ELFELEJTETTED ADATAIDAT?

Önellátás: csirke és tojás

by / péntek, 16 május 2014 / Published in Élelemtermelés, Jegyzetek, News
b_200_200_16777215_00___images_resized_imag09501

Vajon megéri-e önellátónak lenni csirkehúsból és tojásból ma hazánkban? Erre a kérdésre könnyen választ kaphatunk, ha tudjuk, mennyi csirkehúst és tojást fogyaszt el évente egy átlag állampolgár ma hazánkban. Ezt a mennyiséget, ha sikerül olcsóbban előállítanunk, mint a bolti ár, akkor érdemes önellátással foglalkoznunk.

Először is fel kell mérni az ellátni kívánt személyek, vagy család éves fogyasztását, és ezekhez kalkulálni a csirkék, tyúkok számát. Egy személy 21 kg csirkehúst, és 235 db tojást fogyaszt el egy évben átlagosan (KSH, 2012). Ahhoz, hogy ekkora mennyiségű húst előállítsunk, 2 kilógrammos csirkéből legalább 10-11 db kell. Egy fő tojás szükségletét pedig 2 db tyúk tudja maximálisan kielégíteni.

Vajon mennyibe kerül ennyi jószágot takarmányozni, és mennyibe kerül az egyén éves szükségletének megfelelő mennyiségű árut a boltban megvenni? Egy példán keresztül kiszámolhatjuk a két beszerzési mód közötti különbséget. Önellátás esetében nem árt törekedni a minőségre is, ezért a modellben nem a tápon nevelkedett csirkék szükségletét számoljuk, hanem a természetes takarmányon felnőtt, kettős hasznosítású tanyasi csirkék igényeit. Ezek a csirkék annak ellenére, hogy sokkal jobb minőségű húst képesek produkálni, hihetetlenül “igénytelenek”. A paraszti világban főleg búzán, és egy kis kukoricán nevelkednek. A ivóvíz (0,2-0,3 l/tyúk/nap), konyhai zöld hulladék, egy kis firss zöld takarmány, kavics, esetleg faszén mellett nincs szükségük vitaminokra, tápokra stb. Ezek árától így most eltekintek. A gabonák ára ma egységesen kb. 6000-7000 Ft/mázsa. A példában az egyszerűség kedvéért csak a legfontosabb gabonák áraival számoltam, ami búza, kukorica, árpa esetében most átlagosan 65Ft/kg. A takarmányárak folyamatosan változnak, időben és térben is hazánkban, ezért a példában szereplő értékek is ennek megfelelően eltérhetnek. Mindig az aktuális gabona árakat vegyük tehát a számítás alapjának.

Mire vágásérett lesz tíz darab csirke, eltelik legalább 2,5 vagy akár 5 hónap is. Egy szabadtartáson nevelkedett csirke később, míg egy kisebb helyen tartott baromfi gyorsabban éri el ezt a súlyt. Ez idő alatt elfogyasztanak kb. 100 kg takarmányt, melynek az ára 6500Ft*. Egy fő éves csirkehús szükségletének előállítása, vásárolt takarmányon nevelt csirkék esetében tehát körülbelül 6500 Ft-ba kerül.

*1 csirke 2,5 hónap alatt elfogyaszt kb. 10 kg takarmányt.  

Összehasonlítva a csirkehúsra boltban elköltött pénzzel, azt látjuk, hogy egy fő egy évben 21kg csirkehúsra elkölt körülbelül 21 000 Ft-ot*. Mi ugyanezt a mennyiséget saját gazdaságunkban elő tudjuk állítani 6500 Ft-ból, vagyis 14 500 Ft-ot spórol az, aki maga neveli fel a csirkéket a saját gazdaságában.

