11 okt Emberiseg.hu – 2014 előtt és nélkül…
Társadalmi kérdésekkel komolyabban 2007 után kezdtem foglalkozni. Akkor 36 éves voltam. Azóta 6 év telt el. Közben nagyon hamar rájöttem, hogy a világ egyáltalán nem olyan, amilyennek korábban gondoltam, amilyennek mutatja a tévé, a politika, amilyennek gondolják az átlagemberek. Keresni, kutatni kezdtem válaszokat, s a kezdeti megismerés után, józan paraszti ésszel mérlegelve hamar kialakult bennem egy elképzelés arról, milyenné is kellene alakítanunk életünk szabályait ahhoz, hogy úgy teremtsünk igazságos bőséget mindenkinek a világon, hogy közben nem pusztítjuk el az életterünket globálisan.
A Magyarok Szövetségét 2008-ban találtam meg, hamarosan aktív tagjává is váltam, 2009-ben engem választottak a Szövetség TV előljárójának. Abban bíztam, hogy egy nagy szervezet majd képes lesz valóban lecserélni társadalmunk rossz rendszerét egy jobbra. De a Magyarok Szövetsége egyrészt nem akart indulni a választásokon, másrészt egyébként is szétesett a vezetése. Az Emberiseg.hu-t emiatt kezdtem „csinálni” 2010-ben. Nem akartam, hogy addigi munkám, az álmaim kárba vesszenek.
A KÉKEK-et (Kárpát-medencei Élet Közösségek Egyesületi Köre) 2012-ben alapítottuk, s kezdtünk azon dolgozni, hogy felkészüljünk a 2014-es választásokra. Aztán ez a formáció is szétesett vagy félresiklott, mindegy is. A lényeg, hogy az ott elvégzett munka sem érett be.
2013 nyarán találkoztam az Országunkért Közösen Párt fiatal és lelkes csapatával, akikkel folytattam ott, ahol kezdtem a Magyarok Szövetségével, aztán a KÉKEK-kel. Emellé segítségül próbáltam hívni az Emberiseg.hu többezres olvasótáborából és Facebook-os csoportjából azokat, akik készek tenni azért, hogy elinduljon a változás.
Jelentkeztek 120-an, az első találkozóra eljöttek 40-en, a másodikra alig 15-en. Végül az OKP is úgy döntött, 2014-ben nem akar indulni a választásokon. Ezt amúgy meg is értem, hiszen indokuk nem más, mint hogy nem vagyunk kellően erősek ahhoz, hogy érdemleges eredményt érjünk el. 10-15 lelkes ember tényleg kevés, 100-120 ígérgető, de amúgy nem cselekvő, és többezer passzív tag valóban fabatkát sem ér.
Így a Magyarok Szövetsége, a KÉKEK és az Országunkért Közösen után az Emberiseg.hu-val ismét (majdnem) egyedül maradtam. Azért csak majdnem, mert természetesen maroknyian most is vannak, akikkel lehetne menni (és kell is) tűzön-vízen át az álmainkért. Köszönöm ezeknek az embereknek, és köszönöm azoknak is, akik erejükhöz mérten támogatják a munkámat.
Talán kicsit elkeseredettnek vagy lemondónak tűnik ez az írás, pedig nem az. Én nem adom fel továbbra sem. „Csinálom” tovább az oldalt, készítem a filmeket, publikálok. Az az önkéntes társadalmi szerepvállalás, amibe néhány éve belekezdtem, nem áll le. Továbbra sem tagadom meg az elveimet, továbbra is segítek azoknak, akik hasonlókért küzdenek, de mások helyett mozdulni, cselekedni nem tudok. Az Emberiseg.hu mottóját továbbra is komolyan gondolom: Minden ember felelős minden emberért! Remélem, ezt majd egyre többen átérzik, s nem csak átérzik, hanem cselekvésre is ösztönzi őket.
Megyek tovább az úton. MSZ, KÉKEK és OK nélkül. Aki jön, jön, aki nem, az remélem, egyszer majd talpra áll. Én nem tehetem meg helyettük, amit nekik kell. Ahogy Hofi mondaná: Pusszantás mindenkinek!
Both Gábor – 2013. október 10.
