ELFELEJTETTED ADATAIDAT?

Árvíz kontra aszály

by / vasárnap, 16 szeptember 2012 / Published in Belpolitika, magyarság, Élelemtermelés, Jegyzetek, News
Kicsi_wAkm_aszaly2

Van aszályunk és van vizünk. Hát akkor miért nem locsolunk? Cikkünkből kiderül, milyen magasan állna a víz hazánkban, ha egy teljes évre eltorlaszolnánk kilépő folyóinkat a határon. Továbbá azt is megtudhatjuk, Kádár miben volt négyszer jobb, mint a mostani politikusok.

Víznagyhatalom vagyunk, mégis mindössze a termőterületeink másfél százalékát öntözzük, s közben búsongunk az aszálykárok fölött. Idén becslések szerint négyszázmilliárdot is bukhat az ország a rendkívüli szárazságon – iszonyú sok pénz, ebből nemcsak Debrecenben, hanem az összes megyeszékhelyen és megyei jogú városban is modern stadion épülhetne, s Budapestnek is jutna néhány futballaréna.

Na de ha van víz, miért nem öntözünk?

Kezdjük onnan, hogy mennyi vízzel gazdálkodhatunk. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatójától, Kapronczai Istvántól tudjuk a választ: évente száznyolc köbkilométer víz folyik be Magyarországra, és száztizenöt köbkilométernyi hagyja el határainkat. Ez úgy egy tíz kilométerszer tíz kilométeres téglalapalapú és bő egy kilométer magas vízhegy. Másképpen: ha Magyarország egy kilencvenháromezer négyzetkilométeres sík medence volna, egy év múltán úgy százhuszonhárom centi magasan állna benne a folyadék.

Hol is kéne öntözni ebből a vízből? Jöjjön egy halom adat.

Vízhegy

Magyarország durván ötmillió hektár termőföldet művel. (Ínyenceknek: szántóterület 4,3 millió hektár, ha hozzávesszük a gyümölcsösöket, szőlőket, gyepeket, s még a konyhakerteket is, akkor uszkve 5,3 millió a vége. Alapkurzus: 1 hektár egyenlő tízezer négyzetméterrel, ami egy százszor száz méteres négyzettel azonos terület, ez nagyjából két focipálya.)


Fotó: MTI / Balázs Attila

A Kádár-rendszer derekán, 1972-73-ban öntöztük a legtöbbet: háromszázezer hektárt, de ugye az is csupán hat százaléka az ötmillió hektárnak. Ma viszont mindössze nyolcvanezer hektárt (1,6 százalék) öntözünk.

Kapronczai főigazgató azt mondja, nem mindenhol érdemes öntözni. Az ötmillió hektárból úgy egymillió hektáron kiváló minőségű a talaj (huszonöt aranykorona feletti), ezen az összes haszonnövény bőségese meghálálja az extra vizet, míg a közepes talajon (nagyjából további kétmillió hektár) csak bizonyos „kultúráknál” kifizetődő az öntözés.

A folyókból, tavakból, kutakból vett vízért nem kell fizetni, viszont a vízgazdálkodásról szóló törvény kimondja: „A vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez vízjogi létesítési engedély, a létesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz ezen felül vízjogi üzemeltetési engedély szükséges.”

Ami komoly papírmunka.

A miniszterelnök a minap jelentette be, hogy a családi gazdálkodók (száz hektár alattiak) számára egyszerűsíti az időigényes, bonyolult procedúrát, de csak az „egynyári öntözésre” vonatkozóan. A szakminisztérium szerint mindez „néhány ezer hektáros” növekedést hozhat.


Fotó: MTI / H. Szabó Sándor

A kormány a közelmúltban tárgyalta a nemzeti vízgazdálkodási és öntözési stratégiát. Orbánék szerint az öntözés közfeladat, ezért azt – az árvízvédelemhez hasonlóan – állami irányítás alá helyeznék. Sőt az árszabályozást is. Föntebb azt írtuk, hogy a természetes helyről nyert víz ingyen van, ez igaz is, viszont az öntözőrendszerek kiépítése költséges feladat. A kormány most azt szeretné elérni, hogy azoknak a gazdáknak, akik „ideiglenes szivattyúval, gyors kapcsolású vezetékekkel vagy szórófejjel”, vagyis „vízépítési munkák nélkül” képesek eljuttatni földjükhöz a vizet, „létesítési engedély” helyett csak „üzemeltetési engedélyt” kelljen kérniük.

Cél: a négy százalék

A minisztérium adatai szerint nagy táblák esetén úgy félmillió forint egy hektár öntözhetővé tétele, kisebb parcelláknál ennek háromszorosa a költség. Tekintsünk el attól, hogy semmire sincs pénz, osszunk-szorozzunk, csak a játék kedvéért. Ha az idei saccolt aszálykárral megegyező összeget, vagyis egy év leforgása alatt négyszázmilliárdot betolna a kormány az öntözésbe, abból (a félmilliós egységárral számolva) nyolcszázezer hektárt lehetne öntözhetővé tenni. Négy ilyen fejlesztős év alatt összejönne bő hárommillió hektár, aminél nem is kell több, s jöhetne bármekkora szárazság.

De nézzük, ha nem is a realitásokat, legalább a terveket. Kérdeztük az agrárminisztériumot, s az alábbi választ kaptuk: „Célunk, hogy a meglévő öntözőrendszerek felújításával, az igény és a piaci szempontok szerinti új öntöző fürtök kiépítésével 60-80 ezer hektár – átlagosan 10 ezer hektár/év – új területet vonjunk be az öntözéses gazdálkodásba, és ezzel a tényleges és rendszeresen öntözött terület nagyságát 180 ezer hektárra növeljük.”

Ötmillióból nulla egész tizennyolcszázad millió. Nem sok. Sebaj, fejben jót locsoltunk.

Ettől drágul a hús:
A magyar mezőgazdaság éves teljesítménye 1600-1800 milliárd forint, ez a GDP nagyjából 6 százaléka.A mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye 2010-ben 40 milliárd forint, 2011-ben 132 milliárd forint volt.

Az idei aszálykárt szakértők 200 milliárd és 400 milliárd forint közé teszik. A legnagyobb vész a kukoricát sújtotta: átlagos évben 8 millió tonna terem belőle Magyarországon, idén mindössze 4,5 millió tonna várható – a belföldi kereslet kielégítésére éppen elég. (Viszonyításképpen: az Egyesült Államokban normál évben 350 millió tonna kukorica terem, idén az ott is súlyos kárt okozó aszály miatt 275 millió tonna lesz.)

A gyenge termés miatt 20-25 százalékkal emelkedhet a kukorica világpiaci ára, ezzel együtt a takarmány ára is, ami 10-25 százalékos húsdrágulást hozhat Magyarországon.

Forrás: http://fn.hir24.hu/itthon/2012/09/04/aszaly-viz-van-de-hagyjuk-elveszni/

Share and Enjoy

One Response to “Árvíz kontra aszály”

  1. Máté Lajos véleménye:

    Engem is felháborít ez a galád víznemgazazdálkodás.Szakadékba vezetőink :) gyalázatos ténykedésének köszönhetjük gazdasági nyomorunkat.Amit csak lehet mindent HAZAÁRULÓKÉNT elbaltáztak hoszon és mégtöbb év óta.Ideje volna használni valami észt is.Emberiséghez méltó vezetők kellenek!Átlagembereket is meg kell tanítani a felelős gondolkodásra.

Vélemény, hozzászólás?

Kérjükjelentkezz be hogy megírhasd véleményed!

FEL