Vétek a tengerhez utazni?

04 Júl Vétek a tengerhez utazni?

• Van egy elvem. Valahol olvastam, hogy a világon minden embernek biztosítani kellene a tengerhez való jogot. Nem tudom, ki találta ki, nem tudom, mikor, de átérzem a lényegét. Nekem lételemem, hogy amikor csak tehetem, találkozzak a tengerrel. Hozzánk legközelebb a volt jugoszláv, jelenleg horvát tengerpart van, mindössze 500 km háztól házig.
  Munkámból kifolyólag idén is megyek Horvátországba és Görögországba is. Ennek kapcsán érdekes párbeszéd alakult ki egy általam egyébként igencsak nagyra becsült ismerősömmel (a név nem számít), aki szerint – noha nem pontosan így fogalmazott – csúnya dolog kivinni a pénzt az országból, mert így gyengítem a magyar gazdaságot. Ebből jó kis eszmei adok kapok lett, amelyet alább megosztok mindenkivel, mert talán sok tanulsága lehet.
  
  
  Ismerősöm írta: Sokan dolgozunk a tudatosabb társadalom megszületésén, de kevesen tudják, hogy miért is jutottunk ide pontosan. Az egyik legutóbbi Pénzvilág Magazinos bejegyzésnek pont ez volt a témája, hogy “Miért volt jólét a kommunizmusban?” http://www.penzvilag.info/miert-volt-jolet-a-kommunizmusban/A lényeg: a jólét ára, hogy nem volt import áru, és nem volt külföldi nyaralás. Az import áruknak, és külföldi nyaralások ára, hogy nincs jólét, és biztonság.

  Ha a kommunizmusban mennél most a tengerpartra, akkor az ott elköltött pénzt az országtól hitelbe kaptad volna, amit csak exporttal tudnál visszafizetni. Ez az az egyensúly, ami nélkülözhetetlen a gazdasági jóléthez. Az ökolábnyom mellett van gazdasági lábnyom is, ami egyrészt az import, és az export egyensúlyt méri embereknél, cégeknél, intézményeknél, közösségeknél.

  Semmi baj az exporttal, és a külföldi nyaralásokkal, ha mellette exportálsz is.

  Az a pénz, amit kiviszel, azt valaki itthon vette fel hitelbe. Te azt kaptad meg a munkádért áttétesen. Ezt most kint elköltöd, és az adós nem tud hitelt fizetni emiatt, ezért elveszik idővel a házát. Neki elméletben most Horvátországban kellene dolgoznia, hogy visszakapja a pénzét, és visszafizesse a hitelét. Ezért nem az állam az okozó, hanem Mi és felelősséggel tartozunk minden adósért amikor költekezünk. Pontosan úgy, ahogy hirdeted. Minden ember felelős minden emberért. Ezért kell exportálnod Neked is, ha a Horváth tengerpartra mész felüdülni.

  És pontosan ezért volt sokkal humánusabb a KGST piacgazdálkodás is a mostani pénzrendszernél:

