A meghekkelt univerzum 1.
55506
post-template-default,single,single-post,postid-55506,single-format-standard,bridge-core-1.0.5,ajax_fade,page_not_loaded,,qode_grid_1400,qode-theme-ver-18.1,qode-theme-bridge,disabled_footer_top,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.2,vc_responsive

A meghekkelt univerzum 1.

A meghekkelt univerzum 1.

Amióta a világ világ az ember mindig mindent irányítani akar. Uralni az időjárást, legyőzni a betegségeket, szembeszállni a halállal és hatalma alá hajtani az univerzumban zajló összes folyamatot. Senki sem akar gyalog lenni a sakktáblán, sokkal inkább vezér szeretne lenni, sőt az, aki a fehér és fekete bábukat egyidejűleg irányítja a játékmezőn. Az ember ősidők óta olyan akar lenni mint Isten. Élet és halál – fehér és fekete bábuk – korlátlan ura.

Ebbéli hatalmi törekvései elérése érdekében semmilyen eszköztől és módszertől sem riad vissza. Atom- és vegyifegyverek arzenálja, gyógyszermaffia, elmekontroll, tömegek manipulációja és a végtelenségig lehetne sorolni a XXI. században egyre inkább szerepet kapó és elhatalmasodó jelenségeket. A hatalom és az irányítás egymás testvérei. Aki az irányítást birtokolja, a hatalmat is magáénak tudhatja. Korlátlan mértékben.

HA ISMERJÜK AZ ELLENSÉGET ÉS ISMERJÜK ÖNMAGUNKAT IS, AKKOR SZÁZ CSATÁBAN SEM JUTUNK VESZEDELEMBE”

A fenti mondás az időszámításunk előtt több száz évvel élt Szun Ce, kínai hadvezértől származik, ám mindig és minden korban aktuális. Különösképpen aktuális azonban talán éppen napjainkban, amikor érezhetően történnie kellene már valaminek.

Hogy a világot egy jól beazonosítható háttérhatalom irányítja az már jól ismert mindenki előtt, aki nem dugja homokba a fejét. Weboldalak tömkelege foglalkozik velük, weboldalak tömkelege igyekszik megismertetni velünk az ellenséget. Aztán persze ott vannak azok a honlapok és tanfolyamok, tréningek is, amelyek azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy megpróbálják az embert megismertetni önmagával. S ha már megismertük mind önmagunkat, mind az ellenségeinket, akkor minden esélyünk megvan arra, hogy megnyerjük a háborút. Merthogy egy háborúról van szó, amely egyszerre folyik fizikai, lelki és szellemi szinten.

Az elkövetkezendőkben az irányítás mechanizmusának megértése útján kívánok rámutatni arra, hogy a háttérhatalom hogyan és milyen módon hekkelte meg és tartja irányítása alatt az emberiséget.

Hekkelés (hackelés) alatt valamely rendszer védelmi kontrolljainak, ellenőrzési rendszerének többnyire rossz szándékkal történő kijátszását, támadását nevezzük. Megfelelő ismeretek birtokában a hatalmi játszmák során minden rendszer feltörhető, támadható, kijátszható és maga ellen fordítható. Márpedig az emberiség is egy rendszer, mint ahogyan minden ember is egy biológiai-informatikai rendszer.

Azt fogom vizsgálni, hogy egyáltalán szükség van-e irányításra és ha igen, akkor kinek és milyen formában, milyen mértékben kell irányítania. A vizsgálódásom során a holografikus univerzum azon jellegzetességét veszem górcső alá, hogy minden ugyanúgy működik makrokörnyezetben, ahogyan mikrokörnyezetben. Minden kicsiben jelen van a nagy és minden nagyban megtalálható a kicsi. A holografikus felépítés miatt tehát minden folyamat értelmezhető a létezés minden szintjén és törvényszerűen mindig ugyanazokkal a sajátosságokkal rendelkezik.

