ELFELEJTETTED ADATAIDAT?

Az önellátás útja 1.

egeszseg (1)

A világ a példától változik, nem a véleményedtől – tartja a mondás, ami nagyon igaz. Hosszú ideje készülünk párommal arra, hogy elhagyjuk a várost, és a természetben fogunk élni. Korábban Lábatlanban tettük meg az első lépést, de most úgy alakult, hogy egy alig 280 lelket számláló kis székely faluban folytatjuk tavasztól. Feladjuk a panel-albérletet, és Székelydályában lépünk az önellátás útjára.
Kialakítjuk az Anasztázia-kötetekből ismert saját Szeretet Terünket, kipróbálunk új módszereket a kerttel kapcsolatban. Ezernyi ötletünk van. Jómagam sosem éltem vidéken, nekem ez teljesen új lesz, de ígérem, lépésről lépésre meg is mutatom majd ezt az utat, hogy példát állítsunk mások elé.
Elsőre rendbe hoztuk a leendő otthonunk melletti kertet (3500 négyzetméter). Lekaszáltuk a területet, jelenleg komposztálás helyett még elégettük (utoljára), trágyáztuk és felszántattuk – remélem a szántásra is utoljára volt szükség.
Tavasszal folytatjuk úgy, hogy már ott élünk. Drukkoljatok!

Share and Enjoy

10 Responses to “Az önellátás útja 1.”

  1. Szuper, gratulálok. Én is ebben gondolkozom, a párommal ki is néztünk egy szép helyet Udvarhelytől kb. 18 kilométerre, tökéletes családi birtok lehetne. De van egy kérdésem, miből élünk meg az első években, mig az önellátás alapjai kialakulnak, felépülnek? Ti ezzel hogy vagytok?

    Tisztelettel,
    János

    • A hely kiválasztása után megnézed a területed, majd megismerkedsz a szomszédokkal. Ha a szomszédaid kedvesek hozzád, akkor már csak a jó szomszédi viszonyt kell ápolni, és nagy gond nincs, mert segítenek, amikor arra szükséged lesz, persze te is nekik. Ha megismerted a ház, és szűkebb környezeted, akkor egyre szélesebb körben meg kell ismerned a települést, és a határt. Ez lehet egy hosszabb folyamat része is, de attól függ, milyen szinten akarod az önállósodást. Ha a gabonát is termelni akarsz, meg állatokat is tartani,akkor kell egy terület a határban, és ezért is kell ismerni a határt. Ha van konyhakerted, és ha tavasszal kezded az életet vidéken, akkor az étel biztosítva van, mert azt eszed, ami épp terem. Ha van kecskéd, akkor a tejed is meg van, pár baromfi, és meg van a hús is, persze, ha nem vagy vegetáriánus, vagy csak annyira, hogy még a tojást megeszed. Ha a területen nincsenek gyümölcsfák, akkor ültetni kell, de gyorsan, és ezért is kell ismerni, milyen fákat érdemes ültetni. Addig nm szabad egy fát kivágni, míg nincs helyette, egy másik, ami már terem. Minden falú közelében van erdő, és ott lehet gombát is szedni, aki szereti.
      Tényleg azon múlik minden, mennyire akarsz önállósodni, és milyen szinten, és ehhez mekkora terület áll rendelkezésedre. Most mint itt is olvastad egy hektár a minimum. Gondolom olvastál sokat, és az interneten is utána néztél, tehát már van elképzelésed. Az eltevések is fontosak, hogy télen se szenvedj hiányt az élelemben. Ezeknek az eltevési módoknak is utána érdemes nézni. Bármit amit termelsz, és télen is fogyasztani akarod, akkor ismerned kell hogy tudod azt raktározni télire. Még ha kell, a vermelést is érdemes megismerni. Pl friss káposztát ha akarsz télen is enni, akkor átülteted egy helyre gyökerestül, és betakarod szalmával. Rengeteg módszer van a különböző élelmiszer alapanyagok tárolására, és ezt a faluban, tudják elmondani a legjobban, és persze az interneten.
      Azért lényeges a település környékének megismerése, mert a nevek megmondják, neked, ha tudod értelmezni, hogy azon a területen mit lehet csinálni az égben, a földben és a föld alatt.
      Először nézd meg, hogy a településen élők hogy élnek, ismerkedj. Mikor mit csinálnak, mert pl. a különböző terményeket akkor érdemes ültetni, vetni, mikor az ott élők ezt csinálják. Ha sokat kérdezel, akkor segíteni fognak, mert látják, hogy tényleg ott akarsz élni. Bármilyen gondod van, mindig találni egy embert, aki segít neked megoldani, ha azt te nem tudod. Ebből adódik, hogy rá kell jönnöd, te mihez értesz, ami abban a településben hasznos. Ha odakerültél, biztosan van olyan tevékenység, amit te nagyon jól tudsz csinálni. Erre a tevékenységre rá fogsz jönni, mihelyt elkezdesz ott élni.
      Újítani akkor érdemes, mikor már ismerted az ott élők életét, mit, hogy csinálnak. Ez nem azt jelenti, hogy ne használj olyan módszereket, amik nem ismertek azon a településen. Ezek tényleg csak általános dolgok, mert minden település más és más. Ami még jól jöhet, ha értesz valamilyen szakmához, és azt jól csinálod. Régen azért küldték el inasnak a fiatalokat külföldre, hogy megismerjék a szakmát, kitanulják, és azt a falú, a környék tudta használni, és egyfajta megélhetést is biztosított az illetőnek.
      Amikor valaki arra vállalkozik, hogy máshol él, azt soha nem lehet előre megmondani, ki, hogy fogja csinálni. Mindenki másként, hisz más helyre kerül, és a hely is meghatározza, és főleg te határozod meg, mit csinálsz, és hogyan.
      Egyszerűen csak belevág az ember, és megcsinálja. Ha a belsővel van kapcsolatod, az úgy is segít neked, és persze az is fontos, mennyire tudod az elképzeléseidet felülbírálni, elengedni, hogy meghalld a belsőd segítését.
      Valójában egy költözésnél nem tud senki jó tanácsot adni a belsőd kivételével, sem abban mit, hogy csinálj, sem abban hogy fogsz megélni. Egy költözés mindig egy új folyamat kezdete, amit elindítasz, és ezért csak ketten az asszonnyal, együtt, egyetértésben tudod a folyamatodat irányítani.

