ELFELEJTETTED ADATAIDAT?

Akvapónia nagyhatalom leszünk?

by / péntek, 06 április 2012 / Published in Élelemtermelés, Jegyzetek, News, Találmányok, újítások
halas
Debrecen – Volt, aki kiásott gödörrel várta, hogy kijöjjön a tervrajz, van, aki csak annyit írt ki a Facebookra: „Köszönöm Péter, megváltoztattad az életem”. A Cívishír lejegyezte a csapókerti halas-zöldséges vezér monológjait a kőkemény télről, az egyre bővülő magyar akvapóniseregről.
Úgy néz ki, akvapóniában nagyhatalom leszünk!

Gönczi Péter, a csapókerti agrárforradalmár

Az egymást éltető haltenyésztés és zöldségtermesztés debreceni úttörője három hónappal ezelőtt robbantott az akvapóniával, az országos méretűvé vált agrárforradalom azóta sem lankad. Gönczi Péter monológjai a tél kőkemény próbáiról, a csapókerti üvegház legemlékezetesebb napjáról, a világon egyedülálló magyar akvapónialázról és a legfőbb agrárforradalmi célról.

Örömteli összeomlás

Érdekes fázisok voltak a Cívishír szilveszteri cikkének megjelenése után. Első körben az ismerősök és a média zúdult rám, aztán jöttek azok, akikkel ezer éve nem beszéltem, aztán a postás veje és a szomszéd anyja kategória, végül két hónap után vadidegenek köszöntek rám az utcán. Vége a bájos, elzárt, csapókerti életnek, de megszoktuk, mint cigány lova az éhezést, már egyáltalán nem zavar, sőt, összességében pozitív változás!

A legemlékezetesebb nap az egyik legnagyobb hidegben volt. Február 5-én kinn mínusz 7 fok volt, az üvegházban viszont 24 fokos pólós idő, a lehető legjobbkor jött az egyik kereskedelmi tévé stábja. Rögtön látszott, hogy jó szakemberek, jó cuccokkal, előre tudtam, hogy jó lesz az anyag. Tényleg remek műsor lett, hatására előbb megtízszereződött a honlapom látogatottsága, majd este fél 8-ra leállt az oldal, a látogatók száma lelőtte a webszervert, másik 70 oldallal együtt.

Kétségbeesetten hívtam a rendszergazdát, mire ő azt mondta, nincs semmi baj, ülj le, tölts egy pohár bort magadnak, ez a siker mércéje. Engedtem egy kád forró vizet, fürödtem, aztán bontottunk egy üveg bort, és beszélgettünk egy jót a feleségemmel.

A tél alaposan bepróbálkozott

Az elmúlt 25 év leghidegebb tele kiváló próba volt, megláttuk működik-e a passzív üvegházzal párosított akvapónia mínusz 20 fokos hidegben. A pusztán a napfényből hőt nyerő rendszerben a víz hőmérséklete a legnagyobb hidegben sem ment 5 és fél fok alá, így a hegyi patakokhoz szokott pisztrángokért nem kellett aggódni. A nagy kérdés az volt, hogy az ammóniát nitráttá alakító baktériumok fogják-e bírni. Fennállt a veszélye, hogy egy bizonyos hőfok alatt már nem tudnak dolgozni, ez pedig megmérgezi a növények alá kerülő vizet.

Rémisztő volt az a reggel, amikor észrevettem, hogy az ablakra belülről ráfagyott a jég. Amiatt aggódtam, hogy vajon el tudom-e csípni azt a pillanatot, amikor még időben beavatkozhatok. A szokásosnál sűrűbben mértem az ammónia- és a nitráttartalmat a vízben, és a mérést a lakásban is megcsináltam, nehogy a hideg torzítsa az adatokat. Egyébként a legjobb tanácsadó az orrod, mert ha baj van, azt pocsolyaszag jelezné.

Végül a baktériumok is megbirkóztak a hideggel, így a legnagyobb gondot a 10 fok alá csökkent levegőhőmérséklet jelentette az üvegházban, amitől leállt a növények növekedése. Tapasztalatnak jó volt, mert kiderült, hogy az üvegház dőlésszögén javítanom kell. Meredekebbre kell húzni, ez télen melegebben tartja, nyáron pedig jobban hűti az üvegházat. Emellett a szigetelést is megerősítem, és a következő télen már nem engedem 10 fok alá a rendszert.

Az agrárforradalom nem csendesedik

Az első nagy felbuzdulás után sem jött visszaesés, a dolog önjáró lett, naponta 10-15 új ember csatlakozik az akvapóniához a Facebookon, a honlap fórumán zajlik az élet, és a legelső cikket is folyamatosan olvassák a Cívishírről. A legstabilabb szereplő az átlagember. Mikor nemrég kiraktam a rendszerről és a passzív üvegházról készült 3D-s tervet, másnapra 480-an letöltötték, azóta pedig több mint ezren.

