ELFELEJTETTED ADATAIDAT?

Állam és demokrácia

Demokr%C3%A1cia-150x150

Az új típusú demokrácia megvalósíthatósága Magyarországon – Magyarországon jelenleg közvetett demokrácia van, ami azt jelenti, hogy az Alkotmányban rögzített szabályok szerint a polgárok a jelöltek közül választják meg azokat a képviselőket, akik a közös ügyeket intézik, és azokban döntenek. Jelölteket az esetek túlnyomó többségében a különböző nézetek mentén csoportosult pártok állítanak. Egy párt minél nagyobb, annál több pénzt kap a központi költségvetésből, így több média-felületet tud vásárolni magának, vagyis saját mondanivalója könnyebben eljuthat a választókhoz. Ez a rendszer a nagyoknak kedvez, a kicsiket működésképtelenné teszi. A pártokba elvileg bárki bekerülhet, de azon belül pozícióba csak az, aki nem veszélyezteti a már kialakult struktúrákat, valamint hajlandó legfontosabb szempontként a párt érdekeit szem előtt tartani.

Húsz év alatt eljutottunk oda, hogy függetlenül attól, melyik párt van éppen hatalmon és döntéshelyzetben, az úgynevezett hatalmi elit szinte bebetonozta magát a felső vezetésbe. Döntéseiket sokkal inkább a pártérdekek és saját személyes érdekeik befolyásolják, mint a közjó alakítása és formálása. A finanszírozásnak köszönhetően gyakorlatilag mindegy, hogy éppen kormányzó, vagy ellenzéki pártról van szó, így is, úgy is a politikai elithez tartoznak. Arra most nem kívánok kitérni, hogy a pártérdekeket a multinacionális vállalati és bankérdekek hogyan befolyásolják, mert alapjaiban az egész rendszer rossz, gyökeresen kell megváltoztatni.
Miért rossz a rendszer?
Az emberek többsége ma már nem bízik a politikában, és a négyévenkénti választásokon sem valami mellett, hanem leginkább valami ellen szokott szavazni. Többnyire az elmúlt négy év rossz vezetése ellen. A hatalmi elitnek – mint korábban említettem – egyáltalán nem érdeke, hogy ez a rendszer változzon.
Hogyan lehet mégis változtatni?
Demokráciánk, társadalmunk, és az állam jelenlegi működésének szintje elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol gyökeres megújulásra van szükség. Erre korábban sosem volt ekkora lehetőség, mint most. Az Internet nyújtotta lehetőségek miatt ma már nem csupán annak a lehetősége adatik meg, hogy folyamatosan értesüljünk a világ bármely részében és szűkebb környezetünkben történt eseményekről, de az ismeretszerzés forradalmi nyitása mellett hallatlan módon megnőtt a kommunikáció lehetősége is. Az egyes ember pillanatok alatt kapcsolódni tud akár milliós közösségekhez is, egyetlen listázott elektronikus levél elküldésével ezreket érhet el.
A kommunikáció ilyen fokú fejlettsége nem hogy nem indokolja, egyenesen ésszerűtlenné teszi, hogy közös dolgainkat évszázados elmaradott módszerrel irányítsuk.
E rövid bevezető után a következőkben rövid gondolatokkal és irányelvekkel mutatok be egy sokkal hatékonyabban, becsületesebben működő demokrácia-rendszert, amelynek bevezetése azonnali változást hoz mindannyiunk életében.
A klímaváltozás, a társadalmainkat jelenleg fenntartó, de vészesen fogyó fosszilis energiák válsága, a mesterségesen fenntartott úgynevezett nemzetközi terror-fenyegetettség, növekvő munkanélküliség ellenére biztosan állíthatom, hogy mindenki élete jobbá változhat.
Minden esélyünk megvan erre, csak az a kérdés, élünk-e vele vagy sem.
Az alább elhangzó fő irányvonalak nem kikristályosodott, végleges verziók. Csupán egy alternatíva arra vonatkozóan, hogyan változtassuk meg a jövőnket. De minden egyes ponton közösen kell dolgoznunk az elkövetkező években, hogy még jobbá és tökéletesebbé váljanak.
I. Állam, demokrácia és közigazgatás

I/1. Ingyenes Internet-hozzáférés mindenkinek
Első és legfontosabb lépés, hogy az embereket vissza kell vezetni oda, hogy valóban részt akarjanak venni saját dolgaik irányításában. Ehhez az kell, hogy el is higgyék, döntéseiknek súlya van. Ez nem csak egy lehetőség, hanem felelősség is. Elmúlt az az időszak, amikor kényelmesen várhatják, hogy majd a politikusok, gazdasági szakemberek, tudósok, médiasztárok, vagy akárkik megoldjanak helyettük bármit is. Eddig sem tették, eztán sem fogják tenni. Ez a rendszer nem működik.
A legfontosabb eszköz ehhez az Internet.
A megállíthatatlan fejlődésből kifolyólag ma már nagyságrendekkel többen használják a világhálót, mint évekkel korábban. A cél azonban az, hogy az Internetet használni ne csupán lehetősége legyen bárkinek, hanem társadalmi kötelessége is.
Ebből kifolyólag következik az első és legfontosabb döntés:  ingyenes Internet-hozzáférés biztosítása mindenkinek.

