10 dec A Rektor levelei 7. – Új országot szervezünk
Nagyon sok mindent kell majd tennie a Közép vezetésének, miután hatalomba kerül (akár választások, akár forradalom útján).
Totálisan meg kell változtatnia mindent – sokkal inkább, mint ahogyan 2010 tavaszától kezdve a Legnagyobb Hazug megváltoztatta ezt az országot. Látnunk kell, hogy a gyűlölet gyümölcse beérett. Amit a Fidesz vezetői 1994-ben vetni kezdtek, az már négy évvel később szárba szökkent, majd 2002 után teljes erővel folyt az ország kettészakítása. A Fidesz vezérkarát sokan azért látnák a legszívesebben bilincsben, egy tárgyalóteremben, a vádlottak padján – akárcsak Nürnbergben a náci főkolomposokat – mert minden lehetséges módon tönkretették az országot. Mi, akik középen állunk és nem rokonszenvezünk a magyarországi úgynevezett baloldallal sem – amelynek fő erejét a volt kommunisták adják, és már csak ezért sem állhatunk melléjük – elismerjük, hogy ilyen gazemberségekre még a baloldal sem lett volna képes. De bezzeg a magát büszkén jobboldalinak valló (mintha bárki is büszke lehetne arra, hogy egy, a társadalomban kétszáz éve hátrafelé menetelő erőt képvisel vagy támogat) politikai társaság totálisan átalakította az országot. Mire eljött 2010, a lakosságot kétfelé szakította. Majd ügyesen azt a látszatot keltette, hogy ők a „nemzet”, aki pedig nem jobbos, az nem is magyar. Majd bemesélte a lakosság egy részének, hogy a jobboldaliak vannak többen, holott ez szerencsére sohasem volt igaz. (Az igazi nagy többség középen van.) Különféle praktikáknak köszönhetően lett a 52 százalék Fideszre-szavazóból kétharmados többség a parlamentben, aztán elszabadult a pokol. Talán még a fideszes vezérek is elhitték, hogy ezzel mindenre kaptak jogosítványt, és azt tehetnek, amit akarnak. Most (még) azt teszik, amit akarnak.
Ha sikerül legyőzni a bűnpártot, akkor értelemszerűen le kell fejezni az egész bűnszövetkezetet, el kell ítéltetni minden haszonélvezőjét, és a magyar közéletet totálisan „fideszteleníteni” kell, csak így állhat talpra az ország. Rögtön ezek után következik egy új választási törvény megalkotása. Ellentétben a most érvényes, a Fidesz által összetákolt és kizárólag ennek a pártnak az érdekeit szem előtt tartó törvény ellenében, amely hozzáértő jogászok szerint „maga a törvénybe iktatott választási csalás”, egy normális törvényre lesz szükség. Ennek elkészültét természetesen szakemberek és laikusok kevert csapatai majd együtt alkotja meg.
Beszéljünk most a főbb elvekről. Az új választási törvény egyfelől követi a régi normákat, azaz általános és titkos lesz. Minden magyar állampolgár szavazhat, aki állandó jelleggel Magyarországon él. El kell vetni a mostani gyakorlatot, amikor a bűnszövetkezet csak azért adott állampolgárságot más, főleg környező országokban élő magyaroknak, hogy a 2014-es választásokon azok hálából rá szavazzanak. Ezek a külföldiek nem viselik szavazatuk következményeit. A Közép kénytelen lesz kimondani, hogy csak az szavazhat, aki legalább egy éve állandó magyarországi lakos. (Az erdélyi vagy vajdasági, felvidéki, román, szerb vagy szlovák állampolgárságú magyarok miért szavazhatnának két országban, miért választhatnak képviselőket két ország parlamentjébe is, miközben a magyarországi magyarok csak egy országban tehetik ugyanezt?)
Normális választókörzeteket kell alakítani. A Legnagyobb Hazug és cinkosai ezeket is átalakították úgy, hogy a Fidesznek álljon a zászló a legtöbb helyen. Nekünk majd olyan választókörzeteket kell kialakítani, amelyek kompaktak, nem „lógnak át” más városok területére, zárt egységet képeznek. A választási csalások megelőzése érdekében számos intézkedésre lesz szükség. Például a láncszavazások is megakadályozhatók viszonylag egyszerűen.
Ha nem is mondják ki, de jó, ha a választásokon mindenütt helyi, közismert jelöltek indulnak, a képviselőket lehetőleg ne „importból” válasszák meg. A választások legyenek egyfordulósak, éppen azért, hogy kizárják a második forduló előtti „mutyik” lehetőségét. Természetesen mivel 2014-ben a Közép egy, a Fidesz által rendezett, ellenőrzött és minden bizonnyal manipulált választásokon is győz, nem kell bevárni a következő négy évet. Az első igazi, szabad választást ki lehet írni már a következő évre, és onnantól dolgozik majd Magyarországon egy igazi parlament. Ami egyben azt is jelenti, hogy a Közép első, „forradalmi” kormánya alig egy évig lesz hatalomban, de ez idő alatt óriási munka vár rá.
