Energiafegyverek
Láthatatlanná válni, utazni az időben, teleportálódni egyik helyről a másikra, vagy egyszerűen csak halhatatlanná válni. Ezek a tudományos fantasztikus filmek szinte kötelező kellékei: de ami eddig csupán képzelgés volt, az a közeljövőben könnyen kézzelfogható valósággá válhat. De pontosan mikor, és ami a legfontosabb: hogyan?
Az ember több százezer éven át vadászattal és gyűjtögetéssel tartja fenn magát. Azután történik valami, és tízezer év alatt eljutunk a kőkorszakból a Holdra. A filmben Dr. Jeff Rose régész egy frissen felfedezett 12 ezer éves templomot vizsgál, melynek nagy szerepe lehetett abban, hogy azzá váltunk, akik ma vagyunk.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna cikke: Akár már öt perc múlva jobban fogod érezni magad! - A napsugarak fele éri el a földfelszínt, és ennek a mennyiségnek mintegy a fele a látható fény tartományába tartozik, a másik fele ultraibolya, infravörös (hő) vagy egyéb sugárzás.
Robert Heinlein műveiben, például a "Csillagközi invázió"-ban a szabadság kérdését boncolgatja. Hollywoodi előkelőségek és tudósok elemzik a hatását.
Philip K. Dick "Szárnyas fejvadásza" és más munkái szembesítenek minket a kérdéssel, hogy "mi is a valóság"? Hollywoodi előkelőségek és tudósok elemzik a hatását.
A "Csillagok háborúja" a 20. század egyik meghatározó tudományos-fantasztikus műve. Ridley Scott filmrendező elemzi Lucas teremtményeit.
Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick megjósolta a videotelefont, az iPadet és a kereskedelmi űrutazást. Életre kelnek a jóslatokat befolyásoló fontosabb életrajzi pillanatok.
Ridley Scott, aki olyan klasszikus hollywoodi filmeket rendezett, mint "A nyolcadik utas: a Halál", a "Szárnyas fejvadász" a "Gladiátor" és a rövidesen bemutatásra kerülő "Prometheus", most egy vadonatúj nyolcrészes sorozattal jelentkezik, amelynek címe "A science fiction látnokai".
A filmből megtudhatjuk, hogyan lehet a napenergiát, a magfúziót, a szél és a gőz energiáját a fenntartható létezés érdekében hasznosítani. Tanúi lehetünk annak, hogy egyes országokban milyen nagyratörő fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek célja az energiafogyasztás csökkentése. Láthatunk egy szén-dioxid-kibocsátástól mentes várost a Közel-Keleten, egy saját energia- és vízigényét kielégítő felhőkarcolót Kínában, valamint egy atomerőművet és egy geotermikus erőművet, amely a Föld mélyéből nyeri az energiát. Megismerjük azokat az eljárásokat, amelyek segíthetnek az erőforrásaiból kifogyó világ fennmaradásában.
Fogyasszanak minél kevesebb energiát, legyenek a lehető legnagyobb mértékben komfortosak, sőt intelligensek - az elmúlt években az épületekkel szemben támasztott követelmények forradalmi változáson mentek keresztül. Az építkezés alapvető rendszere és a tömegformálás megoldásai azonban sokszor még mindig a hagyományokban gyökereznek. Különösen igaz mindez a lakóházakra, ahol általánosságban a középületeknél jóval konzervatívabb megoldások jellemzőek.