03 jan A szeretet Lábatlanban
Emberségből: jeles! Lábatlanon az összefogás ereje sokszor megmutatkozott már,de ez a kezdeményezés a maga nemében egyedülálló.
December 29.-én a lábatlani Zalka Máté lakótelep 10-11-es háztömbjében különös izgalom terjedt el és a gondolatot tett követte.
A több lakó elhatározta ,hogy gyűjtést szerveznek és Szilveszter napján vendégül látják a környezetükben élő hajléktalan ,szerencsétlen sorsú embertársaikat .A cél egy tányér forró gulyáslevessel és forró boros teával megvendégelni a rászorulókat. Volt ,aki pénzzel és volt aki természetben járult a közös adakozáshoz.
December 31-én a lakók sok embertársuknak okoztak nagy örömet, hisz ez volt a napi meleg ételük és az a néhány meleg szó is simogatta a lelküket,amit ekkor kaphattak. A megmaradt ételt kiporciózva hordták szét a betegeknek, akikről tudták ,hogy rászoruló de nem tud eljönni.
Miért is van ennek akkora jelentősége napjainkban. A médiából ömlő érzéketlenséggel szemben,sokszor csak az egyházaknak tulajdonított segítőszándék mellett megjelenik azaz emberségesség, amely szívből jön. Nem ítél, (ahogy a média szeretné) nem okol (mi miért lett,ki hogy került ide),hanem elfogad és segít,felkarol és ad.
A magyar népmesék „jóért cserébe jót várj, nagyon is igaz ősi bölcsesség. Mert a szívnek jó érzés segíteni és bölcsesség, mert senki nem tudhatja,ő mikor szorul az őt körülvevő embertársai,közösség segítségére. A vendégül látottak sem így tervezték az életüket.
Sok sikert kívánunk és még több cselekvő és segítő gondolatot s általa nemes tetteket. És kívánjuk azt is , hogy e példa mások előtt is követendő legyen.
Könyvesné Erika