Az új választási törvény 200 fős parlamenttel számol, azaz nagy átlagban 50 ezer magyar választónak lesz egy képviselője. Megoldhatatlan az a sokfelé ma is hallható követelés, hogy a képviselők „menet közben” visszahívhatók legyenek. Ha nagy költséggel lezajlottak a választások, értelmetlen lenne ciklus közben folyton arra figyelni, hogy a választókerületben most éppen kik vannak többségben: a képviselőjüket megtartani, vagy visszahívni kívánók, ezt ki és hogyan tarthatná számon? És abszurd lenne, ha egy-egy viszályos kerületben akár kéthavonta kellene új választásokat rendezni (miből?), a parlamentben pedig folyton új és új arcok bukkannának fel? Olyan képviselők kerülnének be, akik minden gombnyomásnál attól rettegnek, hogy a jövő héten már nem is lesznek képviselők, mert visszahívják őket? Legyen annyi bizalmunk a képviselőinkben – azaz: válasszunk olyanokat! – akikre rábízzuk magunkat négyéves időtartamra.
A jogászok és választási szakemberek, no meg az egészséges ösztönnel rendelkező laikusok megkérdezése után alakulnak ki majd az új választási szabályok, amiket aztán a parlamentnek el kell fogadnia. Nagyon sok változásra kell számítanunk, és a közelmúlt szomorú példája alapján lehet, be kellene vezetni egy olyan szabályt, amely a világban talán ismeretlen. Ez lenne az „50 százalékos plafon” törvénye. Azaz a magyar választójogról és parlamentről, képviselőkről, pártokról, stb. szóló törvény kimondaná, hogy egyetlen párt sem szerezhet 50 százalékot meghaladó többséget az országgyűlésben!
Így, csak így akadályozható meg egyetlen párt, egyetlen akarat túlhatalma az országban. Láttuk, mihez vezetett a Fidesz 52 százalékából összemanipulált 66 százaléka: gyakorlatilag összeomlott a demokrácia. Az új Magyar Köztársaság alkotmányában is ott lesz az a törvény, amely 2014-ben segít elítélni a bűnszövetkezetet: „Senki sem törekedhet a hatalom kizárólagos gyakorlására”. A Legnagyobb Hazug és bűntársai ezt tették, ezért kell lakolniuk – de vannak az ügynek érvényes, jövőbemutató egyéb tanulságai is.
Megakadályozandó a túlhatalmat, ki kell mondani, hogy bármennyi szavazatot kap egy párt, nem vihet el a képviselői helyek felénél többet. Ha mégis 50 százalékánál több szavazatot kapott az 50,00 százalék fölötti részt arányosan el kell osztani az utána következő pártok között. Ennek technikai megoldása nem lesz könnyű, sok fejtörést okoz majd. Véleményem szerint ki kell majd találni valamit, ami kevésbé lesz igazságtalan, mint amennyire veszélyes lehet egyetlen párt túlhatalma.
Már nem tartozik szorosan a választási törvényhez, de el kell majd dönteni, milyen arányban osztozzon az állam és az önkormányzatok az adókon – melyik szerv melyik adónemmel gazdálkodhat és milyen mértékben. Újra kell osztani a feladatokat, az intézményeket, ahogyan ezt futólag már említettem az egyik korábbi levelemben. A lényeg az, hogy amit lehet, azt el kell választani egymástól. Ami nem illik össze, ne lehessen együtt. Gondolok itt például arra, hogy polgármester ne lehessen képviselő, mi több: egy képviselő se viselhessen egyéb tisztséget, legfeljebb társadalmit, díjazás nélkül. A képviselő teljes munkaidőben dolgozzon a parlamentben, sehol másutt. Külföldi mintára a parlamenti ciklus négy évére fel kell függesztenie még saját üzleteit, vállalatai működésében sem vehet részt.
A képviselőnek a parlament lesz a munkahelye, csak nagyon indokolt esetben lehet távol, és a távollétet igazolnia kell. Ha valakit megválasztunk és odaküldünk négy évre, nem azért tesszük, hogy ott csak pöffeszkedjen, gazdagodjon, henyéljen. Nem járnak nekik kedvezmények, a vidékieknek budapesti lakások, ingyenjegyek minden közlekedési eszközre azoknak, akik – mint most – életükben nem ültek metrón, villamoson, távolsági autóbuszon, mindig drága kocsikon szállították őket a sofőr-testőrök. Ennek a luxusnak vége szakad.
Ideje helyreállítani a parlament tekintélyét, amely minden vonatkozásban hihetetlenül mélyre süllyedt. Az új választásokkal oda bejutó képviselők között nagyobb számban kell lennie nőknek, már csak azért is, mert a nők kompromisszumkeresők, békésebbek, kreatívak. Nem lenne annyi konfliktus egyetlen munkahelyen sem, ha több lenne a női vezető. Elég arra gondolni, hogy az elítélt bűnözők között mindenütt a világon 95 százalék a férfiak, és csak 5 százalék a nők aránya. Ez világosan jelzi, melyik az emberiség jobbik fele, amelyre építkezve messzebbre juthatunk. Magyarországon sokkal több nőnek kell megjelennie a közéletben. hogy csökkenjen a konfliktusok száma. Ebben az országban a nők aránya 52 százalékot tesz ki, teljesen jogos elvárás tehát, hogy a következő évtizedben a politikában, országvezetésben és helyi szinten az életet irányító nők aránya a mainak legalább háromszorosa legyen.
Természetesen a választási törvény kialakításához számtalan jó észrevételre, javaslatra van szükség, amit a majdani kormányzat – és mi, akik csak szeretnénk előkészíteni a nagy változásokat – már most is elvárunk önöktől.
A Rektor