I/2. E-demokrácia
Az ingyenes hozzáférés természetesen kötelezettségekkel is jár: mindenkinek részt kell vennie a közéletben, vagyis nem vonhatja ki magát a meghozandó közös döntések felelőssége alól. Egy kidolgozandó szabályozásnak tartalmaznia kell, hogy napi vagy heti szinten mennyi időt kell egy-egy személynek, családnak, vagy közösségnek e döntések meghozatalával foglalkozni. Az elvárt minimális szinttel mindenkinek kötelező, aki ezt nem teljesíti, szankcionálni fogja a többség.
Aki az elvártnál több időt dönt a közügyekkel, természetesen több lehetőséget és juttatást kap a közösségtől.
Ahogyan a jelenlegi rendszerben a döntéseket az országgyűlési képviselők, valamint megyei- városi- és települési közgyűlésbe választott képviselők hozzák meg, a jövőben az e-demokráciának köszönhetően a helyi és országos ügyekben mindenki dönteni fog.
A jó döntések meghozatala nagyfokú és teljes körű tájékozottságot követel, melynek hiánya gazdasági és társadalmi csődhöz, valamint anarchiához vezetne. Éppen ezért felértékelődik a pártatlan, érdekmentes szakértők feladata. Minden egyes területen (ipar, egészségügy, mezőgazdaság, oktatás, stb.) az adott ágazat leghozzáértőbb képviselői dolgozzák ki az alternatívákat, és ismertetik valamennyi szóba jöhető következményét minden egyes döntésnek. Dönteni azonban az emberek fognak.
Az eldöntendő dolgokat kategorizálni kell – mi az, amiben az embereknek kell dönteniük, és mi az, amiben a szakértőknek. Minél nagyobb horderejű egy-egy dolog, annál többen kell, hogy döntsenek róla.
A cél, hogy folyamatos átmenettel teljes körű e-demokrácia valósuljon meg.

I/3. Pártok, képviselők és választások
Az új típusú demokrácia természetesen nem zárhatja ki az egyazon értékek mentén tömörülő csoportok, vagyis pártok létezését, ám az érdekeltségi befolyások térnyerésének megakadályozására meg kell reformálni és szűkíteni kell ezek mozgásterét.
A pártfinanszírozást ki kell venni az állami költségek közül, az egyes pártok finanszírozását csak magánszemélyek – vagyis az adott párt tényleges tagjai – végezhetik, és csak meghatározott maximalizált mértékben. Így elkerülhető, hogy bizonyos gazdasági, vagy egyéb szempontokon nyugvó érdekek befolyásolják a csoportban lévők döntéseit. A finanszírozási összegeket teljes mértékben a nyilvánosság elé kell tárni, természetesen azt is, hogy mire költötték a pénzt. Nagy mértékben elkerülhető így a korrupció.
Az új típusú demokráciában a pártok nem állítanak listákat, ily módon nem lehet képviselővé válni. Csak egyéni képviselőjelöltek indulhatnak a választásokon.
Feladatuk a jövő parlamentjében nem a döntések meghozatala lesz, hanem a szakértők által kidolgozott, eldöntendő alternatívák közlése az őt megválasztókkal. Vagyis a választókörzete polgáraival.
Mivel a szakértők befolyástól függetlenül dolgozzák ki ezeket, és az adott szakma javaslata alapján kerülnek a pozíciójukba, ők folyamatosan cserélődhetnek.
Az országgyűlési és önkormányzati képviselők bármikor visszahívhatókká válnak, amikor az adott közösség ezt szükségesnek érzi, és így dönt. Mivel ők leginkább csak a közvetítő szerepét töltik be a polgárok és a szakértők között, nincs jelentősége, hogy mikor, mennyi időt töltenek el a pozíciójukban.
A szakterületek folyamatosan a legjobb szakembereiket küldik a döntések kidolgozásához, a képviselők visszahívása pedig csak akkor szükséges, ha nem végzi jól a feladatát, vagy akad nála alkalmasabb, ezáltal megszűnik a négyévenkénti szavazás szükségessége.

I/4. Felzárkóztatás
Az ingyenes Internet, az e-demokráciában való részvétel kötelessége, valamint a szakértők és képviselők új feladatkörei még nem eredményezik, hogy ebben automatikusan mindenki részt tud venni. Az idősek, és a társadalmilag lecsúszott rétegek nem biztos, hogy technikailag hozzáértőkké válnak, vagy hogy pontosan megértik, hogy időről időre miben kell dönteniük.
Éppen ezért kiemelt szerepük lesz az újjá alakuló közösségeknek, a családnak, civil szervezeteknek.
Lényegében mindegy, hogy valaki mi miatt nem tudná a kötelességét ellátni: vagyis részt venni az e-demokráciában – erre így is megoldást kell találni. A családokban ez könnyebb, de a családból, vagy a társadalomból kiszakadt egyéneknek a közösségek feladata lesz bevonni ezeket az embereket, és segíteni őket abban, hogy feladatukat ellássák.
Megfelelő rendszert kell kidolgozni arra, hogy a családok, közösségek, civil szervezetek ösztönzést kapjanak arra, hogy segítséget nyújtsanak. Ez megjelenhet különböző kedvezmények formájában.
A tökéletes és teljesen átfogó e-demokrácia csak ezen átmeneti időszak végén valósulhat meg teljes mértékben.

I/5. Korrupció felszámolása
Mivel a képviselők fő feladata az ismertetés, kapcsolattartás, aktuális problémák jelzése lesz, nem pedig a döntéshozatal, nagy mértékben csökken a korrupció lehetősége. A közösségi kasszába befolyó pénz bevételi és kiadási értékeinek fillérre pontosan történő teljes nyilvánosságra hozatala még jobban ellehetetleníti azt.
A profitszemlélet fokozatos kizárásának és a felhalmozás leépítésének folyamatos térnyerésével már nem is lesz jelentősége ennek.