Mivel az irányítás megértése nem egyszerű, ezért ismét egy több részből álló írás első részét olvashatod. Nem kell megijedni, nem lesz szó komoly irányítástechnikai ismeretekről – egyébként sem értek hozzá – de alapok nélkül nem lehet elkezdeni házat építeni. Márpedig nem kevesebbet állítok, minthogy az irányítás megértése az emberiség sorsa alakulásának elsőszámú tényezője. No és még egy dolgot: lesznek egészen döbbenetes megállapításaim, amelyeket persze vagy igaznak vagy hamisnak minősíthetsz, de ennek eldöntése továbbra is a Te feladatod.

Legelőször azonban szükséges néhány alapfogalom tisztázása, előrebocsátva azt, hogy ezek a fogalmak teljesen összemosódtak a mindennapok során.

Irányítás, vezérlés, szabályozás, felügyelet

Az irányítás alatt olyan műveletet értünk, amely elindít egy folyamatot, fenntartja azt és szükség esetén módosítja, megváltoztatja vagy megszünteti. Két fő formája ismert, a vezérlés és a szabályozás.

A vezérlés egy olyan nyílt hatásláncú irányítási mód, ahol az irányított jellemző nincs közvetlen hatással magára a folyamatra. Az ember tehát az irányítani kívánt jellemző pillanatnyi értékétőlfüggetlenül képes a folyamatba beavatkozni.

A szabályozás a vezérléssel ellentétben egy olyan zárt hatásláncú mód, amikor közvetlenül hatunk a folyamatra. Ebben az esetben az ember az irányítani kívánt jellemző paraméter pillanatnyi értékétőlfüggően képes a kívánt folyamatba beavatkozni. Érdemes még megemlíteni a felügyeletet, amely alatt egy már működő folyamat ellenőrzését értjük.

A példák mindig is beszédesebbek, mint a száraz definíciók. Vegyünk például egy gépjárművet!

Egy autó irányítása egy folyamat eredménye. Beindítjuk a motort, közlekedünk, majd leállítjuk a motort. A motor esetében vezérlés mondjuk a főtengely és a szelepek mozgásának összehangolása, mely mindig egy áttételen keresztül történik. Ez lehet vezérműszíj, lánc vagy fogaskerekes hajtás.

A szabályozás – ahogyan a megnevezésben is benne van – mindig irányt jelöl ki, korlátokat, gátakat szab egy folyamatnak, hogy az adott paramétert bizonyos határok között tartsa. Mondjuk a vízhőfokot egy adott tartományban kell tartani, mely a termosztát feladata. Ez egy szabályozási folyamat, mint ahogyan szabályozzuk a folyómedreket, hogy a vízszint minden körülmények között megfelelő legyen.

Az irányítás 3 legfőbb tulajdonsága

Az irányítás általam legfontosabbnak tartott három legfőbb sajátossága vagy ismérve az alábbi:

1. Nélkülözhetetlenség – Annyit minden különösebb vizsgálódás nélkül leszögezhetünk, hogy az irányítás (és annak minden fajtája) az élet minden területén szükséges, mitöbb nélkülözhetetlen. Úgy lovagolni, hogy nem a lovas irányítja a lovat sok izgalmat rejthet ugyan magában, de nem feltétlenül praktikus megoldás. Oldalkormány, magassági kormány és csűrők nélkül a repülőgép inkább csak irányíthatatlanul zuhan, mintsem repül és a példákat sorolhatnám a végtelenségig. Irányítani tehát kell.

2. Többszintűség – Minél összetettebb egy rendszer, annál összetettebb az irányítási mechanizmusa, amely igényli a többszintű irányítást. Példának okáért a repülés során nem csak a gépet irányítjuk közvetlenül, hanem az egész légiforgalom irányítás alatt áll és nagy bajban lennénk enélkül. Külön van repülőtéri irányítás – azon belül is gurító, torony vagy éppen a repülési engedélyeket kiadó részleg – közelkörzeti és távolkörzeti irányítás vagy éppen a megközelítéseket irányító csoport.

A többszintű irányítás megfigyelhető az állatvilágban is. A hangyabolyban több millió egyed is élhet, melyeket három csoportba szokás osztani: a dolgozó nőstények, a termékeny hímek és a királynő. Ugyanez a szervezeti felépítés figyelhető meg a méhek, darazsak esetében is.