    • Emberiség.hu véleménye:

      Mi egyrészt teszünk félre valamennyi pénzt.
      Kb. kiszámoltuk, mennyi pénz kell fél évre és egy évre.
      De fotós munkákat is fogok ott vállalni, illetve Tündi is tud ezt-azt.
      Tavasszal kezdjük a kerttel, nyár közepétől már egyre kevesebb pénzt kell majd költeni élelemre.
      Tartunk tyúkokat, kecskét, és tervezzük, hogy tojást, kecskesajtot árulunk majd az őstermelői piacon.
      Sok elképzelésünk van, de majd kapunk segítséget sz égiektől. Ahogyan már most is kaptunk.

  2. Gábor, és nejednek is. Tetszik a hely, amit választottatok, és sok szerencsét az ott megkezdett élethez. Ahogy mondtam egyszer egy előző hozzászólásomban, a tapasztalat is kell, mint ahogy mondtad a gazt lehet komposztálni is. Ez is egy tapasztalat. Most megtapasztaltad azt, hogy a növények szénből vannak, ezért égnek jól. Vagy komposztálod, vagy ha olyan amit lehet, vagy érdemes eltüzeled, hogy meleget adjon, bár meleget sok más lehetőséggel is lehet csinálni pl.: sörkollektorral, vagy amit itt is már bemutattatok, és olcsó megoldás.

  3. Rengeteget agyaltam már én is az önellátáson, de mindig oda jutottam, hogy pénz nélkül elég nehéz megvalósítani!
    A jó minőségű és fekvésű terület kiválasztása egyrészt nagyon fontos.
    Nem tartom jónak, ha elszigetelt helyen, esetleg olyan környezetben van a terület, ahol teljesen más beállítottságú, emberek laknak.
    Mivel az ember társas lény és nagyon fontos számára a másik ember, ezért olyan hely kell, ahol a szomszédok falubeliek nem idegenkednek, nem néznek rád ferde szemmel. Nagyon sok olyan esetről tudok, ahol az ilyen életmódot folytatót inkább kiközösítik, csodabogárnak tartják, rosszabb esetben lenézik, valamiféle nincstelennek tartják.