II. Foglalkoztatás és közösség

II/1. Erőforrás és igényfelmérés
A jelenlegi társadalmi rendszerben, amely küzd a növekvő munkanélküliséggel, és egyre többen kerülnek a lecsúszott társadalmi rétegek közé, nélkülözhetetlen, hogy újragondoljuk a foglalkoztatást, valamint az alapvető szükségletek és egyéb igények felmérését.
Ezt nem fogják megtenni a profitorientált gazdasági szereplők, sem a bankok – nem is feladatuk. Ez állami feladat, és a megújuló demokráciában az állam végső sorom sokkal inkább az azt alkotó polgárok teljes egésze lesz.
Összességében tehát önmagunknak kell felmérni önmagunkat. A felmérésnek két központi tétele van, amely azután továbboszlik sok-sok alsó tényezőre.
Erőforrásaink jelen körülmények között adottak.
Tudjuk, mennyi energiát tudunk termelni, kinyerni a természetből, vagy vásárolni. Tudjuk, mekkora élelmiszer-termelő kapacitása van az országnak. Tudjuk, mekkora eszközállományunk van a továbblépéshez (gépek, eszközök, tudás, technológia, stb.). Tudjuk, mekkora munkaerő-állomány áll rendelkezésre, és hogy azok milyen területeken hasznosíthatók. Fel kell mérni, és egységes rendszerbe foglalni valamennyit.
A másik oldalon fel kell mérni az igényeket alapvető, minimális, és maximális szempontok alapján figyelembe véve.
Minimális szempontok, hogy mindenkinek legyen hol laknia, hozzájusson megfelelő minőségű és mennyiségű élelemhez, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz. Az élet legalapvetőbb feltételeihez. Az összes többi szintet csak ezután lehet hozzátenni az igénylistához, amelybe minden beletartozhat. Ennek a felmérésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jelenlegi szinten ezek az igények mennyire kerülnek kielégítésre.
A felméréshez a központi akaraton kívül több dologra van szükség: megfelelő szoftverekre és háttérkapacitásra, amelyek számítástechnikailag biztosítani tudják a beérkező hatalmas anyagmennyiség megfelelő kezelését és rendszerezését. Szükség van a mindenki számára biztosított Internet-kapcsolatra, hogy a kidolgozott kérdésekre válaszolni tudjanak.
Az eredmény nagy valószínűség szerint az lesz, hogy az alapvető, de minimális igények kielégítésére jelenleg még van elegendő erőforrásunk, de a jövőben nem lesz. A másik eredmény nagy valószínűséggel az lesz, hogy aki most rosszabb körülmények között él, szeretne sokkal jobb körülmények közé kerülni, ugyanakkor, aki jónak mondható körülmények között van, nem szeretne rosszabb helyzetbe kerülni. Ehhez azonban a jelenlegi struktúrák között sem a társadalmi, sem a gazdasági rendszer nem alkalmas, hogy megvalósuljon. Ráadásul az erőforrásaink sem biztos, hogy elegendőek lennének rá még.
A felmérés eredménye megmutatja majd, milyen új erőforrásokat kell felkutatni, megteremteni és rendszerbe állítani ahhoz, hogy az igények megvalósuljanak.
Eztán minden csak tervezés kérdése. Bármit meg lehet valósítani, ehhez azonban teljesen új szemléletre van szükség az élet valamennyi területén.

II/2. Egyének és közösségek
Olyan rendszerben, mint amilyen a jelenlegi, ahol mindent az egyénnek kell megteremtenie önmagának mások érdekeivel szemben, lehetetlen jobb és magasabb szintre jutni. Meg kell tanulni a másikkal együtt, és nem ellenében gondolkodni és cselekedni. A jövőben nélkülözhetetlenné válik, hogy kisebb és nagyobb, részben önálló és önszabályozó közösségek jöjjenek létre, amelyek mindenkit magukba foglalnak.
Egy faluban, kistelepülésen, kis- vagy nagyvárosban lehetetlen úgy jutni egyről-a kettőre, hogy az nem a teljes közösség részvételével történik. A közösség tagjai minél szorosabb kapcsolatban állnak egymással, annál hatékonyabban és eredményesebben tudnak együttműködni. Ilyen szempontból a nagyvárosok hátrányosabb helyzetben vannak, hacsak nem osztódnak fel kisebb közösségekre.
Csak a közösségi lét tudja az egyes emberek elszigeteltségét megszüntetni, ugyanakkor közösségi létet csak az egyes emberek tudnak életre hívni.
Az ingyenes Internet elérés, a demokráciában való részvétel kötelezettsége, az erőforrás és igényfelmérés meg fogja mutatni, az ország mely területein kik vannak, mire képesek, és mit kellene tenniük.
Az e-demokrácia lényege, hogy az egyének és a közösségek megjelenjenek a virtuális térben is, ahogyan a már létező közösségi oldalakon (iwiw, Facebook, myvip, stb) megjelentek, de ennek célszerűsége és működése sokkal hatékonyabbá váljon.
A kialakuló új virtuális közegnek átláthatóvá és tisztává kell tennie, hol mire van szükség, és az hogyan valósítható meg.
Az új típusú demokráciában az állampolgárok nem csak a döntésekben fognak közösen részt venni, hanem a cselekvésekben is. Az egyén nem csak önmagáért, vagy szűkebb környezetéért fog tenni és dolgozni, hanem a közösségért is, amelyben él. És amennyit ő hajlandó megtenni a közösségért, annyit fog majd a közösségtől is visszakapni. Mivel ezek a közösségek egyre nagyobbak és kiterjedtebbek lesznek, a belőlük való kiszakadás, vagy kilépés ellehetetleníti majd az egyént.
Ennek eredményeképpen ismeretlen fogalommá válik majd a munkanélküliség, hiszen valamit mindenki tud tenni a közösségért, és ha már tesz, akkor egyrészt nem marad munka nélkül, másrészt a közösség is tenni fog érte.
Megszűnik a mai értelemben vett segélyezés is, amikor pusztán szociális alapon osztanak segélyeket ellenszolgáltatás nélkül.
Ha Magyarországon mindenki dolgozik, aki képes rá, sokkal kevesebb időt kell az egyénnek munkával töltenie, mert a munka is arányosan oszlik el.
A munkahelyteremtés csak egy profit orientált világban pénz kérdése, hiszen a profit szemlélet magában foglalja, hogy csak akkor érdemes bárkit foglalkoztatni, ha az hasznot termel.
A jövőben a haszon nem a jelenlegi értelemben vett profitot fogja eredményezni, hanem a közösség gyarapodását.
Elvégzendő feladat van bőven, hiszen szükség van új otthonokra, élelemre, utakra, energiaforrásokra, orvosokra, tanítókra, művészekre, eszközökre, stb…