3. Hatékonyság – Minden irányítási rendszer akkor működik megfelelően, ha a legnagyobb hatékonyságot eredményezi. Éppen ezt a hatékonyságot biztosítja a többszintű irányítás. Nagyon nem mindegy azonban, hogy az irányítás milyen mértékben avatkozik be a folyamatok vezérlésébe, de erre visszatérek a későbbiekben.

Az emberi test irányítórendszere

Az ember, mint élő szervezet a maga nemében egy tökéletes alkotás, egy tökéletes teremtés. (Ráadásul még szép is :) ) Ez a tökéletesség a testi folyamatok minden szintjén jelen van.

Kétség nem férhet hozzá, hogy ezek a folyamatok irányítás alatt állnak, hiszen a születéssel elindulnak az egyes folyamatok, egy láthatatlan erő fenntartja és szükség esetén módosítja azokat, a halál beálltával pedig a folyamatok megszűnnek. Az emberi test tehát irányítás alatt áll. Hogy ki irányítja? Természetesen a tudat.

Az élethez szükséges egyes testi folyamatok fenntartása azonban nem igényel tudatos odafigyelést, az egyes szervek tökéletesen elvégzik a feladatukat anélkül, hogy azokat nekünk irányítani kellene. A folyamatok tehát automatizáltak, azt szoktuk mondani, hogy a tudatalatti irányítja azokat. Mivel ezek a folyamatok zárt rendszerben történnek, ezért szabályozásról beszélhetünk. A tudatalatti tehát a tudat mint irányító szabályozó formája.

Minden egyes folyamat paraméterei szabályozottak, van egy elfogadott -tól -ig határ, amire azt mondjuk, hogy egészséges. Ám ahány ember annyiféle test és testi folyamat, ezért a határtértéktartományok rendkívül relatívak és belátható, hogy bizonyos igénybevételek esetén ezek az értékek törvényszerűen el fognak térni a normál értékektől. (Lásd koleszterinszint, vérnyomás, cukorszint, stb.) De mi van, ha ez teljesen normális?

Ha megnézünk egy tuningolt motort – amelynek nyomatéka és teljesítménye jóval felette lesz egy normál motor értékeinél – akkor azt látjuk, hogy ez többek között a vezérlés megváltoztatásával érhető el. A vezérlés ráadásul rugalmas, tehát minden körülmény között igyekszik a motor optimális működését biztosítani. Mindezt önműködően.

A holografikus elmélet szerint ugyanazen az elven minden egyes biológiai folyamat optimalizált és automatizált, azaz önműködően az egyensúlyi állapot megőrzésére törekszik. És ha nem avatkoznánk be  gyógyszerekkel ebbe a folyamatba, akkor minden bizonnyal vissza is állna ez az egyensúly.

Az egyensúlyi állapot megőrzése és visszaállítása feltételezi azt, hogy az egyes szabályozó rendszerek munkafolyamataiba be lehessen avatkozni és mindenkor a körülmények figyelembevételével módosításokat lehessen végrehajtani. Magyarul a tudatalattiban zajló folyamatokat felül lehet írni, ez azonban már vezérlésnek minősül.

Az emberi test tehát egy olyan, irányítás alatt álló biológiai rendszer, melyben az irányítás minden formája, tehát mind a vezérlés, mind a szabályozás – sőt a felügyelet is – tetten érhetőek. 

Az irányítás 3 legfőbb ismérve az emberi testben

Az irányítás fentiekben említett 3 ismérve – nélkülözhetetlenség, többszintűség, hatékonyság – megfigyelhető az emberi testben is. Amíg minden rendben van, addig zavartalanul zajlanak az életfenntartáshoz nélkülözhetetlen folyamatok. Ám bármelyik irányító rendszerben zavarok támadnak, a hozzá tartozó szervekben káros folyamatok indulnak el.

Az irányítás többszintűsége ugyancsak kimutatható az emberi testben. Testünk minden egyes sejtjét biokémiai folyamatok szabályozzák hormonok eljuttatásával a sejtekhez. A hagyományos orvoslás 7 endokrin mirigyről beszél, melyek a tobozmirigy, agyalapi mirigy, pajzsmirigy, csecsemőmirigy, mellékvese, hasnyálmirigy, illetve a petefészek vagy a herék. Ezek feladata a hormonok eljuttatása a sejtekhez, vagyis a sejtek működésének szabályozása, azaz a paraméterek adott keretek között tartása.