*bolti bontott csirkére (21kg*800Ft/kg) 16 800Ft, tanyasi csirkére (21kg*1200Ft/kg) 25 200Ft. A kettő átlaga: 21 000Ft, 1000 Ft/kg

Tojás esetében vizsgálva azt láthatjuk, hogy egy ember 235 db (KSH) tojást fogyaszt el átlagosan egy évben, melynek előállításához bőven elegendő két tyúk. Mivel egy vegyes hasznosítású magyar tyúk egy évben tojik kb. 150-180 db (átlag: 165 db) tojást (más, Biokultúra adatok alapján akár: 200-250 db/év), ezért két tyúk tartása esetén még többlet is keletkezik. A tyúkokat azonban egész évben etetni kell, melynek költsége: (egy tyúk kb.: 43 kg/év takarmány * 2 db tyúk = 86 kg/év, 86kg * 65 Ft/kg gabona ár) 5590Ft

A tojásárak változóak településenként, de mi most a példa kedvéért számoljunk 43* Ft-os átlagos tojás árakkal. Egy személy ezen az áron, 235 db tojásra, 10 105 Ft-ot költ el a boltban egy évben. Aki otthon tart 2 tojó tyúkot 4515 Ft-ot spórol meg a családi kasszábólés még legalább 50-70 db plusz tojása is lehet a gazdának. Két tyúk ugyan is, legalább 330 db tojást tojik egy évben, de egy személy csak 235 db-ot fogyaszt el átlagosan, így többlet keletkezik, amit akár értékesíthet is a gazda.

„A terméktanács adatai szerint a szupermarketekben, boltokban, átlagban 50, abudapesti piacokon 40, a vidéki piacokon 38 forint körül van a tojás „. (hir24.hu, 2012.06.)

Egy fő csirkehúsra (21 000Ft) és tojásra (10 105 Ft) elkölt a boltban körülbelül: 31 105 Ftegy évben.

Abban az esetben, ha ugyan ezt a mennyiséget a saját nevelésű tyúkállományunk biztosítja, akkor csirkehúsra (6 500 Ft), és tojásra (5590 Ft) összesen 12 090 Ft-ot költünk.

Összesítve tehát azt látjuk, hogy 10 db csirke felnevelése és 2 db tyúk tartása, ki tudja elégíteni egy személy éves csirkehús és tojás szükségletét úgy, hogy közben még 19 015 Ft-ot meg is spórolunk az évi csirkehús és tojás kiadásokból.

Saját gazdaságban, vásárolt takarmányon nevelt csirkék esetében a csirkehús kihozható, 650 Ft/kg-os áron. Saját tojótyúkok tartásával pedig egy tojás ára körülbelül 17 Ft-ba kerül. Aki saját földdel és géppel is rendelkezik, még olcsóbban megússza az évi szükségletet. Egy csirke éves takarmányszükségletének előállításához búza esetében 86 m² nagyságú területre van szükség. Ezt a területet beművelhetjük saját gépeinkkel, vagy szolgáltatást is igénybe vehetünk. Saját gépek nélkül, szolgáltatásban elvégeztetve a termesztést, akár 60%-al is olcsóbban jutunk egy évi takarmány adaghoz. Aki pedig gépekkel is rendelkezik a gabona előállításához, közel 80%-os megtakarítást is elérhet.

Mennyit tudunk megspórolni egy négytagú család esetében, ha magunk állítjuk elő az éves szükségletet?

Egy négytagú család – két felnőtt és két gyermek – estében az egy főre jutó mennyiséget kell kétszer venni. A két gyermekre elegendő körülbelül egy felnőtt fogyasztását számolni. Így azt kapjuk, hogy 36 270 Ft-ból elő tudjuk állítani egy 4 tagú család éves csirkehús és tojás szükségletét. Ugyanezt a mennyiséget, ha a boltban vásárolnánk meg, 93 315 Ft-ot kellene kifizetnünk a családi kasszából. A saját magunk által felnevelt csirkék mindamellett, hogy biztos forrásból képesek biztosítani az éves szükségletet, még a kiadásainkat is több mint 50 %-al csökkentik.

Tehát megéri saját (kis)gazdaságot kialakítani. Azonban ezeket az eredményeket csak akkor tudjuk elérni, ha már rendelkezünk a példában említett egyedszámmal. Ahhoz, hogy kialakítsuk a saját önfenntartó baromfiudvarunkat, lépésenként kell haladnunk a megvalósítása során. A kialakítás kezdetben többletköltséget is jelent, de a végén beállíthatjuk a hosszú távon is stabilan működő kis gazdaságunkat, mellyel sok pénzt spórolhatunk meg a jövőben.