III. Egészségügy, szociális háló

III/1. Állapotfelmérés
Az újonnan megvalósuló demokratikus rendszer egyik legnagyobb feladata lesz az a fajta egészségügyi reform, amelynek kezdő eleme egy teljes körű állapotfelmérés kell, hogy legyen.
Az egészségügyi felmérés pontosan megmutatja majd, milyen állapotban van a társadalom. Új gondolkodásmódot kell bevezetni, és két csoportra kell osztani a nem egészséges társadalmat: az önhibájukon kívül ilyen állapotban lévőket, valamint azokat, akik nagy mértékben hozzájárulnak betegségeik kialakulásához (dohányzás, káros szenvedélyek, elhanyagolt szervezet, kevés testmozgás).

III/2. Egészségügyi biztosítás
Az egészségügyi ellátásnak ingyenesnek kell lennie. Nagy hangsúlyt kell fektetni a természetes gyógymódokra a gyógyszeripar termékeivel szemben. Ösztönözni kell az orvosokat arra, hogy betegeik minél kevesebb gyógyszer segítségével gyógyuljanak meg, vagyis hogy a gyógyítási eredményeiket minél inkább természete módon érjék el. Ez statisztikailag könnyen kimutatható. Alapvető igazság, hogy a gyógyszeriparnak sosem lesz érdeke, hogy teljesen egészséges legyen a társadalom, hiszen akkor nem tudják eladni a termékeiket.
A megelőzésnek sokkal nagyobb szerepe lesz a jövőben.
Ösztönözni kell az embereket arra, hogy minél egészségesebben éljenek. Aki dohányzik, vannak egyéb káros szenvedélyei, nem mozog eleget, nem táplálkozik helyesen, sokkal többet tesz azért, hogy bármilyen betegség kialakuljon nála. Éppen ezért ezeket a tevékenységeket szankcionálni kell.
Ezzel szemben pedig jutalmazni azokat, akik a lehető legegészségesebb módon élnek, rendszeresen sportolnak, stb…
Központi rendelkezésekkel, vagyis szankcionálással és jutalmazással sokkal jobb eredményeket lehet elérni – ehhez természetesen fontosak a körülmények is, amelyek megteremtése szintén az állam – azaz valamennyi állampolgár döntésének felelőssége.

III/3. Szociális háló
Az erős és stabil szociális hálónak két alapvető kulcskérdése van: a vidék és a közösségek szerepe. Minden erővel és intézkedéssel segíteni és ösztönözni kell a jól működő vidéki közösségek kialakulását. Ha valaki vidéken él, kisebb valószínűséggel válik hajléktalanná, kisebb valószínűséggel lehetnek élelmezési problémái, és egy jól működő és összetartó közösségben nagyon kicsi a valószínűsége, hogy bármilyen szociális problémája adódjon.
A vidéki közösségek képesek teljes mértékű, és független önellátó gazdálkodásra. A közösségen belül mindenkinek fontos szerepe lehet. A közösségen belül mindenki tehet a közösségért valamit, így a közösség is gondoskodni fog róla, ha beteggé válik, ha megöregszik.

