevándorlókkal szembeni határvédelem. A magyar század kéthónapos „balti túrája” egymaga 420 millió Forintba került – hozta fel érvként a lengyel javaslattal szemben, hogy minden országban állomásozzon egy NATO-dandár. Hazánk 2022-re fokozatosan a GDP 1,87 százalékára emeli a jelenleg 0,85 százalékos katonai költségvetést. A kormány „önkéntes tartalék erőket” akar létrehozni járási szintig. Magyarország négy „NATO-elemet” engedélyezett területén: a pápai támaszpontot, egy híradó századot, egy egészségügyi intézményt és a székesfehérvári koordinációs pontot, stettini parancsnokság alatt. A magyar kormány ezen kívül egy századot biztosít a Lengyelországban és a Baltikumon létrehozandó 4 ezer fős NATO-haderőbe, 300 ezer euróval támogatja az ukrán kibervédelmet, egy főt küldött Kijevbe a NATO-val való kapcsolat erősítésére, és ukrán katonákat ápol a Honvédkórházban.

   „Mérsékelten atlantisták vagyunk. Galambok a rendszeren belül. Egyensúlypolitikát folytatunk” – jellemezte a magyar kormány NATO-politikáját. Szenes Zoltán szerint ez azt jelenti, hogy „elmegyünk a határig, de nem vonjuk ki magunkat a kötelmek alól”, s csatlakozunk a többséghez, „mert különben a NATO szétesik”. Magyarország egymaga, utánpótlás híján képtelen volna helytállni egy konfliktusban – mondta.

   Tíz-tíz amerikai rakétát telepítenek a lengyel és a romániai rakétavédelmi bázisra, de nem tudni, hány robbanófejjel szerelik fel őket – adta elő.

Az előadást követő beszélgetésben a hallgatóság elsősorban a béke kilátásairól érdeklődött, és megkérdezte, miért utasítja vissza a Nyugat Moszkva készségét az egyenjogú együttműködésre. Idézték Putyin elnököt, aki néhány napja Szentpéterváron kijelentette: „Kölcsönösen elfogadható megoldások kellenek ahhoz, hogy elejét vegyék a hidegháború kiújulásának. Ha az egyoldalú akciók folytatódnak, ha a nemzetközi közösségre nézve érzékeny lépéseket nem egyeztetik a nemzetközi fórumokon, a negatív következmények elkerülhetetlenné válnak. Ha viszont hajlandóak vagyunk hallgatni egymásra, ha érdekegyensúlyra törekszünk, a negatív fejlemény nem fog bekövetkezni. Együttműködés esetén senki sem fog többé hidegháborúról beszélni”. Szenes Zoltán válasza: „ne higgyünk a politikai beszédeknek!”

A tanácskozás végén Simó Endre, a Békekör alapítója emlékeztetett a Helsinki-szellemre, amikor Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként tárgyalóasztalhoz ültette a szembenálló feleket, és utat nyitott az európai együttműködés előtt. Miért ne lehetne ezt most is megtenni, a NATO tagjaként – vetette fel -, hiszen nem az a kérdés, hogy ki kit győz le, hanem az, hogy hogyan tudunk együtt élni.

Magyar Szociális Fórum

www.mszfszk.hu

bg71
info@emberiseg.hu