Volt, aki kiásott gödörrel várta, hogy kijöjjön a tervrajz, van, aki a padlására vitte fel rendszert, van, aki két vödörrel próbálgatja. Van, aki feltett egy fényképet a Facebookra egy, az enyémhez nagyon hasonlító rendszerről, és aláírta, „köszönöm Péter, megváltoztattad az életem”. Azt, hogy szilveszter óta hányan kezdték el Magyarországon az akvapóniát, csak becsülni lehet. Nagyjából 10-15 már működik, és ugyanannyi készül.

Olyan is van, aki más szemlélettel állította össze, és vannak érdekes ötletek, ezeket a fórumon igyekszem segíteni, és arra is ügyelek, hogy biztosan életképtelen kezdeményesek, baklövések ne szülessenek. Egyébként mindez érthető, hiszen mindenki a saját lehetőségeihez próbálja alakítani az akvapóniát, és saját kútfőből variál.

A magyar fogadtatás egyedülálló

Érdekes, hogy a dolog csak Magyarországon került be ilyen robbanásszerűen a köztudatba, és kezdett el terjedni, máshol kisebb lépésekkel halad. Nem tudom, nálunk mi okozhatta, talán az, hogy a passzív üvegházzal kombinálva kicsit mesebeli a történet. De világszerte is egyértelmű a terjedése, mert másfél éve még Európában csak 6-7 rendszerről tudtam a világhálón keresztül, most nagyjából ötvenről.

Az üvegházzal való párosítás nemzetközi szinten is nagy érdeklődést váltott ki. Figyelemreméltó, hogy az akvapóniás guruk legközelebbi workshopján már egy külön betétként szerepel a passzív üvegházak témája.

Válasz a minőségi éhezésre és a kőolajfüggőségre

A követők mellett a kétkedők is hallatják a hangjukat, a legkeményebb kritika egy hölgytől jött, ő minőségi éhezésnek minősítette az akvapóniát, mondván, a föld kihagyása miatt a növényekbe nem kerülnek bele a nyomelemek. A felvetés jogos, de a gazdája nem ismerte teljesen a rendszert. A körforgásba ugyanis nem csupán a haltáp kerül be, hanem a nyomelemeket tartalmazó természetes adalékok, mint például a giliszta, az alga vagy a tengeri sás kivonat.

Volt, akinek az nem tetszett, hogy az egész rendszer kőolajalapú, így megmarad a függősége az egyre dráguló erőforrástól. Ez valóban így van az ipari haltáp és a vízforgatás miatt, de mindkét elem kiváltásán rajta vagyunk. A haltáppal kapcsolatban nyáron próbáljuk ki a természetes alapú ötleteket. A vízforgatásnál pedig az a lényeg, hogy modernebb szivattyúval a jelenlegi 100 watt helyett 35-40 wattra le lehet vinni az áramigényt, innentől kezdve pedig beléphetnek a napelemes megoldások.

Kézikönyv, dzsembori és a legfőbb cél

Jelenleg minden erőnkkel az akvapóniás kézikönyv elkészítésén dolgozunk a rendszerrel már 2004-ben kísérletező Peley Árpáddal. Ez tartalmazza majd az elinduláshoz szükséges összes információt, mindenképpen szeretnénk még tavasszal megjelentetni.

Bár még mindig több százan szeretnének kijönni hozzám, a személyes látogatást továbbra sem lehet megoldani a csapókerti akvapóniában. A hely is kicsi, és egyelőre fázom az elgondolástól, hogy a privát hátsó kertem bemutató hellyé váljon. A könyv megjelenése után azonban azt is tervezzük, hogy létrehozunk egy olyan rendszert, ami eleve ezzel a céllal épül. A továbblépést segítendő erre a nyárra egy európai akvapóniás dzsemborit is tervezünk Magyarországon, amire máris vannak jelentkezők Lengyelországból, Szlovéniából és Olaszországból is.

A könyv megjelenéséhez, a tervezett webshophoz kell némi jogi háttér, ehhez létrehozunk Peley Árpáddal egy céget. Ez nem arról szól, hogy hülyére keressem magam, vagy levédjem a terméket. Bár rengeteg munka van vele, továbbra sem ebből élünk, talán a jövőben visszajöhet majd belőle valami. A legfőbb cél az, hogy hosszú távon minél több ember tudjon egészséges élelmiszert biztos forrásból beszerezni.

Forrás:

http://civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/ugy-nez-ki-akvaponiaban-nagyhatalom-leszunk/0330134508

Share and Enjoy

Vélemény, hozzászólás?

Kérjükjelentkezz be hogy megírhasd véleményed!

FEL