    A rá építendő ház is nagyon fontos, hogy hogyan készül.
    Egyrészt van az embernek egy megszokott komfort igénye, amit persze legyűrhet magában erőszakkal, de miért kellene???
    Hogy az ember kényelemben éljen az nem luxus, hanem az ember természetes állapota!
    Tehát a házat főkén élő anyagokból lenne célszerű építeni, amely nem zárja el az életenergiák áramlásától.(Szuper vályog, szalmaház, stb)
    A ház tájolása építészeti kialakítása is fontos a benapozás szempontjából, ill a fűtés-hűtés miatt is. A természetes árnyékolás(pl. fák, hosszú eresz, stb) nagyon sokat segíthet. A minél kisebb fűtési igény is nagyon fontos. Szóba jöhet itt sok minden, ami hatásos! A komposzt kazánok, rakéta kályhák, stb. Természetesen a hőszigetelés is sokat segíthet, amit pl náddal és sártapasztással nagyon klasszul meg lehet oldani a műanyag zacskó helyett(polisztirol)
    Lényeg, hogy drasztikusan lecsökkentsük a fűtési igényt, de a komfortfokozat, a kívánt meleg mindig rendelkezésre álljon!Ehhez szerintem szükség van némi szabályozott fűtésre, ami szintén pénzbe kerül ugyan, de a megtérülése nem kérdéses:
    Szóval ahhoz, hogy egy energetikailag szuper házunk legyen sajnos pénzre van szükségünk,ha nem ilyenben fogsz lakni, akkor is sok pénzre lesz szükséged, hogy megvedd a tüzelőt.
    És akkor még nem beszéltünk a hivatalok előírásairól, kitételekről, engedélyekről(pl. kémény, stb)
    Persze lehet ezeket nem figyelembe venni, de akkor évről évre fogod megfizetni ezt a költséget a magas fűtési számlával! Itt jegyezném meg, hogy a sörkollektor egy kedves kis játék, de még ahhoz is pénzre van szükséged, 50-60 ezer forintra kb, ha magad csinálod. A hatásfoka és termelékenysége persze nagyban függ a műszaki színvonaltól, de ez inkább hobbi jellegű dolog mint sem hatékony eszköz!
    Van még pár ötletelés, de igazából mindegyiknek van azért baja, a jól bevált eszközök szükségessége nem kérdéses!
    Ezt a kérdést javaslom jó alaposan körbe járni, mert az első tél(főleg ha kemény) igen csak el tudja venni a kedvet az öngondoskodástól.
    A villamos energia termelés mindenképpen pénzbe fog kerülni. Vannak már olyan hőtermelő eszközök, amelyekkel villamos energiát is lehet előállítani(pl. Stirling motor, stb) de ezek ára horror! A napelemek is még mindig nagyon drágák, és csak fél megoldást jelentenek, szélkerekekkel megint csak lehet szórakozgatni(ez még költségesebb)
    Szóval gépészeti fronton azért költeni kell, ha nem akarsz fagyoskodni egész télen, és némi elektromos áramot is használnál.
    Ennek az árát pedig össze kell rakosgatnod egész évben!! És nagyon nem mindegy, hogy ez mennyi lesz!
    A kajatermeléshez szerintem, legalább 3-5 év kell, hogy egy önellátó gazdaság tényleg funkcionáljon. És ez a legjobb eset!
    A földműveléshez, tároláshoz, feldolgozáshoz kellenek eszközök. Persze vissza lehet menni a középkorba is, de nem ezt gondolnám a megfelelő útnak. Nem a legmodernebb elektromos kis és nagy gépekre gondolok,de legalább alap szinten kellenek eszközök.
    Eszközök nélkül 2-3 szor annyi időt vesz el tőled majd egy munka fázis. Márpedig a munkán kívül egyéb dologra is szükségünk van.
    “Nem csak kenyéren és vízen él az ember” Tehát kell időt szakítanod magadra, kell idő a családodra, és kell idő a közösségre, a világ dolgaira is. Itt sem szenvedhetsz hiányt, mert akkor megint borul a harmónia, esetleg valaki a családban rosszul érzi emiatt magát!
    A kaják minősége és mennyisége is nagyon fontos, ha már önellátást csinálok, hát talán ez a legfontosabb(nekem legalább is)Ezért az nem elképzelhető, hogy szűk-ségben élj! Az ember nem erre teremtetett! Fel kell tehát készülni arra is, hogy pár évig az öngondoskodási projekt inkább viszi a pénzt mint hozza. És ezt bírni kell!!
    Mint egy újonnan indított cégnél!! Bele kell raknod egy zsák pénzt előbb, aztán kezd majd valami visszacsepegni….
    Persze,ha nem a nulláról indítasz, az is egy másik dolog, de akkor meg ugye indulásnál kell többet beleinvesztálni, ráadásul, már készen kapsz dolgokat, ami lehet, hogy nem olyan amilyet szeretnél.
    Aztán van egy csomó dolog aminek az elkészítéséhez ha még időd maradna is tudásod nem lesz az elején. Ilyenek például, a ruhaneműk,cipő, tisztálkodási szerek,gyógyszer, (internet, hogy el tudd mondani hol tartasz éppen…) Van pár kütyü, amit én hasznosnak tartok, Ilyen pl. a telefon, számítógép.