A cikkel nem az volt a célom, hogy részletesen bemutassam a baromfitartás tartás technológiáját, és a tankönyvekből megismerhető takarmányozási előírásokat sem tartottam fontosnak részletezni. A tyúktartáshoz nem kell agrármérnüki végzettség, csupán elég egy kis vállalkozó kedv és elhivatottság. A számok egy viszonyítási alapot jelenthetnek azoknak, akik szeretnének önfenntartással foglalkozni. Akiket pedig nagyon meglepnek a példában felvázolt összegek, gondoljanak csak arra, hogy ha nem érné meg tyúkot tartani, akkor vajon miért van ma is majdnem minden vidéki kisnyugdíjas udvarán baromfi?

Szerző: Bárány Angéla

Felhasznált irodalom:

Minden amit a tyúktartásról elméletben és gyakorlatban tudható itt megtalálható: http://tyukudvar.blog.hu/

GAK GALLUS Projekt 2008: Régi magyar tyúkfajták leírása, a tenyészállatok alternatív tartási, és takarmányozási irányelvei – http://www.e-misszio.hu/doksik/regi_magyar_tyukfajtak.pdf

Agrárium 7: Valóban értékelik a fogyasztók az állatjóléti szabályzásokat? http://agrarium7.hu/rovatok+piaci_informaciok+valoban_ertekelik_a_fogyasztok_a_allatjoleti_szabalyzasokat_.html

vasárnapihirek.hu: Tyúkszámtan – http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/csirke_koltsegvetes_baromfi

Statisztikai tükör IV. évfolyam 42. szám, 2012: Élelmiszer fogyasztás alakulása, 2010 – http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/elelmfogy/elelmfogy10.pdf

Origo.hu 2012: Mit eszik a magyar a csirkén? – http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20121120-csirkefogyasztas-magyarorszagon.html

hir24.hu: Brutális maradt a tojás ára. 2012. 06. – http://www.hir24.hu/gazdasag/2012/06/14/meg-mindig-husveti-aron-vesszuk-a-tojast/

naposcsibe.hu http://naposcsibe.hupont.hu/

Antalffy Tibor az ország legidősebb bloggere. Tyúktartás http://www.antalffy-tibor.hu/?p=617

Takarmányozási tartási tanácsok: http://www.agroline.hu/konyv/baromfi-takarmanyozas

Tyúktartás ökológiai gazdaságban – http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&

tyukudvar.blog.hu: Mit eszik a tyúk? – http://tyukudvar.blog.hu/2012/01/27/mit_eszik_a_tyuk

Tojó tyúk, baromfi tartása háztájon, kezdőknek – http://www.viragkotorita.hu/tojo-tyuk-baromfi-tartasa-haztajon-kezdoknek/

KISBIRTOK ÁLLATTARTÁSSAL – http://www.kia.hu/konyvtar/dkiadv/okapcs/okapcs17.htm

Ökotárs Alapítvány – http://www.okotars.hu/rolunk/film_az_okotarsrol

tyukudvar.blog.hu: Tyúkudvar – mennyi idő, mennyi pénz?  http://tyukudvar.blog.hu/2011/10/05/tyukudvar_mennyi_ido_mennyi_penz

Forrás: http://www.felsofokon.hu/ut-a-fenntarthato-fejlodes-fele/2013/02/27/megeri-e-onellatonak-lenni-csirkehusbol-es-tojasbol

