ELFELEJTETTED ADATAIDAT?

Szalmabála kertészkedés

by / kedd, 08 július 2014 / Published in Élelemtermelés, Jegyzetek, News
paradicsom

Időnk nagy részét azzal töltjük szerkesztőségünkben, hogy az alkalmazkodóképességünk javítására szolgáló új ötleteket értékeljük. Néhány hónapja írtunk egy szalmabálás növénytermesztési módszerről, mely ígéretes eredményekkel kecsegtetett. De mi is az?

A szalmabála-kertészkedés általában szalmabálába ültetett növényekből álló emelt ágyásokat jelent. Ezzel a termesztési móddal kihasználhatjuk az emelt ágyás előnyeit, méghozzá egy bőségesen rendelkezésre álló és olcsó közegben.

A szalmabálák segítenek visszatartani a nedvességet, a tápanyagfelesleg pedig beszivárog az alatta lévő talajba, ezáltal javíthatjuk kertünk földjének általános egészségét is. Íme néhány növény, melyeket már sikeresen termesztettek ezzel a módszerrel:

  •             Paradicsom
  •             Paprika
  •             Uborka
  •             Tök
  •             Sütőtök
  •             Cukkíni
  •             Földieper

A West Virginia Egyetemen sikeresen folyt szalmabála-kertészkedés vizsgálat.

Nagyon jó érzés, amikor azt halljuk, hogy valamelyik előfizetőnk megvalósítja ötleteinket, javaslatainkat, ahogy azt Andrew LaBanc is tette.

Andrew kertészeti végzettséggel rendelkezik, és amikor olvasta a szalmabála-kertészkedésről szóló bejegyzésünket, azonnal tudta, hogy azt könnyen megvalósíthatja saját kertjében és közösségében is.

Andrew négy olyan előnyét említi a szalmabála-kertészkedésnek, melyek miatt kiváló lehetőséget jelent mindazoknak, akik talajmentes növénytermesztési módszert keresnek:

  •             Mivel a bála nagyjából 30 cm-rel magasabb, mint a talajszint, a rágcsálóknak és más állatoknak nehezebb megrágniuk a terményt.
  •             Az emelt ágyás gondozásakor nem kell annyira lehajolni, és így kisebb az izomhúzódás esélye is.
  •             A szalmabála-kertészkedés gyakorlatilag gyommentes rendszer.
  •             A módszer nagyon kevés negatív hatást gyakorol a kertre, például nincs szükség szántásra, ásásra sem.

Andrew nem csak saját kertjében valósította meg a szalmabálán alapuló növénytermesztést, hanem közösségében is tanítja a módszert, ezen kívül segít másoknak a szalmabálák beültetésében és gondozásában.

Ez egy olyan dolog, amiből igazán tanulhatunk, hiszen jól szemlélteti a fenntartható technikák által biztosított újabb önfenntartási és bevételszerzési lehetőségeket.

Ez természetesen újabb kérdést vet fel: milyen más szükségleteket lehet még kielégíteni otthon és közösségünkben, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a körülményekhez? Ezt mindenkinek magának kell kitalálnia. Gyűjtsék össze azokat a fenntartható megoldásokat, melyeket megvalósítottak, megvalósíthatnak otthon, és osszák meg ezeket a tapasztalatokat a közösségükben, hogy mások is tanulhassanak belőle.

A szalmabála-kertészkedésről részletesebb leírás található angolul itt.

Fordította: Bacskovszky Anett angol-magyar szakfordító (e-mail: banett74(kukac)gmail(pont)com)

