ELFELEJTETTED ADATAIDAT?

Harmadik szemünk?

by / szombat, 14 december 2013 / Published in Egyén és önismeret, Jegyzetek, News
tobozmirigy01

A tobozmirigy embernél az agy közepén, a két félteke között elhelyezkedő parányi mirigy, mely toboz alakjáról kapta a nevét. A mellékelt ábrán jól tanulmányozható az emberi agy keresztmetszete és az egyiptomi szimbólum, a Hórusz szem formai hasonlósága. Vajon az egyiptomi, ősi civilizáció többet tudott agyunk működéséről időszámításunk előtt 3000 évvel? Érdekes a feltevés és mélyen elgondolkodtató… Az agyunkhoz nyéllel rögzülő, fenyőtobozhoz hasonló alakú mirigyről sokféle vélekedés volt már az orvos-történet során, tartjuk pl. “harmadik szemnek” is… Mi az igazság, milyen érdekes összefüggések derülnek ki a tobozmirigyről?

Anatómiai bizonyíték

Kevesen tudják, hogy anatómiai bizonyítékai is vannak a harmadik szemnek. A régészeti leletként megtalált halak koponya részén fellelhetőek a nyomai. Napjaink állatai pedig egy tobozmirigy nevű szervvel rendelkeznek, ami a koponyába bejutó fénytől függően működik. Persze nem csak az állatokban, hanem az emberi koponyában is találunk ilyet; nálunk ez egy borsó nagyságú mirigy, ami mélyen, a koponyaalapi részen helyezkedik el, és ugyanaz a szerepe, mint az állatoknál: a látószerv által felfogott ingerekre (azaz közvetetten fényre) reagál. Koordinálja az éjszakai/nappali hormonális működést, valamint az alvás/ébrenlét ciklusát, azaz idegen eredetű szóval a biológiai óránk ún. cirkadián ritmusát.

Hogyan befolyásolja a melatonin az alvás/ébrenlét ciklusát?

Működésének mélyreható vizsgálata során kiderült, hogy egy melatonin nevű hormont választ el, amely a véráramba kerül. Normál körülmények között ennek szintje alacsony napközben mivel a beeső fény a tobozmirigyben gátolja a melatonin nevű hormon termelését, míg más hormonokra, melyek a nappali életben fontosak, serkentőleg hat. A fény kihunyásakor melatonin termelődik, és álmosak leszünk. Éjszaka emelkedik meg, szintjének csúcsa pedig éjjel 3-4 óra körül van(REM), majd fokozatosan csökken, ahogy közeledik az idő az ébredéshez. Meditáció közben is igen sok szabadul fel!

tobozmirigy03

A tobozmirigy és a melatonin termelése tehát erősen összefonódik az alvás/ébrenlét ciklusával, és az utóbbi években – gyakran megalapozatlanul – egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki. Az kétségtelen, hogy a melatonin felelős a hosszú utazáskor megjelenő időeltolódás által okozott problémákért. Ekkor ugyanis az történik, hogy a melatonin termelésének megszokott ciklusa és az azt szabályozó sötétség-világosság ciklusa már nem lesz szinkronban, aminek eredménye pedig fáradtság és rossz közérzet lehet. Az átálláshoz általában 5-6 napra van szükség. A melatonin közvetlenül a szervekre gyakorolt hatása ismeretlen. Az azonban mindenki előtt ismert, hogy a fáradtság hatással van kedélyállapotunkra és teljesítõképességünkre.

Megnöveli a REM-ciklus hosszát, és élénk álmokat eredményez, emiatt alvászavar ellen adják. Hat a test hőmérsékletére, és álmosságot okoz. Befolyásolja az immunrendszert is, bár ennek módja még nem ismert. Antioxidáns – ennek következtében rákellenes – hatása van.

Nem csak a növényeknek, az embernek is szüksége van napfényre

A szem és a fény tehát nem pusztán az agy képalkotásában játszik rendkívül fontos szerepet, hanem közvetetten a hormontermelésben és a pihenésben is. Jóllehet nem vagyunk képesek annyira hasznosítani a napfényt, mint a növények, de semmiképp sem szabad lebecsülni jótékony hatását.

A homlok közepén kifejlõdõ harmadik szem a mitológiában és jó néhány kultúrában gyakran visszaköszönő téma. Őseink sejtettek valamit, vagy véletlen, hogy tényleg van egy mirigy az emberi koponyában, melynek ugyan az a szerepe, mint a szemeknek, vagyis a látószerv által felfogott ingerekre (azaz közvetetten fényre) reagál?

Dr. Rick Strassman munkásságának köszönhetően (lásd előző videó) mára már tudjuk, hogy a tobozmirigy képes egy erős hallucinogén anyag, a DMT (dimetiltriptamin) előállítására is.

