I, mint Ikarusz – avagy a demokrácia maszlag és a korrupció
54725
post-template-default,single,single-post,postid-54725,single-format-standard,bridge-core-1.0.5,ajax_fade,page_not_loaded,,qode_grid_1400,qode-theme-ver-18.1,qode-theme-bridge,disabled_footer_top,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.2,vc_responsive

I, mint Ikarusz – avagy a demokrácia maszlag és a korrupció

I, mint Ikarusz – avagy a demokrácia maszlag és a korrupció

Nagyjából gyerekkorom óta szerettem volna megnézni az „I, mint Ikarusz” című filmet. Igaz, gyerekkoromban még mit sem értettem volna belőle. Bár a Kennedy-gyilkosságról akkor is megnéztem egy-két filmet, amiket lehetett.

Az 1979-ben készült politikai krimiben megölik egy – valójában nem létező – ország köztársasági elnökét. A merényletet köztiszteletben álló, magas rangú emberekből alakult bizottság vizsgálja ki. Volney főügyész – akit Yves Montand alakít – nem ért egyet a jelentésben foglaltakkal, és szembe-szállva a hivatalos állásponttal, dacolva a közvéleménnyel, új nyomozást indít. Ismerősen köszön vissza a képlet: egy kibogozhatatlannak tűnő rejtélyes politikai gyilkosság, melynek állítólagos elkövetőjét a merénylet után holtan találják, egy „elsietett jelentés” és az igazság kiderítésére kiszemelt magányos hős. A valódi tanúk sorban tűnnek el – mind egy titokzatos hatalom áldozataiként -, egy marad csak közülük, aki elvezet a nemzetközi bűnszervezet egy tagjáig, aki a Titkosszolgálattal áll kapcsolatban.

Ennyi a sztori.

Nagyon hajaz a Kennedy-gyilkosságra, de a két órás film nézése közben ez a szál, vagy történelmi esemény egyre inkább elhalványul. Olyan mondanivalók kerülnek előtérbe, amelyek 50 évvel a dallasi merénylet után is nagyon aktuálisak – sőt, az internet okozta információs forradalom miatt egyre aktuálisabbá válnak.

Különösen elgondolkodtató az alábbi kettő perces részlet:

 

Amikor a filmben a zsarnokságról esett szó, amit milliók szolgálnak ki, önkéntelenül is felötlött bennem a mai Magyarország rendszere, ahol az állami apparátus tagjaira vonatkoztattam mindent. Az emberek többsége pontosan tudja, hogy egy korrupt, igazságtalan, fenntarthatatlan és velejéig romlott rendszerben élünk. Tudják ezt azok is, akik adóellenőrként, rendőrként, vagy egyéb közintézmények alkalmazottaiként szolgálják ki a rendszert. Nyugtatva magukat azzal, hogy ők a köz-ért dolgoznak, és ez így helyes.
Részfeladatot látnak el – ahogy a filmben is elhangzik.

Ennek kapcsán eszembe jutott, hogy a korrupció valójában a diktatúra melegágya. Az amúgy is egyre gyengébb lábakon álló látszat-demokráciánk tovább gyengül a korrupció mértéke által. A Transparency International minden évben készít egy összegzést a világ országainak korrupciós állapotáról. Ezt 2013 év végén is közreadták.

A vizsgált 177-ből 123 ország (vagyis a vizsgáltak 70 százaléka) 50 pontnál kevesebbet ért el a 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán a 2013-as Korrupció Érzékelési Index rangsorban. „Ez nagyon rossz eredmény” – mondta Huguette Labelle, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes mozgalom igazgatóságának elnöke a szervezet székhelyén, Berlinben, aki szerint „a korrupció az országok többségében az állam működésének szinte minden megnyilvánulásában jelen van, megfertőzve a jogalkotást és a közhatalom gyakorlását.”

A Korrupció Érzékelési Index mellett a Transparency International más 2013-as felmérései is megerősítik, hogy a közszféra korrupciója a világ minden táján komoly problémát jelent. A politikai pártokat sok helyen korruptan finanszírozzák, ezért a pártok elkerülhetetlenül összefonódnak az átláthatatlan döntéseket hozó üzleti, befektetői körökkel. Ezek az üzleti körök pedig – ha a pártok hatalomra kerülnek – a kormányok kegyeltjeivé válnak. Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, ha a kormányoktól független állami kontrollszervek szemet hunynak afölött, hogy a kormányok feltűnő előnyhöz juttatnak egyes üzleti csoportokat.

korrupcio

Akárcsak 2012-ben, Dánia és Új-Zéland holtversenyben állnak az élen, 91 ponttal. Őket követi Finnország és Svédország (89 pont), Norvégia pedig felzárkózott az ötödik helyre Szingapúr mellé (86 pont). Svájc az 5.-ről a 7. helyre esett vissza, a 8. helyezett pedig Hollandia lett, amely tavaly is az első tízben szerepelt.

Ezekben az országokban a közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, az állam pedig ténylegesen a közjóért dolgozik. A közérdekű információkhoz, vagyis például az adókból fizetett szerződések és az állami szervek kiadásai könnyen hozzáférhetőek a polgárok széles tömegei és a civil szervezetek számára.

A lista másik végén Afganisztán, Észak-Korea és Szomália továbbra is 8-8 ponttal zárják a rangsort. Ezekben az országokban teljes mértékben hiányzik az elszámoltatható, felelős állami vezetés és a közintézmények nem a közjót szolgálják.