Share and Enjoy

2 Responses to “Önellátás: csirke és tojás”

  1. Ha valaki nekiáll saját baromfi udvar létrehozásának, azért egy hátrányt meg kell említenem. Az állatok etetése, itatása, napi rendszerességgel, legalább kétszer történik. Tehát nem lehet ott hagyni, és majd egy hét múlva utánuk nézek. Ezért nagyon jó, ha jó viszonyba kerülünk a szomszédainkkal, ha el akarunk menni egy hétre, így ők besegíthetnek az állatok etetésébe, itatásába, míg távol vagyunk. Természetesen egyközösségben ez nem gond, ha több család fog össze, hisz mindig van aki megeteti az állatokat.
    Ha szabad tartást alkalmazok, akkor is célszerű este bezárni a tyúkokat, hisz mindenhol előfordulnak rókák, és más ragadozó kisállatok.
    Ha van tyúkfarmunk, akkor már lehet kacsát és libát is nevelni. A változatosság mellett ezek nevelését is olcsóbbá tudjuk tenni, hisz összegyűjtött csalán szecskázásával, egy kis korpa, vagy kevés darával összekeverve megoldható. A főleg a csalán, de más zöld szecskázása a tyúk, kacsa, és liba tartást hihetetlenül olcsóvá teszi. Víz-, folyó-, patakparton mindig hozzá lehet jutni csalánhoz ingyen. A kacsák, és libák esetében fontos, az állandó bőséges víz biztosítása. Ha a csibéknek, főleg a jércéknek nincs kellő nagyságú kifutójuk, akkor jelentkezik náluk egy betegség, amely a lábujjaik görcsös merevségét okozza. Azt hallottam, hogy ez valamilyen vashiány miatt van, de nem biztos. A lényeg, hogy mikor a csibék már ehetnek zöldet, akkor elkezdem velük a zöldbe keverve sóska, és spenót levelet is etetni, először kis mennyiségben, és ez megakadályozza a görcsös lábmerevedést. Ezt úgy fedeztem fel, hogy nem szeretem sem a sóskát sem a spenótot, de mivel mindig volt a kertünkben, ezért a csibéknek adtam. Ezek szerint az állatokra is hatnak a gyógynövények, és ha elegendő területük, kifutójuk van, akkor ők is fogyasztják időnként, amire szükségük van. a kertben lévő zöldet, érdemes odaadni a tyúkoknak, kacsáknak, libáknak, így tovább hasznosul, és visszakerül a természetbe, ami igen fontos az önellátásban.
    A baromfiudvar előnye, hogy lesz komposztálni valód is, hisz rendszeresen az ólat ki kell takarítani. Másik előny, hogy megjelennek a fecskék, hisz a bogarak is megjelennek, és egy baromfiudvar legalább egy fecskecsaládot eltart. Ha nem permetezed a fákat, akkor akár kettőt is. Ez azért fontos, mert ha az ól környékén nem alakítasz ki a fecskék számára megfelelő fészeképítő helyet, akkor ők fognak keresni maguknak, és lehet az nem fog neked tetszeni. A fecskék szeretik a társaságot, és ezért szeretnek a baromfiak közelében lenni, akár az ólban is, ha a fészket nem érik el a macskák valahogy, és lehetőségük van a kirepülésre, egy nyíláson keresztül. E nyílást körbe szoktam venni alumínium lemezzel, mert a falon is fel tudnak a kis ragadozó állatok menni, és így bejutnának a tyúkólba. A kellő nagyságú alumínium lemezen nem tud egy állat sem megkapaszkodni. Ha fecskék is megjelennek, akkor számíts arra, hogy tavasztól őszig, míg el nem mennek, legyen állat is a baromfiudvarban, de a 2-6 tojótyúk bőven elég. Régebben fehér hústyúkokat tartottam, de most már tudom, hogy sokkal olcsóbb, ha régi tyúkfajtákat tartok, még akkor is ha ezek a tyúkok nem lesznek vágásérettek kb 3-4 hőnap alatt, de sokkal finomabb, és kötöttebb húsuk van. Egyáltalán nem ajánlom a táppal nevelést, bár húscsirkéket tapasztalatom szerint táp nélkül nem lehet felnevelni, ezért nem is ajánlom húscsirkék nevelését, Egyáltalán nem egészséges megoldás, még akkor sem, ha hamarabb vágásérettek. Ha kialakítasz olyan helyet, ahol a kifutóban a tyúkok, csibék hozzájutnak zöldhöz, akkor tényleg nincs szükség semmilyen vegyi anyag, vagy gyógyszer használatára. Arra is figyelni érdemes, hogy lehet elhullás, ami 1-2 állat pluszt jelent, főleg, ha csibét nevelsz fel, vagy később magad költeted ki a tyúkjaiddal a tojásokat. Ekkor meg kell egy kakas is. Az is igaz, hogy ekkor is sokkal olcsóbb, és egészségesebb az előállított hús. Ezek a tapasztalatok remélem segítenek a tyúktartásban, és nem kell már ezeket összeszedni a szomszédoktól.

  2. Tanulságos cikk és hozzászólás, köszönöm, mint leendő vidéken élő.

Vélemény, hozzászólás?

Kérjükjelentkezz be hogy megírhasd véleményed!

FEL