Mimikri – Gaál Péter
51504
post-template-default,single,single-post,postid-51504,single-format-standard,bridge-core-1.0.5,ajax_fade,page_not_loaded,,qode_grid_1400,qode-theme-ver-18.1,qode-theme-bridge,disabled_footer_top,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.2,vc_responsive

Mimikri – Gaál Péter

Mimikri – Gaál Péter

Faág, ami nem faág, hanem botsáska. Szemek, amelyek nem szemek, hanem egy
pillangó szárnyainak mintázata. Mérgeskígyó, ami nem mérgeskígyó, csak
lábatlan gyík. Homokfodor a tenger alján, ami nem homokfodor, hanem ragadozó
hal. Kukac, ami nem kukac, hanem egy másik ragadozó hal csalogatószerve.
Lódarázs, ami nem lódarázs, hanem lepke.

Most fogok egy minden liberálisnak és “demokratának” megbotránkoztatót
mondani: ha felületesen szemlélem, sok kifogásolnivalót nem tudok a Fidesz
rendszerében találni. Ha Fidesz-szemüvegen keresztül nézem, akkor minden
lépés még logikusabbnak és ésszerűbbnek tűnik. És Fidesz-szempontból talán
az is. Sőt, meg lehet indokolni – ami természetesen nem azonos a valósággal
-, hogy az ország szempontjából is így kell lennie.
Adva van egy idealista Fidesz-tag. Ennél a pontnál azért közbe kell ékelnünk
egy kis történetet. A Szovjetunióból száműzött keresztény idealista
(egzisztencialista) filozófust, Nyikolaj Bergyajevet száműzetése előtt
kihallgatta a Cseka. Jelen volt maga Dzerzsinszkij, későbbi utóda, a szintén
lengyel Menzsinszkij, és Lev Kamenyev is. A filozófus mintha épp róluk
beszélt volna. “Az ember lehet materialista elméletileg és idealista a
gyakorlatban, vagy lehet idealista elméletben és materialista a
gyakorlatban…” Dzerzsinszkij elsápadt, majd sürgősen utasította
helyettesét, hogy szerezzen egy oldalkocsis motorkerékpárt és vigye őt haza.
Tehát adva van egy idealista Fidesz-tag, aki a gyakorlatban távolról sem
idealista. Azt mondja, hogy az ország felvirágoztatásának egyedüli
letéteményesei ők. Annak, hogy MAJD jobb legyen. Ha valaki túl gyakran
emlegeti a “majd”-ot, legyen gyanakvó, kedves Olvasó. Mindegy, hogy szebb
jövőről vagy majdani jólétről van szó, egymillió munkahelyről vagy Giziről,
a csodáról. Legyen gyanakvó. Mármost ahhoz, hogy ők ezt a nagy és szép
feladatot el tudják végezni, erősnek kell lenniük. Minden, amit a maguk
érdekében tesznek, voltaképpen az ország érdekében történik. De mikor érzik
elég erősnek magukat? Különösen, ha az ellenfél is erősödik? És ha az
ellenfelet megpróbálják teljesen elpusztítani, van-e olyan pont, amikor azt
lehet mondani, hogy MINDENKI VÉGLEGESEN meg van fosztva minden
lehetőségétől, hogy ellenálljon?
Ezzel pedig előttünk áll a pártrendszer szélsőértékének, az
egypártrendszernek a mindenkori következménye (a többpártrendszer másért
rossz, többek között azért, mert szükségszerűen kitermeli az
egypártrendszert). “Az osztályharc fokozódik.” És soha nincs vége.
Ahogy telik az idő, az állampolgárnak egyetlen szó marad meg a fejében, ha
megmarad: a MAJD. Ez az övé. A jövő, ami soha nem jön el, ameddig egy
csoport van hatalmon, akár (nem bevallottan, de valóságosan) közvetlenül,
akár (bevallottan, de nem valóságosan) közvetve. Ma nincs fácán, de HOLNAP
lesz fácán.

Nem az idealista Fidesz-tag tehet az egészről. Még csak nem is a Fidesz
elnöke. Nem a Fidesz kitalálója. Az tehet róla, aki az egész, megtévesztésen
alapuló rendszert kitalálta. Nem most, száz évekkel ezelőtt. Kései követői
nyesegethetik a vadhajtásokat, tiltakozhatnak az egypártrendszerek ellen
orrvérzésig, még háborút is indíthatnak ellenük, hidegen vagy melegen,
puccsokat szervezhetnek, a SAJÁT rendszerük az, ami mindig újra fogja
termelni őket. Egy fantázia-novellában általuk vendolnak nevezett,
valahogyan fennmaradt neandervölgyiek ellen küzdöttek vikingek. Végül
rájöttek, hogy addig nem győzhetnek, ameddig a matriarchát, a “vendol
anyjá”-t el nem pusztítják. A vendol anyja épp nem a diktatúra, nem az
egypártrendszer, hanem a többpárti “demokrácia” (ami természetesen
köszönőviszonyban sincs a demokráciával, ezért is tettem idézőjelbe).
Az idealista Fidesz-tag ezellen éppen úgy nem tehet semmit, mint a nem
idealista Fidesz-tag, vagy a Fidesz ellenfelei. Sodródnak, amerre ez a folyó
viszi őket.

És ha elvonatkoztatunk a pártérdekektől, akkor is: minden, ami megfelelőnek
TŰNIK ebben a mostani rendszerben, a gyakorlatban teljesen más, mint aminek
papíron lennie kellene. Miért? Mert a megtévesztő külső mögött más lapul. A
gyík sziszegése visszariaszthat egy őt nem ismerőt, de ha mégis
megpróbálkozna a támadással, semmiféle ellenállással nem találkozna. És
fordítva: ha egy jóhiszemű rovar rá akarna szállni a faágra, a botsáska
abban a pillanatban elkapná.
ÚGY NÉZ KI, de nem az. Ázsia egyes részein – azt tapasztalván, hogy a tigris
hátulról támad – emberarcot ábrázoló álarcot viselnek a tarkójukon. Néha még
hatásos is, mindaddig, ameddig a tigris fel nem ismeri, hogy ez csak álarc.

Van egy vicc. A Yellowstone-parkba induló turistáknak csengettyűket
osztogatnak. A grizzlyk miatt kell, mondják. Honnét tudjuk, hogy grizzly
járta vidéken vagyunk? – kérdezik a turisták. Hát, hogy sok a medveszar.
Nade hogyan ismerjük fel a medveszart? Hát, ha megpiszkálják egy fadarabbal,
apró csengettyűket találnak benne.

Ne aggódjon a kedves ellenzéki Olvasó, hogy a Fidesz sikeres lesz, ha mégoly
sok híve van is most. ÍGY nem lehet kivezetni egy országot a válságból.
Igaz, mi igaz: ÚGY sem, ahogy a pártellenfelek mondják. Hisz az ő
szervezetüket is ugyanaz az anya szülte.

2013. 06. 03. – Gaál Péter

bg71
info@emberiseg.hu