IV. Vidék, föld, élelmiszer-ellátás, vízgazdálkodás

IV/1. Vidéki letelepedés ösztönzése
Az elöregedett vidéki falvak újraélesztéséhez adminisztrációs eszközök és intézkedések is szükségesek. A vidéki letelepedéshez ösztönző lehet a következők bevezetése: Ingyen élelem a vidéki óvodáknak, iskoláknak. Ingyen élelem a vidéken élő nyugdíjasoknak. Ingyen élelem a vidéken letelepedő kismamáknak.
A vidéki élet meghatározó terét, a falut vagy a kistelepülést egy egységként kell kezelni. A benne lakók alkotnak egy közösséget, amelyben mindenkinek meg van a maga szerepe és feladata. A vidéki családok nem csupán saját boldogulásukért dolgoznak, hanem közösségben gondolkodnak, és összefognak.
A földeket közösen művelik, közösen tartanak állatot, közösen határozzák meg saját sorsukat és a feladatokat. Azokat egyenlő mértékben osztják ki maguk között, és az elvégzett munka arányában részesülnek az eredményekből.
Aki gazdálkodni szeretne, földet kap ingyen a közösségtől, cserébe, hogy művelje, és az eredményből adjon a közösségnek is egy részt.
Akinek földje van, de nem műveli, köteles azt a közösség fennhatósága alá bocsájtani. Hosszan tartó nem művelés esetén tulajdonjoga elvész. Ha valakinek aránytalanul sok földje van, és nem biztosít lehetőséget másoknak, hogy hasznos munkát végezzenek rajta, vagy egyébként nincs elegendő rendelkezésre álló föld, köteles egy részt megosztani a közösséggel.
Vidékre költözőknek az ottani közösség ingyen lakhatást biztosít, amíg ott él, és dolgozik, és munkája gyümölcsének egy részét megosztja a közösséggel.
A vidéki közösségek értékét más szempontból az szabja meg, mennyire környezetbarát módon élnek, milyen harmóniában vannak a természettel, a megtermelt élelmiszerek mennyire felelnek meg az egészséges biogazdálkodás kritériumainak, milyen hatékonysággal termelnek és juttatnak többletet olyan helyekre, ahol nem lehetséges az élelmiszertermelés (városok, stb).
A vidéki közösségek értéke abból a szempontból fontos, hogy fentebb meghatározott értékesség alapján részesülnek olyan viszonttámogatásban, amely megkönnyíti az életüket.
A viszont támogatások jelenthetnek iskola vagy egyetem alapítást, olyan eszközök adományozását, amellyel még hatékonyabban termelhetnek például megújuló energiát (geotermikus hőenergia, szélenergia, vízenergia, stb).
A vidéki közösségeket ösztönözni kell arra, hogy a létükhöz szükséges energiát mind nagyobb mértékben tudják maguk kinyerni a természetből.
Országos szinten ösztönözni kell a közösségeket, hogy valamennyi megtermelhető élelmiszert termeljék, és azokat termeljék adott helyen, amelyre az adott környezet a legalkalmasabb.
A vidéki települések, falvak, alakuló közösségek pályázatot is kiírhatnak, hogy egyfajta versenyhelyzet alakuljon ki: melyik település kínálja a legtöbbet a leendő letelepülőknek?
Minél több falu vagy közösség kapcsolódik bele ebbe a „versenybe”, és minél vonzóbb feltételeket kínálnak, annál nagyobb lesz az az erő, amely a városlakókat visszacsalhatja vidékre.
Fontos, hogy a vidéki közösségekben minél nagyobb legyen az egyenlőség és az igazságosság érvényesülő elve. Ha és ahol a társadalmi egyenlőtlenségek kiütköznek, a problémák csak hatványozódni fognak.
A megmaradás és fejlődés legnagyobb esélye azokon a településeken van, ahol minél kisebbek az egyenlőtlenségek.

IV/2. Vízgazdálkodás
Magyarországon néha túl sok a víz, néha egyáltalán nincs, és szárazság van. Ezt a mérleget ki kell egyensúlyozni újfajta szemlélettel. Amikor sok víz van, meg kell tartani, amikor nincs, fel kell használni. Ehhez gátakat, vízlépcsőket, csatornákat, tározókat kell építeni. Munkaerő bőven van, a technológia ismert, csak szándék és elhatározás kérdése. A vízzel kapcsolatos óriási munkálatok rengeteg embernek adhatnak munkát.
A vízügyi problémák megoldása csupán a jelenlegi rendszerben pénz kérdése. Egy másfajta szemlélettel működő társadalomban, ahol van elegendő élelmiszer, ahol mindenkinek van fedél a feje felett, ahol egy közösség részeként biztosítva van a biztos jelen és jövő, lehetőség adódik azok számára, akik tenni akarnak a közösségért.

V. Energetika

V/1. Független megújuló energiahálózatok
A vidéki letelepedés támogatásával, és az ott egyre nagyobb számban létrejövő, független energiaellátással bíró hálózatok azt eredményezik, hogy csökken az ország fosszilis energiákkal szembeni kiszolgáltatottsága (orosz gáz, olaj, stb.). A jelenlegi rendszerben mindinkább támogatni kell akár ingyen is, hogy minél több település váljon önellátóvá energetikailag.

V/2. Zöld energia, érdekkizárás
A jelenlegi rendszerben a gazdasági érdekek, és azon belül is profitorientált energiaszektor érdekei nagymértékben befolyásolják a politikai döntéshozókat. Az új típusú demokráciában, ahol a szakértők befolyásoltság nélkül, reálisan mutatnak fel minden alternatívát, a választott képviselők pedig nem kerülnek befolyásolható helyzetbe, és visszaszorul a korrupció, ésszerűbb döntések fognak születni. Ebből adódóan sokkal nagyobb teret kap majd a zöld energia-kitermelés megvalósulásának lehetősége. Fontos döntés kell, hogy legyen, hogy a vészesen fogyó fosszilis energiákat a jövőben arra is használni kell, hogy legyárthassuk azokat az eszközöket, amelyekkel a megújuló energiák kinyerhetők a természetből. Kellő mennyiségű megújuló energia esetén ez már nem fog problémát okozni.