A hagyományos kínai orvoslás meridiánoknak, vagyis energiacsatornáknak nevezi azt a rendszert, amelyen át minden szerv, majd minden sejt hozzájut az éltető energiához vagy csíhez. Ez a meridiánrendszer biztosítja tehát az összeköttetést, az információátvitelt, a sejtek közötti aktív hírközlést.

Minden irányítórendszert szabályoz és irányít egy attól magasabb rendszer, amely testi szinten az agyalapi mirigy. Ezt szokás kormányzómirigynek is nevezni, a kínai orvoslás pedig ún. kormányzó meridiánról beszél. Van tehát magasabb szintű irányító egység, amely vezérli a test működését, azaz bármikor képes beavatkozni, képes a megszokottól eltérő utasítást adni a sejtek számára. 

Ha viszont az endokrin rendszer vezérlője az agyalapi mirigy és a vezérlés mindig egy áttételen keresztül történik, akkor az azt jelenti, hogy bár az agyalapi mirigy a vezérlő, de nem ez lesz az irányító.

“Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” 

A kis herceg híressé vált mondását hajlamosak vagyunk mint sok minden mást leegyszerűsíteni és azt mondani, hogy ami lényeges, az a határtalan szeretet, ám a helyzet ettől azért összetettebb.

Az egész létezés egy láthatatlan erőnek engedelmeskedik. Ám éppen ez a láthatatlan erő a lényeg. Látszólag a kormánnyal irányítjuk az autónkat, amely a kerekek révén követi az irányító szándékát. Ám vegyük észre, hogy ha nincs áttét a kettő között, akkor hiába a kormány és hiába a kerék, mert az autó mozdulatlan lesz bármennyire is tekergetjük a volánt. De azt is vegyük észre, hogy a kormányt is egy láthatatlan erő tekergeti, mely erő benne lapul az emberben és az ember mint test és az autó kormánykereke között nyilvánul meg.

Ha a testünkre mint gépjárműre tekintünk, akkor tehát azt látjuk, hogy az agyalapi vagy kormányzómirigy ebben a rendszerben megegyezik a kormánnyal, a kerekek pedig az endokrin mirigyekkel. Az áttét közöttük a meridiánrendszer. De aki a kormányt tekerve irányít – vagyis aki az agyalapi mirigy működését irányítja – az nem más mint a tudat. Ám itt is fellelhető kell legyen egy áttét, amely a tudat megnyilvánulását okozza a testben. Ez az áttét pedig nem más, mint a tobozmirigy, a belső vagy harmadik szem, az összekötő, az áttét az ember és a tudat között.

Nyilvánvaló az is, hogy a testi folyamatok akkor működnek ideálisan, ha az irányítórendszer aleghatékonyabban működik. Ha bármely endokrin mirigy nem megfelelő hatékonysággal látja el a funkcióját, akkor alulműködésről vagy ellenkezőleg túlműködésről beszélünk. Például a pajzsmirigy alulműködése krónikus gyulladásokat okozhat, míg a túlműködése autoimmun betegséget. Az alul és túlműködési zavarok minden mirigyben előfordulhatnak közvetlenül, de megjelenhetnek ezek a zavarok a fő irányító mirigy, az agyalapi mirigy működési zavarainak következtében is.

A társadalom irányítórendszere

Az emberi testben zajló folyamatok természetesen értelmezhetők tágabb környezetben is. Vegyünk példát erről a tökéletesen megalkotott emberi testről – amelynek alakjával ráadásul egyes információk szerint megegyezik az univerzum alakja – és nézzük meg, hogy mindaz ami egy társadalom szintjén történik, hogyan képződhet le az emberi testben és viszont!

Meghatározás szerint a társadalom egy olyan nagyobb embercsoportot jelent, egy olyan szerveződést – nevezzük most szervezetnek – amelynek tagjai egyfajta rend szerint élik az életüket. Ha azt mondjuk, hogy a társadalom maga az emberi szervezet, akkor a szervezet sejtjei feleltethetőek meg az egyes embereknek, hisz ahogyan az egyes emberek kisebb csoportokat alkotnak, ugyanúgy hoznak létre szerveket a sejtcsoportosulások is. Ha az emberi testben nélkülözhetetlen az egyes folyamatok, az egyes sejtek hatékony irányítása, akkor miért lenne ez másképpen társadalmi szinten?