    Az autóról lemondhatsz ugyan, de nem feltétel.

    Öngondoskodás ≠ Nomád életmód ≠ Remete életmód

    Nem kell kivonulni az életből szerintem, mert nem azért vagyunk itt a földön, hogy reggeltől- estig egy kiskertben kapálgassunk, hanem azért, hogy a lehető legtöbbet megtapasztaljunk a Földi létezésből! Ez meg úgy megy, ha minél több dolgot csinálsz, látsz, hallasz. Utazni tehát szerintem jó dolog! Persze mehetsz busszal, vonattal is. (Lovaskocsihoz én nem mennék vissza)

    Ami miatt nekem még aggályaim vannak, az a hozzá(nem)értés!! Mivel épületek energia ellátásával foglalkozom ezért itt teljesen világosan és tisztán látok(kb. pontosan tudom mi az, ami jelenleg a legoptimálisabb), de a élelemtermelés, az állatokkal való foglalkozás szerintem egy videóból meg nem tanulható. Ahhoz sok év tapasztalatra van szükség.
    Persze bele lehet kezdeni, így-úgy sikerülhet, de gondolom évek kellenek, mire flottul megy minden!
    Felismerni egy betegséget időben(növényen, állaton) tudni, hogy mikor, mire van szüksége egy adott növénynek, hogy lehet a legjobb termést elérni, ezer dolog van, amit könyvből nem tudsz tanulni(legalább is nem mindent)

    Az tényleg egy járható út, hogy ahol letelepszel ott feltérképezed a helyet. Kéred a szomszédok segítségét, tapasztalatát!
    Nekem itt sok kérdésem van azért!
    Egyrészt a legtöbb faluban az emberek a TESCO-ba járnak be vásárolni!
    A csilingelős autó viszi a zöldséget,gyümölcsöt malacot,stb. még az ebédet is a városból hordják….
    Teljesen önellátó gazdálkodás szinte alig van. Nem nagyon követik az emberek a fejlődést, mindenhol a régi módon próbálkoznak, sokszor több a kudarc mint a siker! Egyszóval virágzó falusi gazdálkodó életről aligha beszélhetünk…De akkor ki segít???
    Ezért kéne sok már működő önellátó gazdaságot bemutatni, és azt is regionálisan, mert ami a Kisalföldön működik, az Nyírségben nem biztos, hogy fog.
    Valahol olvastam pár próbálkozót(családi gazdálkodókat) talán a Letünkért.hu.-n de inkább a nehézségekről számoltak be, mint az élményekről.

    Összességében, azt gondolom ezt akkor lehet nagyon jól és élvezetesen csinálni, ha rendelkezésedre áll némi tőke, és nem szükségképpen “valahol” csinálsz “valamit” “valahogyan”
    Én mindenképpen keverném a modern dolgokat a természetes, hagyományosakkal.
    Azt mint az őseink, csak másképpen!!

    Ha valaki tud egy tökéletesen önellátó családot esetleg arról szívesen olvasnék bármit!!!