A DMT számos növényben is megtalálható, pl. a híres Ayahuascában is, amit a dél-amerikai sámánok ősidők óta használnak a szellemvilággal való kapcsolattartásra.

A DMT képes az ember tudatát a teste elhagyásával “túlvilági” síkokra szállítani, és azok a dolgok, amiket az ember ott lát, azok nem hallucinációk, hanem valódiak, ugyan úgy valódiak azok az intelligens lények is, amik ezt a síkot lakják.

Kijelenthetjük, hogy a tobozmirigy a metafizikai “harmadik szem” biológiai szerve.

A harmadik szem segítségével olyan dolgokat láthatunk, melyek a hétköznapi szemek számára láthatatlanok. A gyerekekben még jól működik, ezért fogékonyak a “természetfeletti” jelenségek észlelésére. Biztos mindenkinek voltak furcsa “álmai” és élményei gyerekkorában, melyeket nem tudott megmagyarázni. A gyerekek olyan dolgokat is látnak, amiket a felnőttek már nem. A tobozmirigy felnőttkorra nagyrészt elveszíti a különleges képességeit, de egy baleset vagy különleges technikák újra aktiválhatják. Sokszor lehet hallani olyat, hogy valaki egy fejsérülés után elkezdett szellemeket látni és hasonlók.

Az inaktiválódás bizonyos anyagok lerakódása és felhalmozódása, valamint a spirituális funkciók kihasználatlansága miatt következik be. Pl. a fluorid nagy mennyiségben képes felhalmozódni a tobozmirigyben (pl. fogkrémből). A sok lerakódott ásványi anyag valamint a kihasználatlanság működésképtelenné teszi a tobozmirigy harmadik szem funkcióját és ez felnőttkorra (de inkább 10-15 éves korra) általában be is következik.

Bizonyos technikák segíthetnek újraaktiválni a harmadik szemet, pl. amikor az ember olyan hangokat ad ki, amik rezgésbe hozzák a tobozmirigyet. […]

AZ EMBERI AGY FELÉPÍTÉSE – HÓRUSZ SZEME

tobozmirigy02

[…] A köztiagy a két agyfélteke között sólyom alakot formál. A sólyom kitűnő látásáról ismert, ezért méltán hordozza magával a képi gondolkodás, a szárnyaló képzelet szimbolikáját is.

Figyeljük meg az ősi egyiptomi ábrázolások adta hasonlóságokat! A köztiagy, az agy középső része tartalmazza az álmok, a meditatív állapot és a vizuális gondolkodásmód alapját képező tobozmirigyet. Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον, enképhalon, “a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.

Énképhalom!

Az epitalamusz a tobozmirigy szárában található mag (Nucleus habenularis). A tobozmirigy (glandula pinealis; corpus pineale) egy kis, kúp alakú képlet, amelyet a tobozmirigy szára (habenula) a köztiagyhoz rögzít. Hátrafelé nyúlik, így a középagy hátsó felszíne mögött fekszik.

A legősibb, középső részt köztiagynak és hüllőagynak is nevezik.

KALCIT MIKROKRISTÁLY AZ AGYBÓL, A TOBOZMIRIGYBŐL 

tobozmirigy04

Pásztázó elektron mikroszkóppal készült felvétel.

A Kalcit lapokban alkotja a kristályszerkezetet. Az emberi agyból, a tobozmirigyből elkülönített mikrokristály. A kalcit, mint “mészkő-észkő”… Gondoljunk bele, milyen sok információ tárolható a lapokon. Egyes kalcit kristályok vastartalommal bírnak, így az agy elektromágneses tulajdonságain keresztül kölcsönhatásban állnak. A kémiai-biológiai folyamatokkal szintén kölcsönhatásban áll ez a rendszer.

Agyunk közepén helyezkedik el, az evolúciós szempontból legősibb részén. Harmadik szemként is hívják. Melatonint termel mely a mélyalvásért is felelős. Hatékony rákellenes szer. Teljesen sötétben jobban termelődik. A kék fény hatására szinte megszűnik a termelődése. A tobozmirigy környékén a fluor 70-szer nagyobb koncentrációban fordul elő mint a test bármely más pontján.

A Fluor önmagában az egyik legerősebb méreg és a legerősebb katalizátor. A fluor a legelektronegatívabb az összes elem közül. […]

Forrás: http://xn--fogys-0qa.net/a-csodak-valosaga-tobozmirigy-a-testunk-csodaja.html

Share and Enjoy

Vélemény, hozzászólás?

Kérjükjelentkezz be hogy megírhasd véleményed!

FEL