ELFELEJTETTED ADATAIDAT?

Oroszország nem fenyegeti Európát

by / hétfő, 27 június 2016 / Published in Jegyzetek, Külügyek, News, Tartalompörgető
putyin

A Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke szerint Oroszország nem fenyegeti sem Magyarországot, sem Európát. Szenes Zoltán vezérezredes a Magyar Békekörben csütörtök este tartott előadásán közölte: „nem tartozik azok közé, akik azt gondolják, hogy Oroszország meg akarja támadni Európát, Magyarországon nem érzünk ilyen szándékot, nem érezzük veszélyeztetve magunkat”.

A magyar kormány igyekszik mérséklően hatni azokra a NATO-szövetségesekre, akik orosz támadástól tartanak, és a térség fokozott védelmét sürgetik az Egyesült Államoktól. Figyelembe kell venni a lengyel, az észt, a lett és a litván félelmeket, de tisztában kell lenni azzal, hogy sem Oroszország, sem a NATO nem akar háborúzni egymással. Ezért a NATO július 8-9. között tartandó varsói csúcsértekezletén nem várható radikális döntés dacára annak, hogy hullámvölgybe került a NATO és Oroszország viszonya – mondta a vezérezredes, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének tanszékvezető tanára.

Kelet és Nyugat viszonyára egyszerre jellemző a haderőfejlesztés, és a rendszeres kapcsolat nukleáris-technikai kérdésekben. Miközben a Krímet visszacsatolták Oroszországhoz, és emiatt szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben, a Boeing nagy üzletet készül kötni az oroszokkal. A bizalomépítés jegyében amerikaiak és oroszok megmutatták egymásnak összes nukleáris kilövő támaszpontjukat. Együtt van jelen szankció és gazdasági együttműködés, kölcsönös függőség. A NATO, benne a Visegrádi Négyek megosztottak az Oroszországhoz fűződő viszony tekintetében. „Ne osszuk ketté Európát” – mondja Steinmeyer német külügyminiszter, miközben Lettország hadikikötőt ajánl fel a NATO-nak. A 600 ezer lelket számláló Montenegrót ugyan felveszik az Észak-Atlanti Szövetségbe, de Grúziát nem fogják, pedig megígérték neki, mert nem akarnak ujjat húzni az oroszokkal. Ukrajnába újabb 1,7 milliárd dollárt pumpáltak ugyan, bár tudják, hogy az ukrán gazdaság a padlón, mégis tartózkodnak attól, hogy nyíltan támogassák katonailag a kijevi vezetést. „Milyen alapon kéri számon Porosenko az oroszokon a minszki megállapodást, amikor ő maga sem teljesíti?” – kérdezte Szenes, majd elmondta, hogy Orbán és Tusk azért nem tud szót érteni Ukrajnával kapcsolatban, mert „Tusk biztonsági kérdést csinál a politikaiból”.

Magyarország nem tud nagyobb anyagi terhet vállalni a NATO kiadásaiból olyan körülmények között, amikor saját védelméről is alig-alig tud gondoskodni. „Elvitte a pénzt a bevándorlókkal szembeni határvédelem. A magyar század kéthónapos „balti túrája” egymaga 420 millió Forintba került – hozta fel érvként a lengyel javaslattal szemben, hogy minden országban állomásozzon egy NATO-dandár. Hazánk 2022-re fokozatosan a GDP 1,87 százalékára emeli a jelenleg 0,85 százalékos katonai költségvetést. A kormány „önkéntes tartalék erőket” akar létrehozni járási szintig. Magyarország négy „NATO-elemet” engedélyezett területén: a pápai támaszpontot, egy híradó századot, egy egészségügyi intézményt és a székesfehérvári koordinációs pontot, stettini parancsnokság alatt. A magyar kormány ezen kívül egy századot biztosít a Lengyelországban és a Baltikumon létrehozandó 4 ezer fős NATO-haderőbe, 300 ezer euróval támogatja az ukrán kibervédelmet, egy főt küldött Kijevbe a NATO-val való kapcsolat erősítésére, és ukrán katonákat ápol a Honvédkórházban.