Ha az irányítást társadalmi szinten nézzük meg, akkor azt látjuk, hogy az emberiség irányítás nélkül leginkább egy céltalanul legelésző nyájhoz lenne hasonlatos. Ha nincs egy erő, amely összefogja és irányítja a test egyes sejtjeit, akkor a test működésképtelen. Ha nincs egy erő, amely összefogja és irányítja az embereket, akkor a társadalom is működésképtelen vagy legalábbis nem hatékony. Ahhoz, hogy hatékony legyen, mindenképpen szükséges egy többszintű irányító mechanizmus, hiszen 7 milliárd embert nem lehet irányítás nélkül hagyni.

Kellenek tehát az élet minden területére irányító mechanizmusok, melyeket a kormány (lásd. kormányzómirigy) fog össze. De mint láthattuk a kormány csak egy társadalmat vezérlő egység. Nem a kormány hozta létre a társadalmat, nem ő tartja fenn és nem ő fogja megszüntetni azt – tehát nem a kormány irányít –  hanem egy láthatatlan irányító és teremtő erő. Ez egyrészről a tudat, másrészről azonban a háttérhatalom.

Ha az irányítás zavartalan és hatékony, akkor a társadalom hibátlanul funkcionál, azt mondjuk mindenrendben van. Beszélünk például alkotmányos rendről vagy jogrendről. Ha azonban a rend felborul, akkor zavarok keletkeznek, káosz kezd eluralkodni, mely kihat a társadalmat alkotó emberek életére, mert a hatékonyság csorbát szenved. A hatékonyság viszont ugyanúgy ahogyan a testnél, egyaránt felborulhat akár alulműködés, akár túlműködés esetén.

Ha mondjuk egy társadalom irányítása gyenge, akkor a társadalom nem működik hatékonyan, mert az emberek nem végzik el a feladataikat. A társadalom gyenge irányításának szélsőséges nézete az anarchista szemlélet, amely a kormányzat mindennemű eltörlését támogatja. Testi szinten az irányítás teljes hiánya azt jelenti, hogy előbb egyfajta pangás indul be, az energiaáramlás megreked, majd később az energiaáramlás leáll és bekövetkezik a halál. Az ok mindkét esetben az, hogy nincs irányítás, nincs kormányzás, illetve az alulműködik.

Ha az irányítás túlságosan erős, ha felborulnak az egyensúlyi folyamatok, akkor viszont minden szinten egyfajta túlműködés, elburjánzás indul be. Ennek vagyunk tanúi napjainkban. A hatalmon lévő irányító mindent és mindenkit irányítani akar. Bármi áron. Ilyenkor beszélünk diktatúráról. A diktatúra azonban egy totális elnyomás, amely megfosztja az embereket attól, hogy szabadon és boldogan éljenek.

Ám ha a holografikus univerzumban minden szinten ugyanazok a törvényszerűségek uralkodnak – márpedig igen – akkor a társadalmi szinten fennálló elnyomásnak testi szinten a sejtek elnyomása felel meg. A sejtek elnyomása azonban a sejtek elburjánzásával jár együtt, ahogyan a totális diktatúra magában hordozza a társadalom lázadását és szembefordulását az őt irányító rendszerrel. Ez az elburjánzás pedig testi szinten rákos betegségek formájában nyilvánul meg. Az ok azonban mindkét esetben az, hogy az irányítás túlságosan erős.

A fentiekből adódó felismerés mindenképpen elgondolkodtató, hiszen ez azt jelenti, hogy a daganatos betegségeket, tehát a sejtek elburjánzását a társadalom egyre fokozódó totális elnyomása okozza, de legalábbis jelentősen hozzájárul ahhoz.

Folyt. köv.

Goldeneye – http://goldeneye.ws/blog/2014/10/14/a-meghekkelt-univerzum-1-iranyitastechnikai-alapismeretek/

bg71
info@emberiseg.hu