    • Talán el kellene olvasnod az Anasztázia könyveket. Nagyjából azt kell megvalósítani, bár ez még nem reális sok embernek, de valahol el kell kezdeni.
      Annyi problémát hoztál fel Tibor, hogy ha neked tényleg ilyen sok problémád van, akkor nehéz lesz elszakadnod a komfortodtól, márpedig egyszer meg kell tenned.
      Aki sosem csinálta a földdel való bánást az kb ilyen gondolatokkal kell szembenéznie. Kb 22 éves voltam, mikor elkezdtem a kerttel foglalkozni, de akkor is úgy hogy egy kicsit kényszerből, mert a szülőknek be kellett segíteni. amikor először felástam az egész kertet, az két hetembe került, mert kb olyan nagy a kertünk, hogy három család élelmét is meg tudnám termelni. Nem is az idő volt az ásással a gond, hanem maga az ásás volt a gondom. Izomláztól kezdve, az unalomig, és hányszor ott akartam hagyni. Ráadásul olyan atyám volt, hogy elkezdte velem az ásást, és mikor látta, hogy tudom csinálni, mert utánoztam mit csinál, akkor a betegségére hivatkozva ott hagyott, és egyedül kellett dolgoznom. Atyám tudta, hogy úgy fogom megtanulni a kertet, ha csinálom, és amit nem tudtam, arra nekem kellett rájönnöm. Egyedül meg nagyon unalmas. Nekem is volt sok minden, ami nem tetszett a kertművelésben. Most elértem odáig, hogy úgy vagyok a kertben, hogy bármilyen fárasztó is, nem érdekes, mert valójában olyan a hozzáállásom, mint mikor egyszer azt mondtam egy asszonynak, hogy sok munka van a gyerekkel, míg felnő, és biztos fárasztó is lehet. akkor azt a választ kaptam, hogy e gyerekkel való foglalkozás nem munka, és bármennyit is kell dolgozni, bármennyire is fárad el, attól sem lesz munka. Most kimegyek a kertbe, és elkezdem csinálni, és azt veszem észre, hogy már sötétedik, és bármit is csinálok, tényleg nem munka. Csinálom, és kész lesz. Majdnem olyan állapotban vagyok, mintha el lennék varázsolva. Semmi nem számít, csak csinálom. Már vissza kell emlékeznek arra a sok hülyeségre, amin átmentem, mert mindent hülyeséget elengedtem, ami gátolt volna a kert gondozásában. Amint elkezd teremni amit elültettem, onnantól már van ételem. Kb júniustól már annyi minden terem a kertben, hogy válogathatok is, mit is akarok enni, persze, kell egy kis ötlet is, hogy ne mindig ugyan azt egyem. Őszre, már minden megtermett, és kezdődik a betakarítás, hogy mire lehull a hó, minden benn legyen vagy az üvegekben, vagy valami módon elraktározva. Nagyjából 3 hónap, amit át kell vészelni, mire elkezd mindenből sok lenni. Egy embernek nem kell olyan sok étel, mint ahogy azt sokan gondolják, persze a válogatásról is le kell mondani. Minap olyan borsólevest csináltam, annyira eltaláltam a fűszerezését, hogy úgy döntöttem, hogy nem csinálok rántás sem, mint ahogy a levesekbe szokás, hogy ne legyen víz íze. Olyan jól sikerült. Az is igaz, hogy leveskészítés közben is el voltam varázsolva. Az tudjátok, hogy a fűszerezéssel sok minden ételnek akár meg lehet az ízét is változtatni, ezért a fűszerek fontosak, hogy legyen a kertben, és meg kell szárítani, hogy legyen télire a főzéshez. A legjobb, ha a fűszereket a környék házainál egy részét kiásva szerezzük be, és azt elültetve hamar lesz fűszerünk is. Sok fűszer vetésével így nem kell bajlódnunk, és akinek nincs tapasztalata, annak a legtöbbször nem is sikerül. Magam is olyan fűszerekkel rendelkezek, amiket a falumban kaptam, vagy cserepes növényt vettem a piacon. Az egynyáriakat persze vetni kell minden évben. Minden faluban vannak olyanok, akik művelik a kertjüket. Nem mindenki hagyta abba a kertművelést és így nem mindenki füvesítette a kertjét. Lehet kérdezni ezektől az emberektől, csak meg kell őket keresni. Szívesen elmondanak mindent, sőt még azt is, amire te nem is gondolsz, hogy mire kell figyelni.
      Ahogy Anasztázia él, azt is meg lehet csinálni, csak ahhoz tényleg sok mindent el kell engedni, azok közül a begyepesedett gondolkodásmód közül, amik számodra a kényelmet jelentik.
      Egyszer Pesten voltam valami tanfolyamon, és dél körül eszembe jutott hogy valamit harapnom kellene. Lementem egy utcai büféhez, és az utcán elfogyasztottam a hotdogomat, meg valami turmixot. Mikor végeztem az evéssel, akkor néztem körbe. Furcsán néztek rám az emberek, és meg is lepődtem. Aztán eszembe jutott, hogy minusz 15-20 fok között van a hőmérséklet, én meg egy szál ingen költöm az ételem. Mikor ez tudatosodott bennem, hogy ilyen hidegben most fázni kell, hát úgy elkezdtem fázni, hogy a fogaim összekoccantak, és ritmusra vacogtam, mire be nem értem olyan helyre, ahol már nem láttak az emberek. Onnantól tudom, hogy nincs hideg sem, csak a tudatba elég jól, elég mélyen be van rakva, hogy hidegben fázni kell. Tehát meg lehet csinálni akár azt az életmódot is, amit Anasztázia él. Gyermekkorom egyik élménye, hogy elszöktem a szülői háztól, és az estét kinn töltöttem a szabadban. Volt a határban egy szénakazal, és ott aludtam. Az egyik legjobb éjszakám volt, és aki még nem élte át, az nem is tudja mit vesztett. Frissen gyűjtött szénakazalban aludni, semmivel nem hasonlítható össze, akármilyen matracot is készítenek, az is csak silány utánzat a szénában alváshoz képest. Előtte aludtam szalma közt a pajtában, néhány nagybátyámmal, de az sem volt olyan jó, mint széna közt aludni.
      Mondhatom, hogy egy egy részletét kipróbáltam az életem folyamán, és el tudom képzelni, ahogy Anasztázia él. Szerintem az egyik legboldogabb ember a földön, hogy úgy él, ahogy le van írva. Soha nem lehet azt az életet, azt a boldogságot elérni, egyetlen városban sem, bármilyen kényelemben él is az ember.
      Amikor megtörténnek a változások, és azt veszed észre magadon, hogy nem fog senki parancsolni neked, senki nem mondja meg, mit csinálj, nem lesz senkinek sem tulajdona semmilyen föld, vagy gyár, stb, és azt tapasztalod, hogy vagy megtermeled magadnak a többiekkel a élelmedet, vagy éhezni fogsz, akkor úgy is neki fogsz állni, és nem fog érdekes lenni sem a ház, hogy miben laksz, sem a kényelem, és sok minden nem fog onnantól számítani. Sok hihetetlen történt már eddig is, mire nem számítottunk, és mégis megtörtént. Ezért ha az is megtörténik, márpedig meg fog történni, hogy senki nem fogja megmondani mit csinálj, akkor úgy is otthagyod a várost, és csak rajtad áll, milyen hamar akarsz boldogságban élni, ahogy Anasztázia is teszi. Akik most nehezen elkezdik egy faluban, vagy pusztában az életet és megtanulják hogy kell önellátást kialakítani, hát azok nagy becsben lesznek tartva, mert azok fogják megtanítani a többieket a föld művelésre, mert mindenki fog földet művelni, még ha csak pár órát, akkor is. Közösségben csak úgy lehet élni, ha mindenki részt vesz a közösség munkájában. Akik nem vesznek részt, azokat kiközösítik, és nem fog a közösséghez tartozni. Amit most az akadémikusok, és a tudósok tudnak, azt nagyon hamar el fogja mindenki felejteni, mert az igazi tudás úgy sem az, és mindenki sokkal többet fog tudni, mint a most legokosabb tudósnak mondott ember.

