03 jan Hernádszentandrás – újabb csodafalu?
Európai Territoria Innovációs Díjat kapott Bécs és Hernádszentandrás, egy apró borsodi falu Párizsban. Miért? Az osztrák főváros még érthető, de az alig 500 fős magyar település, ami ráadásul az ország elmaradottabb felében található, már nehezebben kapcsolható össze a díjjal. Pedig a válasz egyszerű: önfenntartás és biogazdálkodás. A munka és a gyakorlat azért nem ilyen könnyű. Lássuk csak, mi fán terem egy biofalu hazánk földjén!
Egy apró borsodi falut, Hernádszentandrást és polgármesterét, Üveges Gábort a napokban Párizsban ünnepelték, de pár éve itthon még kicikizték. Kevesen hittek a falufejlesztő-program sikerében, pedig az, egy évszázadok óta bevált receptre épült: az összefogásra és a munkára.
Hernádszentandráson három éve uniós és állami támogatással biogazdálkodást hoztak létre. Ma már nemcsak az önellátáshoz szükséges mennyiségű terméket állítja elő a falu, hanem piacra is jut a házilag készített finomságokból. Nem csoda, hogy BioSzentandrás programjával a falu felkeltette a francia nemzetközi innovációs megfigyelő intézet, az Observatoire Territoria figyelmét is, és a településnek ítélték – a helyben élők életminőségét javító, kiemelkedő önkormányzati innovációs kezdeményezéseket elismerő – a rangos elismerést, ami 1986 óta létezik, és eddig hazánkban csak Hollókő részesült ebben a kitüntetésben (2010-ben).
Nézzük meg közelebbről, hogyan kezdődött “Bioszentandrás” története
“Bio a kertem, derűs a lelkem!” – ez a szlogen virít a borsod megyei község, Hernádszentandrás Facebook-oldalán. A falut mostanság csak BioSzentandrásként emlegetik, mert a lakók biokertészkedéssel küzdenek a munkanélküliség ellen. három éve a közösség és polgármestere megelégelte, hogy a környéken nincs semmi két kisbolton és egy kocsmán kívül. Mára a 24 fős biocsapat 12 ezer négyzetméteren termel zöldséget és gyümölcsöt.
Úgy döntöttek ideje kiaknázni a jó minőségű földet, ezért az egész falu biogazdálkodásba kezdett. Azóta mindenkinek akad munka, a porták rendezettek, és a közösség is összetartóbb. A gazdaságot tréfásan BioSzentandrásra keresztelték, a település címerét pedig úgy alakították át, hogy a zöldségek is helyet kapjanak rajta.
Mocorgó Abaúj
A falu egyetlen esélye a mezőgazdaság – vallja államférfiakat megszégyenítő bölcsességgel az ország egyik leghátrányosabb helyzetű településének polgármestere. A harminchárom éves, helyi politikus tapasztalata szerint van az a pont, ahonnan már nincs hová hátrálni, s kendőzetlenül hozzáteszi: – Mi elértük ezt a pontot.
Távol az országúttól
Hernádszentandrást mindig elkerülték az utak. A közel 500 fős álmos agrártelepülésnek csak a csend és a pacsirták éneke jutott, erre a grófok sem járatták hintóikat. Itt nincsenek hangos kézműves műhelyek, népszerű szolgáltató egységek, csupán két kisbolt van meg egy kocsma. Más üzlet nincs. 1994-ben a helyi iskolát is bezárták. A faluból, aki tehette elment, ki Budapestre, ki Kanadába. Egyedül a Hernád jött. Legutoljára ’89-ben, elpusztítva a fél falut, hajléktalanná téve tíz családot.
Értékeken ülve
A falunak kiváló adottságai vannak – vallja mindezek ellenére a polgármester, rácáfolva a válságrégió kilátástalansága miatt a helyieken is megülő apátiára. A Hernád völgye talajtanilag az Alföld legészakibb nyúlványa. A völgy közepén található település körül olyan 20 aranykoronás földek vannak, amilyenekről Tokaj-Hegyalja szőlősgazdái is csak álmukban mernek gondolni. A középkötött réti öntéstalaj a Hernád hordalékával gazdagodott évszázadokon át. A régi falusiak szerint a folyó olyan volt, mint a Nílus; mindig megtermékenyítette a földeket.
Ahol a közös munkában és az együttélésben hisznek
Üveges Gábor annak különösen örül, hogy a program nem csak gazdasági hozadékkal jár. – Két éve még felverte a gaz a portákat. Ma ilyet alig látni. Az is zöldséggel foglalkozik, aki nem nevezett be a programba. A falu 40 százaléka roma. A Biocsapat munkájából ők is kiveszik a részüket, a 27 főből tízen. Amilyen szinten van a falu, itt már nincs értelme cigányról és nem cigányról beszélni. Egyformán szegények vagyunk és ebben nincs köztünk különbség. Nem hiszek a kizárólagos romaprogramokban. A közös munkában, az együttélésben hiszek. – ad országos érvényű hitvallást, a pártoktól amúgy ódzkodó első ember.
A biokert ráadásul nem csupán plusz jövedelmet és közös élményeket adott, de hitet is a falunak. Ma már komoly identitásképző a biogazdálkodás, a szentandrásiak összetartóak lettek.
Zárszó
Mint a mesében, mondhatnánk. Bár a jelenhez vezető út rögös volt és fáradtságos, szívós munkával teli, mégis a hernádszentandrási kezdeményezés példaértékű. Nem szól másról, mint őszinte helyzetfelismerésről, jövőbe tekintésről, tevékeny együttélésről és 27 biokertész szorgalmáról.
Forrás: Pozitív Nap