   „Mérsékelten atlantisták vagyunk. Galambok a rendszeren belül. Egyensúlypolitikát folytatunk” – jellemezte a magyar kormány NATO-politikáját. Szenes Zoltán szerint ez azt jelenti, hogy „elmegyünk a határig, de nem vonjuk ki magunkat a kötelmek alól”, s csatlakozunk a többséghez, „mert különben a NATO szétesik”. Magyarország egymaga, utánpótlás híján képtelen volna helytállni egy konfliktusban – mondta.

   Tíz-tíz amerikai rakétát telepítenek a lengyel és a romániai rakétavédelmi bázisra, de nem tudni, hány robbanófejjel szerelik fel őket – adta elő.

Az előadást követő beszélgetésben a hallgatóság elsősorban a béke kilátásairól érdeklődött, és megkérdezte, miért utasítja vissza a Nyugat Moszkva készségét az egyenjogú együttműködésre. Idézték Putyin elnököt, aki néhány napja Szentpéterváron kijelentette: „Kölcsönösen elfogadható megoldások kellenek ahhoz, hogy elejét vegyék a hidegháború kiújulásának. Ha az egyoldalú akciók folytatódnak, ha a nemzetközi közösségre nézve érzékeny lépéseket nem egyeztetik a nemzetközi fórumokon, a negatív következmények elkerülhetetlenné válnak. Ha viszont hajlandóak vagyunk hallgatni egymásra, ha érdekegyensúlyra törekszünk, a negatív fejlemény nem fog bekövetkezni. Együttműködés esetén senki sem fog többé hidegháborúról beszélni”. Szenes Zoltán válasza: „ne higgyünk a politikai beszédeknek!”

A tanácskozás végén Simó Endre, a Békekör alapítója emlékeztetett a Helsinki-szellemre, amikor Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként tárgyalóasztalhoz ültette a szembenálló feleket, és utat nyitott az európai együttműködés előtt. Miért ne lehetne ezt most is megtenni, a NATO tagjaként – vetette fel -, hiszen nem az a kérdés, hogy ki kit győz le, hanem az, hogy hogyan tudunk együtt élni.

Magyar Szociális Fórum

www.mszfszk.hu

Share and Enjoy

One Response to “Oroszország nem fenyegeti Európát”

  1. “Magyarország nem tud nagyobb anyagi terhet vállalni a NATO kiadásaiból olyan körülmények között, amikor saját védelméről is alig-alig tud gondoskodni. „Elvitte a pénzt a bevándorlókkal szembeni határvédelem. ….”

    És amíg az országrontó migránsok meg nem indultak addig mi vitte el a pénzt???
    Úgy kellett ez a felfújt migránsügy a politikának, mint egy falat kenyér…. A kerítés!!! Minden bajunk okozója! Ha bárki bármit észrevételez, hogy esetleg kellene egy kis lóvé, kész a válasz: “Adnánk mi, de tudod!!!! A kerítésre elment minden!!!
    Az a kevéske ami meg maradt kellett a haveroknak a felesleges stadionépítésre”…..

    Röhej az egész!! A Magyar Honvédséget folyamatosan építették le! A környező országokhoz képest GDP százalék arányában a töredékét költöttük védelemre évek óta. 2013-ban majd a felére csökkentették a honvédségi fejlesztési kiadásokat, és se kerítés se egy árva migráns nem volt sehol… A teljes honvédelmi kiadásokat GDP százalékában kifejezve a felére vitték le mint amikor a NATO-hoz csatlakoztunk. 2010-ben még a GDP 1,05%-a volt 2013-ban már csak a,0, 69% És sehol egy szál migráns!!!
    Persze az nem lenne baj, ha a Honvédségre egyre kevesebbet költenénk!!! Úgy globálisan, az egész világon!!! Csak az a bibi, hogy a körülöttünk lévő országok, a közvetlen szomszédaink meg nemhogy csökkentették volna a kiadásaikat, hanem évről évre növelik, szlovákok, románok, lengyelek csehek kb dupla ennyit költenek, nem beszélve a nagyobb országokról….
    Ordas hazugságok ezek természetesen, de az egyszerű embereket klasszul lehet vele etetni, és közben lapátolni ki a rendszerből a közpénzt!

Vélemény, hozzászólás?

Kérjükjelentkezz be hogy megírhasd véleményed!

FEL