      • Egyrészt olvastam az összes Anasztázia könyvet! És rajtam kívül még több millióan! Magyarországon is nyilván több tízezren!! Itt a honlapon is van videó a helyi népszerűsítőkkel!
        De még hozzákezdeni se sokan kezdtek az egészhez, nem hogy megvalósítani azt, ami ott le van írva!Nyilván ennek okai , feltételei vannak! Hogy csak egyet mondjak. Ma 1 hektár jó minőségű föld 1 millió forint körül van(de már nem is akarki veheti meg. Hogy erre házat építhess, ráadásul ne téglából szinte esélyed sincs, mert nem engedélyezik)
        Az elméleti dolgok szépek, és meseszerűek, a gyakorlat meg egy másik dolog!
        Aztán itt vannak a nem anyagi, hanem tudati tényezők is!
        Az elme nem más mint szokások gyűjteménye!! Egy sok évet más életformában töltő embernek nem egyszerű csak úgy eldobni a szokásokat, és teljesen újakat felvenni. Megkockáztatom, ha a szellem, vagy a test nem szenved ezek miatt nem is teszi meg! A szükségből önellátóvá válni akarók, akiknek gondjaik vannak,erőszakot követnek el saját elméjük ellen, mert azt remélik, hogy ezáltal megoldódnak a problémáik. Pedig nem fognak!! Az egós elme nap mint nap támadni fogja őket, rossz érzéseket fog bennük okozni, mert nem fog nekik belső örömet, boldogságot okozni.
        Persze a hibrid megoldások is megoldások, csak annak semmi köze Anasztáziához, és az önellátáshoz. Attól, hogy valaki ezt azt megtermel a kiskertjében, az még ettől nagyon messze van. Vagyis munka mellett, és nem helyette tudják csak végezni az emberek. Vagyis az élésük másból fog származni.De persze ennek vannak azért előnyei, meg egy csomó hátránya!
        Másfelől meg nem mindenben kell Anasztáziát követni. Ha elolvastad ő maga is azt mondja, hogy nem kell mindenkinek pontosan úgy élnie mint neki, és azt se mondta, hogy fel kell adni minden olyan dolgot amit szeret csinálni, amiben örömét leli, ami kényelmet és örömet nyújt a testének és a lelkének. Miért kellene erről lemondani???
        Ha ez az életet szolgálja, a jólétet, nem árt senkinek, nem visszük túlzásba, miért lenne ezzel baj??
        Az ember élete szerintem megtapasztalások gyűjteménye. Az vagy amit eddigi életedben megtapasztaltál, amiről tudomásod van, és nem vagy semmi olyan amiről meg nincs! Még ha csak egy könyvből szerezted is ezt a tudomást, az is egy tapasztalat, de amit személyesen az érzékszerveiddel felfogtál, amiben részt vettél, az nyilván sokkal több és erősebb! A tudomás vagy a tudat meg olyan mint egy tölcsér. Kisgyerek korban a tölcsér alja, és az idő előre haladtával körkörösen egyre szélesedik, tágul. Ha egy kiskertben kapirgálok egész nap attól ez a tölcsér nem tud csak lineárisan egy irányba tágulni. Minél több mindent tapasztal meg az ember annál többet él, annál több lesz, annál többet tud a létezésről, így önmagáról is szerintem!
        Márpedig, ha erőn felűl többszörös időráfordítással tudod csak fenntartani az életedet, vagyis, vagy képes önellátni magad, akkor nem fog jutni időd semmi egyébre! És én ezt nem akarom feladni. És sok más ember sem.
        Anasztázia meseszerű megtapasztalásait az emberek 99%-a nem képes megvalósítani, mert nincs azon a tudat szinten, és már nem is lesz!! Itt ebből kell kiindulni.