Magyarország: nincs érzékelhető változás, hazánk még mindig az EU korrupt harmadába tartozik – Magyarország 2013-ban 54 pontot ért el a CPI felmérésen, ezzel a vizsgált 177 ország közül a 47. helyet szerezte meg. Az Európai Unió 28 tagállamából Magyarország a 20. helyen végzett (tavaly 27 országból a 19. helyen volt), vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el. Magyarország a régión belül a középmezőnyben van, Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzi meg.

A rossz eredménynek több oka van. Magyarországon a kormány iránt elkötelezett vezetők irányítják azokat az állami intézményeket, amelyeknek a kormány hatalmát kellene ellenőrizniük. A fékek és az ellensúlyok rendszerének szinte teljes felszámolása önmagában nagy korrupciós kockázatot jelent.

A jogalkotás a közérdek helyett sokszor a politikai hatalom pillanatnyi érdekeit szolgálja. Ahol nem bizonyult elegendőnek a vezetők lecserélése, ott a jogszabályok átírásával tovább gyengítették az ellenőrző szervek hatalmát, jogszabályi akadályokat gördítettek a civilkontroll útjába vagy egyes gazdasági érdekcsoportokat hoztak helyzetbe.

„Az átláthatóan működő közhatalom kiemelkedő fontosságú lenne a korrupció elleni küzdelemben” – mutatott rá Martin József Péter, a korrupció ellen küzdő Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója. Sajnálatos, hogy a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok korábban sem korlátok nélküli nyilvánossága 2013-ban, az információszabadságról szóló törvény módosításának köszönhetően tovább szűkült, Magyarország tehát ebből a szempontból nem előre-, hanem visszalépett.

És Magyarország valószínűleg marad a korrupt harmadban – Úgy tűnik, a magyar társadalom kezd belefásulni a korrupcióba. Az emberek 70%-a nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlel, vagy azért, mert nem bízik a hatóságokban, vagy mert attól fél, hogy bajba kerül. A bizalmatlanság minden eddiginél jobban áthatja a közéletet, ami táptalaja a szabálykerülésnek, a korrupciónak és az apátiának.

A Transparency International szerint a kormány nem ösztönzi a korrupció elleni bátor fellépésre a polgárokat, hiszen nem gondoskodik a közérdekű bejelentők tényleges megvédéséről, és arról, hogy a hatóságok gyorsan és hatékonyan kivizsgálják a korrupciót feltáró bejelentéseket. A közérdekű bejelentésekről szóló, hamarosan hatályba lépő törvény csak látszatmegoldásokat tartalmaz. Ha a kormány nem változtat ezen, a közérdekű bejelentők a jövőben is arra számíthatnak, hogy bejelentésüket az érintett állami szervek úgy intézik el, ahogyan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezeli a volt adórevizor által nyilvánosságra hozott adócsalási ügyet. A 48 órás alibi kivizsgálást a közérdekű bejelentő feljelentése követte. Az ügy kezelése teljes mértékben ellentétes azzal, ahogyan a közérdekű bejelentők ügyében el kellene járni.

A TI és más nemzetközi szervezetek felmérései azt mutatják, hogy összefüggés van a versenyképesség és a korrupciós fertőzöttség között. „Átláthatóan és kiszámíthatóan működő állami intézmények nélkül nincs versenyképes gazdaság” – tette hozzá Martin József Péter, a korrupció ellen küzdő szervezet vezetője. Magyarországon a jogalkotás kiszámíthatatlanná vált, az üzleti környezet az utóbbi években rosszabbodott, régiós összevetésben nagyon alacsony a GDP-arányos beruházási ráta. Magyarország versenyképessége alacsony szinten áll, amiben nagy szerepe van annak, hogy az intézmények nem működnek kielégítően, a kormányzati politika pedig átláthatatlan.

A Korrupciós Érzékelési Indexről – A Korrupció Érzékelési Index (CPI) 13 olyan vizsgálat felhasználásával készül, amelyek szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupciós fertőzöttségét. Ahhoz, hogy egy ország szerepelhessen a Korrupció Érzékelési Indexen, legalább három háttérfelmérés adatainak kell rendelkezésre állnia. 2013-ban 177 ország adataiból alakították ki a rangsort. A háttérindexek pontszámait a Transparency International 0-100-as skálára vetíti, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. E pontszámokból a TI berlini titkársága külön erre a célra fejlesztett módszertannal számítja ki a CPI-t.

Felhasznált forrás: http://www.transparency.hu/CPI2013

Egy szó, mint száz, mondhat bármit bármelyik éppen aktuális magyar kormány, megtévesztés zajlik minden fronton, demokrácia-maszlaggal etetik az embereket, akik ezt a maszlagot részben nyelik is, mint kacsa a nokedlit, részben homokba dugott fejjel magasról tesznek az egészre – így vagy úgy, de meg is érdemlik a sorsukat. Pedig jobban tenné, ha kicsit kacsingatna a skandináv államok felé, mitől olyan fene jó a helyezésük a listán. Talán ők többet foglalkoznak saját sorsukkal, a közügyekkel, és siránkozás helyett inkább féken tartják a politikusaikat.

Both Gábor – 2014. május 28.

Aki szeretné a teljes filmet megnézni, itt megtalálja:

 

bg71
info@emberiseg.hu