25 jan A nők szerencsétlensége – Gaál Péter
“… a nőknek az a szerencsétlenségük, hogy A férfiban akarnak
kiteljesedni…”
(Tisza Kata)
Az egyik alaptévedés. Nem az az alaptévedés, ha egy nő egy férfiban akar
kiteljesedni, hanem az az állítás, hogy ez A NŐK szerencsétlensége
lenne. De ismét rosszul írtam, így jár, aki siet, és közben
kutyafuttában észrevételezni akar valamit, mielőtt elfelejtené. Persze a
világ összes hülyeségét nem lehet észrevételezni, de virágföld- és
cserépvásárlás előtt némelyiket igen. Szert tettem ugyanis egy negyedik
növényre, egy aloéra – aki elkezdi vagdosni, hogy sebeit gyógyítsa vele,
annak letöröm a kezét -, 700 Ft volt a Lidl-ben, nem mintha ez
számítana, de valahogy azt akarta, hogy vigyem el, és el is vittem. Jó,
tudom, kitérő volt, de ez most sokkal érdekesebb számomra, mint T. K.
felfogása a női kiteljesedésről, viszont utóbbi elég általánossá kezd
válni, hovatovább politikai hitvallássá, ezért folytatom, még ha fejemet
veszik is érte. És még mielőtt összetévesztenek Kövér doktorral és Ákos
doktorral – ha Schmitt Pál lehetett doktor, ezzel az erővel Kovács Ákos
is lehet -, nemnem, nemnem, nemnem, nem szülőgép, nem strapakanca, nem
Kinderküchekirche, ahány ház, annyi… ezt meg nem írom le, mert a
“szokás” csak “p”-vel a közepén jön a tollam – billentyűm – hegyére, az
meg illetlenség. De hallgatni sem akarok, mert néma gyereknek anyja veri
ki… jaj, jaj, ma ilyen nap van, úgy látszik. És még hó is érkezik
estére, ha igaz, amit mondanak.
Bár az többnyire úgy igaz, mint Tisza Kata fejtegetése.
Tehát a nők szerencsétlensége. A hagyomány – Hamvas, Evola, László
András-féle értelmezésében legalábbis – azt mondja, hogy a nő útja a
férfin keresztül vezet. A nőnek nincs se Isten, se vallás: neki férj
van. Karl Popper tudományfilozófus viszont azt mondja, hogy a tiszta
univerzális állításokat, szemben a tiszta egzisztenciális állításokkal,
nem lehet igazolni, KIZÁRÓLAG CÁFOLNI, ez pedig oda-vissza, Tisza
Katától László Andrásig mindkét nézetre vonatkoztathatónak látszik. Azt
az állítást tehát, hogy létezik olyan nő, aki szerencsétlenségnek érzi,
ha egy férfiban, például a férjében akar kiteljesedni, csak igazolni
lehet, cáfolni nem. Ha ehhez még hozzávesszük a skóciai bárányok jól
ismert példáját, akkor annyit jelenthetünk ki – és jelenthetne ki az
írónő -, hogy Tisza Kata számára egy férfiban való kiteljesedés a
szerencsétlenséggel ekvivalens. (A bárány-példa az volt, hogy három
ember utazik egy vonaton, és látnak egy fekete bárányt. Az egyik
megjegyzik, hogy “ezek szerint Skóciában a bárányok feketék”. “Nem”,
kontrázik a másik, “ezt nem jelenthetjük ki. Annyit viszont mindenképp,
hogy van Skóciában egy bárány, ami fekete.” “Még ezt sem mondhatjuk”,
rekontrázik a harmadik. “Csak annyit mondhatunk, hogy VAN SKÓCIÁBAN EGY
BÁRÁNY, AMINEK AZ EGYIK FELE FEKETE.”
Hogy ez jó-e, avagy rossz, ismét csak Tisza Katán múlik. Hopp, felejtős
vagyok: kimaradt az, hogy “számára”. Hiába, az aloé iránt érzett
aggodalom felületessé tesz, ahogy Nietzschét tette a várakozás immorálissá.
Angliai Erzsébet, úgy tűnik, nem akart férfin keresztül kiteljesedni.
Nagy Katalin orosz cárnő sem, s ehhez még csak tragikus hirtelenséggel,
a hivatalos magyarázatok szerint aranyérgörcsben elhunyt férje, III.
Péter szellemét se kell megidézni. Mária Terézia ellenben imádta hites
urát, I. (Lotaringiai) Ferencet, mint nő, minden valószínűség szerint ki
is teljesedett benne, a tizenhat gyermek és a Ferenc halála utáni örökös
gyász kétséget kizáróan bizonyítja. Mint királynő is jól megvolt vele: a
német-római császári koronát hordó Ferenc elbíbelődött üzleti ügyeivel,
pompás ebédeket-vacsorákat fogyasztott, társuralkodóként pedig felesége
ügyes-bajos dolgait is intézte, ha megkérték rá. Kvázi titkár volt, és
akkor most Ő teljesedett (volna) ki a feleségében, már, ha a titkári
teendőket kiteljesedésnek érezte volna, nem apró szívességnek. A
királyok udvariassága a pontosság, szívessége, ha a többi király helyett
aláírnak egy apró rendeletet, mondjuk, a kijárási tilalomról. De
lehetséges, hogy ez Áder Jánosra és a teljes mai magyar uralkodó elitre
is igaz, és akkor egy férfi is ki tud teljesedni egy másik férfin
keresztül, s ehhez még csak homoszexuálisnak se kell lennie. Persze, ha
az, nem hátrány, nem, ne gondoljanak senkire, minden szép és jó,
mindennel nagyon meg vagyok elégedve.