        Egy kis faluban nőttem fel, és elég sokat kellett dolgoznom a földeken és az állatokkal is, igaz csak gyerekként, de mindent tudtam és láttam, és a gyerekmunkákat el is kellett végeznem! Nagyon szerettem, és amikor városba költöztünk elég sokat szenvedtem.Hál Istennek a nagyszüleim falun maradtak, így én az iskolaidő kivételével minden időmet ott töltöttem!
        Most felnőtt fejjel már tudom, mit csináltak rosszul a nagyszüleim, hol volt hiba a gondolkodásukba. Született paraszemberek voltak, mégis csodaként tekintettek minden gépre, újdonságra, ugyanúgy vágytak rá, mint most az emberek a kütyükre. Mert tudat alatt ők is a könnyebbségre vágytak, a több szabad időre, amikor tudnak beszélgetni, együtt lenni, nem korlátozza őket a “menni kell” kényszere. Bárhogy nézzük, bármennyire szerették a munkájukat, életük volt a föld, az állatok, mégis a szabadságot azt jobban szerették!!!Csak lenni!! És azt csinálni amihez kedvünk van! és ez nem egyenlő a semmittevéssel, abba bele is pusztultak volna….. Csak a döntés szabadsága, az hiányzott nekik!
        Na én ilyen önellátó nem akarok lenni! És ami jó és szép, amit szeretek és örömmel tölt el, arról nem akarok lemondani(és szerintem senki más). Miért is kellene???
        Én arról beszélek, hogy úgy kellene önellátónak lenni-és az minden embert vonzana-, hogy az több létélménnyel jár mint a mostani életem, nem korlátoz semmiben, mégis megvalósítható!!

        Persze akinek a jelenlegi életében nincs semmi amit nagyon szeret, nincs mit feladnia, hát annak könnyű….vagy inkább rettenetes!!

        u.i. Az anyósom egész életében falun lakott, termelőszövetkezetben dolgozott nyugdíjig, mindig volt földjük, nagy kertjük házi állataik. Mostanra egyedül maradt, és idegesség, szenvedés, kudarc a kiskert művelés számára! Ebnnek egyik fő oka a pénztelensége!
        Sorolom:
        1. Gyakorlatilag a szarvasok őzek, még a vaddisznó is mindennapos vendég a kertben. A kerítést összetörik, letapossák. Kellene egy erősebb újabb stabilabb(pénz kérdése!!!)
        2. A gyümölcsök , nagy része lefagy, ami megmarad, azt megeszik a seregélyek.Kellenének nemesített fagytűrő fajtá, kellene védő háló, (pénz kérdése) A rengeteg kártevő ellenei permetezésről ne beszéljünk.
        3. Az idén a rengeteg eső kimosott mindent a földből, a temérdek mesztelen csiga lezabálta a termés felét.Tavaly és azelőtt a szárazság miatt küszködött(locsoló rendszerrel esővíz gyűjtővel megoldható lenne, pénz kérdése, nem tudod magad megvalósítani)
        Nem sorolom, de van még pár nehézségi tényező, amiket egy szál kapával és ásóval elég nehéz megoldani.
        Nem csodálom, ha belefáradt, be akar menni városra panelba.
        Csak azért írom ezeket le, hogy lásd én nem egy városi puhány vagyok, tudom mit jelent önnellátónak lenni!