VI. Ipar, környezetvédelem, közlekedés

VI/1. Tartósabb termékek ösztönzése
Olyan törvényeket kell alkotni, amelyek ösztönzik az ipari termelőket arra, hogy olyan termékeket értékesítsenek, amelyek egyre tartósabbak. A törvényeknek ösztönözni kell, hogy a termék árát és eladhatóságát a tartóssága szabja meg. Valami minél tartósabb, annál olcsóbb, tehát annál többet lehet belőle értékesíteni. A jelenlegi rendszerben nem szeretnek róla beszélni, de szomorú tény, hogy rengeteg kacatot gyártanak és vásárolunk, amelyekre csak amiatt van szükség, mert e nélkül összeomlana ez a pénzügyi rendszer: azért dolgoznak az emberek, hogy vásárolni tudjanak, és azért tudnak vásárolni, mert van mit vásárolni, és azért van mit, mert aki termel, munkásokat tud foglalkoztatni, és azért tud, mert vásárolnak. A munkalehetőség egyenlő a vásárlóerővel, ami árut termel, ami munkalehetőséget teremt. Ördögi körforgás, amiből muszáj kilépni, mert ebben a rendszerben nincs jövője az emberiségnek.
Ma már minden technológiánk megvan rá, és még van elegendő erőforrásunk, hogy az ipari termelésben megtörténjen a szemléletváltás.
A tartósabb, akár egész életen át kiszolgáló árucikkek gyártása mellett vissza kell szorítani a fogyasztást, és leépíteni azokat a termelési ágazatokat, amelyek szükségtelenek.

VI/2. Újrahasznosítás, takarítás
Rengeteg új lehetőséget teremt, ha a közösségek városon és falun felismerik az újrahasznosításban rejlő lehetőségeket. A parlagon heverő földeket be kell vonni a termelésbe, a használhatatlan épületeket le kell bontani, hasznosítani a bontóanyagot és a területet, a szeméttelepeket fel kell számolni, az elhasznált dolgokat szelektálva össze kell gyűjteni és újrahasznosítani.

VI/3. Közlekedés
A folyamatosan fogyó, és ezáltal dráguló üzemanyagok, amelyek nélkülözhetetlenek, arra késztetik a társadalmat, hogy újragondolja az egyéni és közösségi közlekedés problematikáját.
Ösztönözni kell az alternatív üzemanyagok, és az ezekkel működő járművek fejlesztését és elterjedését (hidrogén-, és elektromos autók).
A jelenlegi érdekellentétek fennmaradása mellett ez akadályokba ütközik, de az új típusú demokráciában hatékonyabbá tehető.
Meg kell vizsgálni az ingyenes tömegközlekedésre való átállás lehetőségét.

VII. Oktatás, ifjúság, jövőkép

VII/1. Hasznos tudás
A jelenlegi oktatási rendszer egyre hibásabban működik. A valódi tudás megszerzése egyre drágább, és csak egyre szűkebb rétegek engedhetik meg maguknak. Emellett az oktatásban sok helyütt megjelent a profitszemlélet, vagyis iskolák főleg azért alapulnak és oktatnak, hogy ezzel profitra tegyenek szert. Nem a valós igényeknek megfelelően bocsájtják ki a végzősöket. Egyes szakmákban ezért nagy a hiány, egyes szakmában pedig rengeteg az elhelyezkedni nem tudó sokdiplomás.
Hatékony szabályozással vissza lehet szorítani a felesleges intézmények, és előtérbe lehet hozni a hiányszakmák hatékonyabb működését. Így az iskolákból olyan hasznos tudással kerülhetnek ki az emberek, amit alkalmazni is tudnak.

VII/2. Oktatás-fejlesztés
Növelni kell a helyi iskolák, egyetemek, tudásközpontok számát, hogy a tanulóknak minél kisebb távolságot kelljen megtenni a tudás megszerzése végett. Amennyiben mégis távolabbi intézményben tanul, ösztönözni kell arra, hogy tanulmányai befejeztével visszatérjen szülőhelyére.
Az oktatás-fejlesztés nélkülözhetetlen része, hogy a tanulási lehetőség ne pénz függvénye legyen, hanem mindenkinek ingyenesen járjon minden szinten megfelelően kidolgozott szabályozással.

VII/3. Szemlélet-váltás és támogatás
Az oktatási rendszernek tükröznie kell a közösségi szemléletet a mai egyéni érvényesülés elvével szemben. Legjobban nem a kimagasló teljesítményt kell ösztönözni, hanem azt, aki emellett tudását társai vagy a közösség érdekében hasznosítja, és nem az egyéni boldogulás vezérli.
A vidéki megmaradást és/vagy visszatérést is jutalmazni kell.
A használható tudás mellett a vidéki fejlődés, és az újabb elvándorlási hullám megakadályozásának érdekében további ösztönző alternatívákat kell nyújtani a fiataloknak, például azzal, hogy a közösség ingyen felépít kalákában egy otthont nekik.
Támogatni kell azokat a közösségeket, amelyek segítséget nyújtanak az elmaradottabb tudásszinttel rendelkező rétegeknek.

VIII. Hon- és polgári védelem, rendfenntartás

VIII/1. Új típusú hon-védelem
Vissza kell térni a régi hagyományokhoz, és a férfiakat az iskolák elvégzése után minimum fél éves szolgálatra kell vinni. A korábbiakkal ellentétben azonban nem fegyveres oktatásban kell elsősorban részesülniük, és nem is felesleges és haszontalan elfoglaltsággal, mint sok esetben a katonaságnál régebben.
Első sorban polgári védelmi feladatokra kell kiképezni őket, amelyet hasznosíthatnak később szűkebb vagy tágabb közösségükben, katasztrófa-helyzetekben, és egyéb rendkívüli körülmények között.
A feladatokban való helytállás megtanulásán túl ennek az időszaknak is az a szerepe, hogy közösségi, összetartozási példát nyújtson.
Természetesen a jelenleg külföldön szolgáló katonákat azonnali hatállyal haza kell hívni.