• Miért volt jólét a kommunizmusban? | Pénzvilág Magazin

  Abban talán megegyezhetünk, vagy legalábbis sokan ezért sírják vissza a múltat, mert a szocialista-kommunista rendszerben, tipikusan a ’70-es, ’80-as években sokkal jobban élt az átlagember, mint ma. Miért volt ez így, ránézett erre már valaki? Alább erre próbálunk egy nézőpontból választ adni.
  Válaszom: Ez azért elég demagóg, mert csak egy bizonyos szemszögből világítja meg a problémát, anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a többit.
  Ha úgy lenne, ahogy írod, akkor a világon mindenki csak a saját országában nyaralna.
  Én nem gondolom, hogy a jelenlegi export-import, ki mit termel határon innen és túl rendszerben van a megoldás. Nem gondolom, hogy a KGST-vel kellene példálozni. Ezek szerintem elmaradott elképzelések, amelyek nem oldanak meg semmit.
  Azt gondolom, merőben új világrendszert kellene építeni határok nélkül, teljesen új alapokra helyezve mindent. Az én elképzelésem más irány.
  Jelenleg azonban nem gondolom, hogy bűntudatomnak kellene lenni amiatt, hogy a horvát tengerhez megyek. Magyarországnak ugyanis nincs tengere, ebben nem tud versenyezni. De nem is kell. Az én gondolkodásomat ugyanis az vezényli, hogy én a Föld nevű bolygó szülötte vagyok, ostoba dolognak tartom a határokat, és azt, hogy export-import szerint gondolkodva szervezzem az életemet. Ez megint egy megosztás.
  Szerintem igenis minden ember felelős minden emberért. De véleményem szerint vakvágány azzal hitegetni bárkit is, ha nem megy az Adriára, akkor jobb lesz itthon. Amíg az állam 80 %-ot nyúl le minden megkeresett pénzünkből, és azt odaadja az IMF-nek és társainak, addig mindez hazugság.
  Emellett, amit itthon megkaphatok és hazai dolog, mindig azt választom. Nem a külföldit. De tengert itthon nem kaphatok. És nem is kell, hogy kapjak.

  Ismerősöm válasza: Te miért tartod ezt demagógnak? Az értelmezése nekem teljesen mást jelent ennek a szónak. Ellenben egymásnak ellentmondóak a nézőpontjaid. Ha a Föld nevű bolygót veszed kizárólag annak a területnek, ami a Te élettered, akkor miért zavar, hogy az állam az adójának a 80%-t a föld egy másik részére exportálja? Ugyanazt teszi, amit Te. Miért kéred számon Őt, ha Te is leszarod ezt, mert a tenger szép?Ha a határokat nem veszed semmibe, akkor miért van szükséged immunrendszerre, ami a tested határait védi? Ebben az esetben az AIDS teljesen rendben van ugye?A duális világ lényege, hogy az egyik erő határokat épít, azaz szeparál (fehér), míg a másik azt lebontja, azaz integrál (fekete). A kettő együtt az életet tartja körforgásban. Ha te a határoknak ellenállsz, akkor az életnek állsz ellent.Lehet, hogy ideológiailag szimpatikus a “költsünk szabadon a világban bárhol” értékrend, de kérdezd meg ezt attól az embertől, aki felvette ezt a pénzt hitelbe, amit Te ott költesz el a tengerparton. Ha ez tudatosulna az adósban, hogy mi is történik, többet nem venne fel hitelt, így nem lenne Neked sem pénzed, hogy azt elköltsd kint. Szóval, igenis felelős vagy azért, hogy Ő azt a pénzt visszakapja, ha nem Nála költöd el. Akár van lelkiismeret furdalásod, akár nincs.Amúgy a KGST példával pl. Makkos Albert is, és mások, mint pl. dr Szabadkai Attila (Varga Csabával dolgozik együtt) közgazdász is egyetért. Sőt Bernard Lietaer is ehhez hasonló megközelítésből indítja el a megoldását az új könyvében, de más terminusz-technikusszal.
  A mostani orosz, indiai, kínai országok együttműködése is hasonló megoldásokra áll át, mint az egykori KGST miután lecseréli a dollár alapú gazdaságát az egymás közti kereskedéshez. Szóval, a KGST nem visszalépés, hanem a fenntartható gazdaság alapja volt. Érdmes lenne utánanézne, mielőtt előítélettel, azaz demagóg módon beszélsz róla.Lehet, hogy szereted a tengert, de a gazdasági szolidaritásnak erősebbnek kellene lenni most, mint ennek. De ekkor sincs semmi baj, ha exportálsz!

