Magyarország
-1
archive,paged,category,category-magyarorszag,category-38,paged-16,category-paged-16,bridge-core-1.0.5,ajax_fade,page_not_loaded,,qode_grid_1400,qode-theme-ver-18.1,qode-theme-bridge,disabled_footer_top,qode_header_in_grid,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.2,vc_responsive

Magyarország

Általában vannak bizonyos sztereotípiák az emberekben a közösségükről vagy nemzetükről, aztán eléggé meglepődnek, ha egy kutatás teljesen más eredményt hoz ki. A magyar társadalom magáról alkotott képmása alapján mi a nyugati kultúrához közel állónak gondoljuk magunkat, nyitottnak és a régi hagyományok őrzőjének.
 Kollégánk szerint szép és jó, hogy animációs filmmel reklámozzák Csányi Sándor csípőtelki új tehenészetét, azonban a kisfilm kissé csúsztat. Csípőtelken ugyanis a tehenek zárt rendszerben mozognak istálló és fejőállomás közt, rétet és legelőt utoljára talán bocikorukban láthattak
logo1Éppen 2 héttel ezelőtt indítottam útjára a "80 milliós játékot". Ez arról szólna, hogy mi, kisemberek vállaljunk felelősséget saját sorsunkért, és a környezetünkben élők sorsáért. Vagyis képviselőként változtassuk meg az ország sorsát. Mert én TUDOM, hogy képesek vagyunk rá együtt. Ráadásul minden szakmai segítséget meg is kaphatunk hozzá.
ujgurokAz ujgur testvéreink eredetileg Mongóliában éltek, elődeik tagjai lehettek a hunok törzsszövetségének.
Négyezer éves történelmük, szépséggel és titkokkal teli kultúrájuk van – ők az ujgurok. Távoli földön, Belső-Ázsiában élnek, de a magyarokat rokonaiknak tartják. Bármennyire is furcsa, sokkal többet tudnak rólunk, mint ahogy azt gondolnánk. A tízmilliós ujgur kisebbség Kína nyugati részén, a hivatalos nevén Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él. Az ujgurok egymás között hazájukat csak Ujgurisztánnak illetve Kelet-Turkesztánnak hívják, vagy épp mindkettőnek. A húszmilliós Hszincsiang Kína egyik legnagyobb tartománya. Területén, amely 16 –szor nagyobb Magyarországnál, 13 etnikum él.
mqdefault44A minap elektronikus levelet kaptam Kásler Árpiéktól, úgy látszik, az Emberiseg.hu kérdéssorán felbuzdulva, ők is arra jutottak, hogy megkérdik az embereket. Persze az is lehet, hogy tőlünk függetlenül jutottak erre az ötletre. Amit az egészből hiányoltam, az az egyéb válaszok lehetősége. Csak igennel vagy nemmel lehet felelni, nincs nem tudom, és nincs kiegészítési lehetőség. Éppen ezért én most sorra veszem Árpiék kérdéseit, és itt válaszolok rájuk.

Biztosan sokan olvasták már oldalunkon azt a 99 kérdést, vagy 99 pontot, amelyben szükséges/lehetséges változásokat fogalmaztam meg az ország ügyeit érintve. Akkor is érkezte hozzászólások, de most ugyanezt kérdőív formájában állítottam össze. Szerintem negyed óra alatt végig lehet érni rajta, úgyhogy kérek mindenkit, akinek van...

Amikor a perzsák arra készültek, hogy leigázzák a spártaiakat, mit tettek az utóbbiak? Mai magyar ésszel gondolkodva minden bizonnyal lett volna néhány jókiállású spártai, akik tüntetéseket szerveztek volna a perzsa követség előtt, és jól odamondogattak volna a perzsa kormánynak. Aztán az emberek, akik jelen lettek volna a demonstráción, hazamentek volna, és ugyanúgy leigázták volna őket.