VIII/2. Polgárőrség, rendőrség
A rendőrség és a polgárőrség szerepe jobban össze kell, hogy fonódjon. Az új típusú demokráciában a rendőrség irányítása eleve szakmaibb szempontok alapján történik, hiszen a politikai hatalom nem egy elit kezében van, hanem az e-demokrácia miatt valóban mindenki kezében.

IX. Bank, pénz, gazdaság

IX/1. Pénzforgalom
Egy olyan típusú demokráciában, ahol mindenki egy közösség része, és mindenkinek rálátása van mindenre, sőt döntési helyzetben van, átértékelődik a pénz, mint eszköz fogalma és szerepe is. A jelenlegi rendszerben a nagyarányú, és jellegéből adódóan követhetetlen készpénz-forgalom a legtöbb baj forrása.
Ma már pontosan tudjuk, hogy amennyiben eltűnne a készpénz a világból, egy új rendszerrel lehetőség lenne azonnal megszűntetni a politikai és gazdasági korrupciót. Emellett drasztikusan vissza lehetne szorítani minden olyan bűncselekmény számát, amelynek fő oka az ilyen vagy olyan gazdasági haszonszerzés (rablások, kábítószer-kereskedelem, prostitúció, stb.).
Amennyiben a jelenlegi készpénz-forgalom megszűnne, és ez az értékmérő teljes mértékben egy mindenki számára átlátható és ellenőrizhető virtuális térbe kerülne, megszűnne a közpénzek illegális magánzsebekbe történő vándorlása.
Egy jó rendszerben, ahol mindenkinek van lehetősége munkára, és az azért járó tisztességes bérezésre, mindenki fizetne adót, és senki nem juthatna illegális jövedelemhez.
Az új típusú demokráciában a közpénzek felhasználását a személytelen és ezáltal befolyásolhatatlan, számítástechnikai szoftvereken alapuló rendszer működteti, amelynek elosztásába valamennyi állampolgárnak joga, sőt kötelessége beleszólni.
Az új típusú demokráciában a magán-pénzek forgalmát ugyancsak számítógépes szoftverek bonyolítják és ellenőrzik, amelyre rálátása senkinek nincs, csak a rendszernek, amely csak akkor jelez hibát, és kér emberi beavatkozást, ha valahol szabálytalanságot észlel.
Ilyen rendszerben lehetetlen lesz a megvesztegetés, a lopott holmik értékesítése, az ellenőrizetlen forrású vagyongyarapodás, az ésszerűtlen herdálás.

IX/2. Profitplafon és új szemlélet
A jelenlegi gazdasági szisztéma növekedési kényszere a vészesen fogyatkozó eddigi energiaforrások, és nyersanyag miatt fenntarthatatlan. Muszáj ezt a rendszert gyökeresen megváltoztatni ahhoz, hogy civilizációnk fennmaradjon, és jobbá váljon.
Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a növekedés ütemét maximalizálni kell, sőt vissza kell fogni. A jelenlegi gátja ennek, az uralkodó profitszemlélet.
Akár gyárak és termelőüzemek bezárásának vagy átalakításának árán is, de maximalizálni és fenntarthatósági szempontból szabályozni kell a gazdaság teljes egészét.
A cégeket ne az vezérelje, hogy minél többet tudjanak eladni termékeikből, hanem az, hogy minél tartósabb cikkeket tudjanak eljuttatni minél szélesebb körben.
Az aránytalanul, ésszerűtlenül és igazságtalanul megszerzett és elosztott profitot meg kell szüntetni, vagy vissza kell forgatni a gazdaságba olyan módon, hogy az a teljes közösség javát szolgálhassa.
Ez magával vonja az elhatalmasodott multinacionális óriások szerepének és működtetésének, szabályozásának kérdését is.

X. Kultúra, média, kommunikáció, egyházak

X/1. Értékesebb médiumok
Teljes mértékben át kell értékelni és szervezni a jelenleg különböző érdekcsoportok által működtetett televíziókat, rádiókat és nyomtatott sajtót. A sajtó- és szólásszabadság teljes megtartása mellett kell megvalósítani egy olyan struktúrát, amelyben a közszolgálatiságnak van döntő szerepe.
Az új médiaszabályozásban háttérbe kell szorítani az ilyen-olyan érdekcsoportok manipulációs lehetőségeit, amelyek kártékonyan és rossz irányba terelik a világot.
Fő feladat, hogy három részre váljon minden médium szerepe: független és tárgyilagos hírszolgáltatás, mindenki szempontjából fontos és hasznos ismeretterjesztés, negatív példákat egyre inkább háttérbe szorító szórakoztatás.

X/2. Reklámtörvény
Radikálisan megváltozó reklámtörvényekre van szükség, amelyben nem az dominál, hogy kinek mennyi pénze, és mekkora lehetősége van arra, hogy a termékeit megismertesse az emberekkel. Főleg, ha a termék káros, haszontalan, és kizárólag a profitnövelés érdekeit szolgálja. Meg kell akadályozni, hogy a reklámok mértéktelen, káros, és haszontalan fogyasztásra ösztönözzék az embereket. Fő szempont kell legyen, hogy a fenntarthatóság, hasznosság és tartósság szempontjából legértékesebb termékek és szolgáltatások kapjanak teret a reklámokban.
A reklámokból ki kell szűrni a félrevezető manipulációs lehetőségeket, azoknak leginkább szakszerűnek és tárgyilagosnak kell lenniük, hogy az emberek józanul mérlegelve dönthessenek róluk.