Maradjunk tehát a nőknél. Margaret Thatcher is szerette Denist, a
férjét, ha hihetünk a róla szóló filmnek, szelíd szeretettel, a politika
vonatkozásában Mária Terézia nyomdokain járva. Kiteljesedésről a film
nem szólt, mi se akarjuk kitalálni, nem is tudjuk. Ők két gyermekkel
beérték, egy fiúval és egy lánnyal, ahogy a nagykönyvben meg van írva.
Dinasztia azért nem lett belőlük. Hillary Clinton már nehezebb dió,
kivált Monica Lewinsky után. Nem azért, mintha – vélhetően – Monica
olyan nagy meglepetést jelentett volna Hillarynak, hanem azért, mert
nagy nyilvánosságot kapott. Roppant kellemetlen, mondaná egy exbarátnőm,
ahogy akkor szokta volt mondani, amikor egy neki nem tetsző férfi
hozzáért, és szerencsétlenségére megkérdezte utána, milyen érzés volt.
De már Bill elnöksége alatt elterjedt a pletyka, hogy a fontos döntések
hátterében a felesége áll, én is úgy gondolom, hogy nem teljesen
megalapozatlanul. Mondhatni, AKKOR Hillary Billen keresztül teljesedett
ki, ahogy a történelemben megannyi uralkodó ágyasa-felesége (ha nem
olvasták volna, olvassák csak el Stefan Heym-től a Dávid király
krónikáját, benne Dávid és Bethsabé történetével). Bill se tagadta,
vagyis tagadta is meg nem is, amikor ugyanazt a tréfát sütötte el, mint
John Kennedy: ő csak Hillary Clinton férje. Kennedy persze viccelt,
Jacqueline-ből maximum szexuális kiteljesedést nézek ki, meg persze
egzisztenciálisat, ha még emlékszik a kedves idősebb Olvasó Arisztotle
Onassziszra. De azért az is egyfajta kiteljesedés. Nálunk is akad,
akinek az ékszerbolt jelenti az ambíciók csúcsát.
Tehát, drága úri közönség. Beszélgethetnénk még Platónról – az kurva
régen élt, tiltakozna a szüfrazsett-társadalom -, meg arról is, hogy
kinek a pap, kinek a papné. De ma már – például a reformátusoknál – a
papné is prédikálhat, némelykor jobban, mint a férje, és a pap is
mosogathat, némelykor jobban, mint a felesége, hogy a főzésről már ne is
beszéljek. És van, akinek a család jelenti a kiteljesedést, benne a
férjjel-feleséggel, van, akinek más. Egyik se alábbvaló a másiknál. Ha
átmegyek spirituálisba, ráadásul vannak női lelkek (nem tévesztendő
össze sem a homoszexualitással, sem a transzneműséggel, sem a
hermafroditizmussal, sem a platóni androgünosszal – teljes férfi és
teljes nő egy testben, kifelé mindig férfi -, sem a günandromorffal, aki
félig férfi, félig nő, szintén egy testben) férfi testben, és férfi
lelkek női testben. Nincs általános recept, kedveseim, hacsak úgy nem,
ahogy azt mondjuk, hogy például a hód egy kedves kis rágcsáló – az-,
várakat épít, és ha békén hagyják, nem akar megharapni senkit a fákon
kívül. ÁLTALÁBAN. Aztán sétál az ember békésen a folyóparton, vele
szemben sétál a hód, és lesz nagy meglepi. Saját szememmel láttam egy
videón. Tudják, mi a feleség-férj (társ) az embernek (az én
értelmezésemben)? SEGÍTSÉG. Ami csak akkor segítség, ha olyasmit tud,
amit MI NEM. Ugyanaz a nóta, mint az egyenlőség kontra egyformaság.
Ugyanaz a tévedés. Már tévedésből indul ki. Ha még egyszer elolvassák a
kiinduló idézetet, rájöhetnek, hogy ha úgy volna is, ez egyáltalán nem
sértő a nőkre nézve, a szerencsétlenségtől pedig annyira távol áll, mint
Makó vitéz (nem Makó, a város, ahogy annyian hiszik) állt Jeruzsálemtől.
Tudják, hol születtek az oszmán birodalom legfontosabb döntései? A
HÁREMBEN. Ismerik azt a mondást, hogy “mások csak háborúzzanak, te,
boldog Ausztria, házasodj”? Hát azt, hogy “az ondó a világ legerősebb
ragasztója”? És ez MINDENRE érvényes, még csak Freudnak sem kell hozzá
lenni. Nem, nem csak testi értelemben. Távolról sem csak testi értelemben.
Nyikolaj Mihajlovics Karamzin író-költő-történész a 18-19. században
élt, fő műve a tizenkét kötetes Oroszország története volt. Egyszer
megkérte valaki, hogy foglalja össze egyetlen szóban az egészet.
Karamzin kicsit gondolkodott, majd azt mondta: lopnak.
Most akkor én is megpróbálom egyetlen szóban összefoglalni, miért nem
szerencsétlensége egy nőnek, ha a férfin keresztül akar kiteljesedni. A
futball örök slágersport, ma Magyarországon némileg több is annál. És
szinte mindenki ismeri, de legalábbis hallotta közvetíteni.
Gólpassz.
2016. 01. 23.
Gaál Péter