Forrás: www.resilientcommunities.com

Share and Enjoy

2 Responses to “Szalmabála kertészkedés”

  1. Nem valósítottam meg, de tervezem, és az előkészületeket megteszem, hogy jövőre, megtudjam valósítani. Mindent úgy intézek, hogy ne kelljen befektetnem, ezért kell az előkészület.
    Alap elképzelésem, hogy kevés munkával kis területen tudjak annyit termelni, hogy elég mennyiség legyen az önellátáshoz.
    A tervem:
    Összegyűjtöm a környezetemben, azokat a növényeket, amelyek kaszálásával, és szárításával kapok szénát. Ebbe természetesen minden száraz növényi rész is bekerül aprítva, így még a mákszár aprítva, a falevél is, de akár hulladék papír, vagy kisebb ágdarabok ami fametszéskor keletkezik, és másra nem tudok használni. Ezt tárolom, és tavasszal leterítem a földre kb 30-40 cm magas réteget alakítok ki, ahol ágyást alakítok ki. A száraz növényi rész vastagsága attól függ mennyi növényi részt tudtam összegyűjteni, és mennyire nyomódik össze, ha föléje földréteg kerül. Összenyomott állapotban kb 5-7 cm legyen a növényi réteg. A kijelölt terület szélén, az ágyás körül odaviszek komposztot, és a kijelölt terület szélén összekeverem a földdel, majd az aprított növényi részre szórom kb 5-7 cm-es rétegben Ebbe a komposzttal kevert földbe ültetem a magokat, vagy a palántákat. Az alul lévő növényi rész, szecskát, nem kell előtte megöntözni, mert elég lesz, a leszivárgó víz, ha tápanyagnak használod. Ha melegíteni akarod a felette lévő földet, akkor persze lehet locsolni is a szecskát, vagy több száraz ágat raksz a szecska közé, ha előtte jól megöntözöd, és akkor melegít is. Először napi rendszerességgel öntözöm, de ha esik az eső, az még jobb. Az elültetett, vagy palántázott ágyást végül betakarom szintén elszárad növényi maradvánnyal, szecskával kb 5-7cm vastagságban attól függően, mit ültetek az ágyásba. A letakarás miatt, ellenőrizni kell, mikor érdemes öntözni, mert a talaj takarása biztosítja sokáig a talaj nedvességét.
    A következő évben szintén ugyan oda hasonló módszerrel növelem az ágyás magasságát.
    Érdemes megtanulni kaszálni, mert az nagyon hasznos, ha szecskát gyűjtesz.
    Ha szép ágyást akarok, akkor fametszéskor kapott ágvesszőből lehet fonni keretet az ágyás körül.
    Bármilyen ágvesszőből lehet fonni keretet, mert az a legolcsóbb, és akár lehet leveles az ágvessző. Ha keretet alkalmazol, akkor oldalt is ki lehet bélelni szecskával. Olvastam ezen az oldalon olyan sövényről ami gyorsan növekedik. Abból is lehet fonni keretet, és mindenki megtudja csinálni. Arra kell csak odafigyelni, hogy a vastagabb tartó vesszők le legyenek a földbe dugva, hogy a föld súlya ne tudja a keretet elmozdítani a helyéről.
    A font fakeretet, ha kb 1 méteresre csinálod, akkor benne, össze lehet gyűjteni a komposztálni valót is. Nálam több ilyen komposztkupac van szétszórva a területen, hogy ne keljen sokat talicskázni a komposztot.
    Az előnye ennek a módszernek, hogy bármilyen talajt pár év kb. 3 év alatt fel lehet javítani, és utána elterítve az ágyást, bármit tudsz ültetni.
    Komposztot, meg minden olyan növényi, és ételhulladékból, fel nem használt terményből tudsz létrehozni, ami a területen csak van. A jó komposzt három évig érlelődik. 3 év alatt lesz a komposzt olyan, hogy azt érdemes felhasználni, mert arra érik teljesen össze. Ha fanyesedékből, kb 5 cm-es darabok csinálsz komposztot, akkor 5 év kell, mire abból használható komposzt kell, de ekkor a fanyesedék rétege közé időnként vékony rétegben földet kell szórni, és megöntözni. aki komposztot használ a kertjében, annak nem kell sem szerves trágyázni, sem műtrágyázni a földjét. A műtrágya amúgy is tönkreteszi a földet, tehát nagyon ajánlott ha nem használod. Ha tyúkokat is nevelsz, akkor még jobb, mivel a felesleges terményeket is meg lehet velük etetni, ezzel csökkented a tartási költségüket és kapsz szerves trágyát, amit ha a komposztba rakod, még jobb komposztot kapsz.
    Ha eladod a fel nem használt terményt, akkor azon a pénzen vásárolnod kell komposztot, és kb ugyan annyiba fog kerülni, így sokat nem nyersz az eladásból. Pont azért lesz a területed önellátó, mert nem viszel ki semmilyen energiát a területről. Ha kiviszed az energiát a területről, vagyis eladod a terményt akkor, ha nem pótolod, az lesz az eredménye, hogy nem tudsz azon a területen termelni, semmi nem fog teremni egy idő után. Egy kertnél ez kb 3-4.5 év alatt meg is történik a föld terméketlenné válása, attól függően mennyire intenzíven termelsz.
    Meg lehet egy holdon valósítani könnyedén a szecskagyűjtést, és a komposzt csinálást, de egy kisebb területen, falusi háztelken, és a hozzá tartozó kertrészben, gyümölcsösben is meg lehet oldani.
    Régebben az egész kertet műveltük, de amióta elkezdtem másként tekinteni a földre, azóta, már kisebb területen is megterem az, ami szükséges. Már azon gondolkodom, hogy a kert közepén kialakítok egy kisebb tavat, mert az növeli a kert, a terület élhetőségét, és ellátja a környezetét elegendő párával, így kevesebbet kell öntözni, és célirányosan. Ez kevesebb vízfelhasználást eredményez, de az is igaz, hogy kevesebb munkával is jár, ha a tó vízellátását tudom biztosítani esővíz összegyűjtésével.

  2. Ha ennyit sem akarsz dolgozni, akkor csinálj egy ágyás nagyságú területet, Kerítsd körbe, és hordj bele kb fél méter magasra, minden komposztálni valót. Tehát komposztot csinálsz, csak épp ágyás nagyságban. Ezt az ágyás nagyságú komposztot,három év múlva fel tudod használni, mert addig érik össze. A fél méteres, mindenféle komposztálni való kb 15.-25 centiméteres komposztot eredményez 3 év múlva, attól függően mit raktál a komposztba. Ha nem esik eső kellő mennyiségben, akkor öntözd meg időnként. Ha így csinálod, akkor még átrostálni sem kell a komposztot, hanem egyszerűen lekapálod a tetejét ültetés előtt, és célszerű a tetejét növényi szecskával, leteríteni, hogy elősegítsük a komposzt vízháztartását nedvességének megőrzését.
    Ha már kezd kimerülni, akkor szétterítheted az ágyást egy nagyobb területen is.

Vélemény, hozzászólás?

Kérjükjelentkezz be hogy megírhasd véleményed!

FEL