X/3. Közösség- és családbarát médiumok
Valamennyi médiumnak, de különösen a televíziónak fontos szerepe kell legyen a családok és közösségek hatékonyabb működési és összetartási feltételeinek kialakításában. Értékes példákkal, eszközökkel. Jelen rendszerben a televízió szétzilálja és szinte sterilizáltan elzárt egyénekre bontja a világot. Ezt a folyamatot meg kell fordítani, akár kötelező adásszünetek elrendelésével is.
Vissza kell szorítani az ellenségeskedést, erőszakot, és megosztottságra ösztönző műsorokat a képernyőkről.

X/4. Egyház és vallás
A vallásszabadságnak teljesnek kell maradnia, hiszen ez mindenkinek magánügye. A jövőben azonban nem szabad pusztán ezer vagy kétezer éves történelmi hagyományokra hivatkozva egyes vallási intézményeket aránytalan, és másokkal szemben igazságtalan módon támogatni vagy visszavetni.
De végső soron, egy új típusú demokráciában erről úgyis a többség dönt majd.
Az egyházi és vallási intézmények értékét az kell megszabja, hogy mekkora közösséget tud összekovácsolni, és az adott közösség milyen viszonyban áll az egyéb, nem vallási alapon szerveződő közösségekkel, mennyire megosztó, vagy elfogadó és kiegyenlítő.

Összegzés

Ebben a vázlatban nagyon sok dologra nem tértem ki, és az elhangzottak is csupán egy ésszerűnek tűnő alternatíva elemei.
Nem tértem ki az államadósság kérdésére, a nemzetközi kereskedelmi és politikai kapcsolatok kérdésre, a nemzetpolitikára. A tanulmány nem részletezi az anyaság teljes körű ingyenes támogatásának lehetőségeit, az elnéptelenedés vagy túlnépesedés kérdésére. Nem foglalkozik az ingatlantulajdonok felülvizsgálatával, a lakhatási jogok pontos meghatározásával, a társadalmi szélsőségek kiegyenlítésének kérdésével, valamint egy radikálisan új nyugdíjrendszer bevezetésével.
Az energetikán belül nem foglalkozik mélyebben az atom- és zöld energiákkal, a találmányok fontosságával, valamint az energiafelhasználás minimalizálásával és átszervezésével.
Mivel egy teljesen új elgondolás mentén működne a pénzeszközök szerepe, nem tér ki a bankok és bankrendszerek átértékelésére.

Jelen tanulmány lépésről-lépésre megmutatja, hogyan tudjuk megváltoztatni Magyarországot, és ha ez sikerül, hogyan tudunk használható példát mutatni a világnak a változásra. Mert ha Magyarországon sikerül megvalósítani mindezt, és a világ példát vesz rólunk, megszűnhet az éhínség, megszűnhetnek a háborúk, a betegségek legtöbbje, a szegénység, a túlnépesedés.

El kell érni, hogy az Internet adta lehetőségek segítségével mindenki egy nagy virtuális közösséghez tartozzon, amely valós közösségeket fog majd kialakítani. Ezt követően közös akarattal meg kell változtatni a demokrácia játékszabályait, felelősséget kell tenni minden állampolgár vállára, ahol mindenkinek kötelessége valamennyi döntési mechanizmusba beleszólni.
Ez megváltoztatja majd a politikai vezetők szerepkörét, és felértékeli minden egyes szakterület szakértőinek szerepét érdekektől mentesen.
Miután ez megtörtént, a szakemberek feladata lesz, hogy a legjobb megoldásokat kidolgozzák vagy pontosítsák. A szakemberek feladata lesz, hogy minden kidolgozott lehetőséget érthető és eldönthető módon a közösség elé tárjanak, akik majd döntenek arról, hogyan tovább.

Talán furcsán hangzik, de ezzel létrejöhet egy olyan társadalom, amelyben mindenkinek van tisztességes munkája, joga a lakhatáshoz, élelemhez, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz. A személyektől független ellenőrzésű, virtuális fizetőeszköz teljes körű bevezetésével eltűnhet a korrupció, a pazarlás és a bűnözés. Kiegyenlítődhetnek a társadalmi különbségek, felzárkózhatnak a lemaradottak. A mértéktelen és ésszerűtlen profitorientált termelés átváltozhat olyanná, amely nem éli fel az összes tartalékot, nem okoz újabb aránytalanságokat.

Ha nem vesszük át saját sorsunk irányítását a közvetlen, e-demokrácia alkalmazásával, átveszik helyettünk mások – ez már most látszik: a nemzetállamoknak egyre kisebb a szerepük, helyettük globális szinten döntenek. Az Európai Uniónak is ez az egyik lényege és hátulütője. Az egyes emberektől egyre távolabbra kerülnek a lényegi döntések. Ma már a döntések többségét nem helyben, még csak nem is Budapesten, hanem Brüsszelben és más helyeken hozzák meg.

A demokrácia működésének megváltozása kezdetben nagyon sok munkával fog járni mindenki számára. Folyamatosan kell majd sorsfordító döntéseket meghozni. Nem kizárt, hogy átmenetileg lemondásokkal és áldozathozatallal is párosul. Az idő előrehaladtával azonban egyre kevesebb lesz a feladat, és már csak tökéletesíteni kell azt, amit mindannyian létrehozunk. Meggyőződésem, hogy az egy sokkal emberségesebb és jobb világ lesz.

 

Share and Enjoy

One Response to “Állam és demokrácia”

Vélemény, hozzászólás?

Kérjükjelentkezz be hogy megírhasd véleményed!

FEL