        És itt még csak konyhakertről beszélgettünk. Gabona, széna, állat tartás. Én tudom, hogy ez mennyi munkával jár(t)
        És ezt lemondással sem tudod megvalósítani. Eszközök,gépek kellenek!!!
        Tehát pénz!!!
        Azt mond meg az honnan lesz??? Erre Anasztázia se ad választ!! Ha elolvasod Oroszországba se a legszegényebbek kezdtek kiskert művelésbe, hanem akiknek volt rá anyagi lehetőségük. Hogy az állam ad 1 hektár földet, az még csak nagyon alap. Házépítés??? Miből??? A hitelről minden rosszat elmondtál régebben!!
        Gyakorlati megoldási tanácsokat várok! Most!!! Ebben a helyzetben!!! Amivel bárki élhet!!!
        Pl. egy városi minimál béres aki máról holnapra él(van belőlük pár millió!!)
        Én nem tudok egyet se!!!!

  4. Sok sikert a megvalositàshoz !!!

    Ajàllanàm Eckhard Tolle / A most hatalma c. könyvèt, Ö is végigjàrta ezt az (lelki krizist….én is) utat – amiért ez blog elkèszült.
    Kimegyünk a természetbe önellàttonak !? Tibor és csicseri nagyon jol leirtàk, összetetteb ez a vàllalkozàs, érdemes megszivlelni iràsukat. Hasonlo cipöben meg 60 körül jàrok ès nàlam màr egyes dolgok megtörténtek a felsoroltakbol.
    Nagyon fontos hogy mindketten ezt akarjàtok és ez belülröl kell hogy jöjjön -akkor sikerül.

  5. Sziasztok! Gratulálok, hogy megtettétek ezt a lépést! Nem könnyű dolog az önellátás.Családommal 2003-tól művelünk kertet. (kb, 2000 nm területtel kezdtük) Jelenleg 10000 nm a megművelt területet Tartottunk tyúkokat is. Nagyon sok a buktató és tényleg kell a pénz míg ki nem alakul a rendszer. Teljesen más az mikor hobby szinten munka után művelgeted a kiskertet.Ha nem sikerül akkor megveszed valahol és kész, kidobtál néhány forintot. Az önfenntartásnál a lét a tét. Ha nem sikerül a termés (van rá esély bőven) vagy a tárolás nem sikerül akkor nincs kaja vagy azt kell enned ami még éppen megmaradt, nincs válogatás. Ez utóbbi akkor igaz ha nincs más bevételi forrásod és nem tudod megvenni amire éppen szükséged lenne de az meg nem önfenntartás.Többéves tapasztalatunk családi szinten, ha mindent meg szeretnél termelni amire szüksége van a családnak az komoly feladat idő és energia. A munkát mindíg akkor kell elvégezni amikor a növényzet igényli. Például eső után gomba módra kezdenek nőni és szaporodni a gyomok.Ha vársz egy két napot ugyan az a feladat megsokszorozódik vagy a növény megy tönkre. Mindent időben el kell végezni nem lehet vele várni.Ez az állatokra még inkább igaz.Tehát, a sikeres önnfenntartás nagy felkészülést igényel, csakhogy erre nincs megbízható módszer mert jelenleg mindenkinél más és más lehet az út amin keresztül el tudja a célját érni.Hiszen mindenki eltérő körülményekkel és háttérrel indul az útnak a cél felé.Régen apáról fiúra és anyáról leányra szállt a hagyomány. Már gyermekkorban elkezdődött otthon a “tanfolyam”. A fiatalok 20 évesen készen álltak az önfenntartó életre és mindent pontosan tudtak mikor milyen munkát kell elvégezni hogyan kell egy problémát megoldani. Ha egyedül nem ment akkor megoldották együtt. Tudták hogy egymásra vannak utalva, volt becsület és egymás iránt tisztelet, közösség. A természettel együtt éltek. Tehát nagy feladat egy önfenntartó életvitelt kialakítani, fenntartani. A mai világban a legbecsesebb célok egyike és nagyon becsülendő aki belevág!!!! Tehát sok kitartást, erőt és segítséget kívánok,hogy megvalósuljon! Sikeretek biztatás és útmutatás lenne mások számára is! Nagyon értékes amibe kezdtetek ne adjátok fel !!!!! Bármilyen kérdés felmerül szívesen válaszolok és fontos, hogy NINCS buta kérdés!!!! Írjatok többet, hogy lássuk hol tartotok, igy talán több segítséget infót kaphattok. Most ez a legfontosabb.

Vélemény, hozzászólás?

Kérjükjelentkezz be hogy megírhasd véleményed!

FEL