  
  
  Én válaszom:Megint jól összekeverted a szezont a fazonnal. Az állam a 80 %-ot nem a Föld nevű bolygó másik részére exportálja, hanem odaadja jogtalanul annak az 1%-nak, aki kifosztja a 99%-ot. Erőteljes csúsztatások vannak tehát abban, ahogyan te magyarázol meg dolgokat. Vagyis az én tengerhez való utazásomat egybevetni azzal a kifosztással, ami a világban zajlik, több, mint erőteljes félrevezetés és túlzás.Erőteljes butaság az emberi szervezet immunrendszerét összevetni azokkal a földrajzi határokkal, amelyek politikai érdekek mentén születtek, és senkinek sem használnak az 1%-on kívül. Ezt azért megmosolyogtam, mert belőled azért többet néztem ki.
  “Ha te a határoknak ellenállsz, akkor az életnek állsz ellen” – írod. Hát ez is elég kétértelmű és felelőtlen kijelentés. Szerintem, aki határokat épít, falakat emel, vasfüggönyt készít, megoszt, és árt a világnak. És ezzel nem azt mondom, hogy ami most van, az jó. Nem. Az EU, vagy az USA vagy ez az egész kapitalista szarság úgy ahogy van, rossz. De nem azt látom megoldásnak, hogy akkor bezárkózunk, és még a tengerhez sem szabad elmenni.

  Az is erőteljes csúsztatás, hogy én a mások felvett pénzét költöm el külföldön. Ez is bődületes baromság. Én azt a pénzt költöm el, amit nekem azok fizetnek, akik a tengerhez mennek. Nem a sajátomat. A horvát út ugyanis munka. Mások fizetnek azért, hogy megszervezzem nekik ezt az utat, és fotózzam őket. Nem a Balatonnál, nem az Alföldön, és nem is Miskolcon, hanem a TENGER-nél.
  Ráadásul, ha már itteni meg nem itteni pénzről beszélünk… Nagyon jól tudod te is, hogy tök mindegy, hogy forintnak hívják, ez már régen nem forint, hanem ahogyan Bogár László és Drábik János fogalmaz: drága euro. A Magyar Nemzeti Bank nem független, a forintunk nem független, semmi köze a magyar emberekhez, hozzád, vagy hozzám…

  A KGST működött, de nem forint alapon, hanem rubel alapon, ha jól tudom. Mitől jobb a rubel, mint a dollár? Mennyiben volt akkor függetlenebb a magyar gazdaság, mint most? Ha jól tudom, a KGST-ben Moszkvában mondták meg, hogy Magyarország miből, mennyit gyárthat, és azt hova adhatja el.
  Lehet, Brüsszel sokkal rosszabb. De attól, hogy az egyik kaka kemény és nem folyik szét, még nem kellemesebb a híg fosnál…
  Nem szeretem az EU-t, mint intézményt, de ettől még nem sírom vissza a KGST-t, mert tudom, hogy lennének jobb megoldások globális szinten.
  A KGST-ről azt állítani, hogy a fenntartható gazdaság alapja volt… Hát, nem tudom… Nem vagyok közgazdász, de tervgazdasági rendszerben eladhatatlan bóvlit gyártani szerintem nagyobb felelőtlenség, mint a kapitalista piacgazdaság. A végeredmény mindkettőben ugyanaz: a lufi kidurran, és sokan éhen halnak.

  A tenger szeretetének semmi köze a gazdasági szolidaritáshoz. Ha mérlegre teszem azt, hogy mennyi pénzt hoztam be az országba korábbi években Euro-ban, illetve mennyi embert segítettem hozzá, hogy ugyanezt tegye, akkor az még mindig jóval több, mint az a párezer forint, amit most kunában elköltök. Szóval a vád ilyenformán sem állja meg a helyét.

  Félre ne érts, nagyon tisztellek, szeretem, amit csináltok, de nem mindenben értünk egyet. Ez szerintem nem baj…

  ---

  Tehát ennyi volt a párbeszéd. Remélem, tanulságos sokak számára. Biztosan lesz még folytatása, mert talán sok mindent félreértettünk. Mindenki bogozza ki magának, amit gondol… A tengerről akkor sem mondok le… 🙂