ELFELEJTETTED ADATAIDAT?

14 olyan dolog, amit nem reklámoz az élelmiszeripar

by / vasárnap, 23 június 2013 / Published in Egészség, életmód, Élelemtermelés, Jegyzetek, News
virsli

1. A görög joghurt gyártása több millió font (mérgező) savós hulladékot termel minden évben és senki sem tudja mi történik a sok savóval. A “Modern Farmer ‘s fascinating story” lenyűgöző történetéből idézünk. Arról, hogy hogyan kell kezelni a “savó problémát” ezt írják:

“Minden három-négy uncia tejből, a Chobani és más cégek, kizárólag egy uncia krémes görög joghurtot tudnak előállítani. A maradék: savó. Ez egy vékony, nyúlós salakanyag, amit nem lehet egyszerűen csak kiönteni a természetbe. Nem csak, hogy illegális lenne, de a bomló savó mérgező a természeti környezet számára, kirabolja az oxigént a patakokból és a folyókból. Szakértők szerint a savó jelenléte minden vízi életközösséget “Holt-tengerré” alakítana át, elpusztítva a vízi életet, méghozzá potenciálisan egész nagy területeken. Csak a sajtsavó, a joghurt tejsavó “rokona”, az elmúlt években több tízezer halat ölt meg Görögországban.

Forrás: seriouseats.com

2. A “nem koncentrátumból” készült 100 %-os narancslét felmelegítik, kivonják belőlük az oxigént, ennek eredményeképp elveszíti ízét, majd legalább egy évig légtelenített tartályokban tárolják és mielőtt bedobozolnák, visszaoldják beléjük az ízt előre gyártott ízesitőkkel, amik tele vannak kemikáliákkal.

Tehát, ha valaha is elgondolkozott már azon, miért olyan finom az íze a narancslének és hogy vajon hogy lehet az, hogy egyöntetően minden doboz vagy palack narancslének ugyanolyan az íze függetlenül a narancsszezontól, hát akkor itt a titok kulcsa.

narancslé iz

Mivel a hozzáadott íz technikailag narancsolajból és kivonatból származik, a gyártóknak nem kell külön felsorolniuk az ​​összetevők közt. Bővebben itt olvashat erről:
Forrás: naturalnews.com

3. Így keverik össze a mirelit, zöldségből készült vega burger hozzávalóit:

zöldség burger

Egy hatalmas “talicskában”, lapáttal. Ez a kedvencem!  A teljes Science Channel videó alább látható.
Forrás: youtube.com

4. A legtöbb kereskedelmi tej több száz tehén tejéből melegítés, homogenizálás, ultrapasztőrözés és újracsomagolás után érkezik a vevők polcára

tej gyár

A tejet hatalmas ipari centrifugákban elemeire választják (zsír-, fehérje-, és más szilárd anyagok, folyadékok). Aztán a részeket különböző arányokban rekombinálják, hogy tökéletesen egységes egész, zsírszegény vagy épp sovány tej legyen a végeredmény.

Tudjon meg többet a folyamatról – és azt ahogy a nyers tej (más néven az a fajta, ami egyenesen a tehéntől származik) már a múlté. (LA Times)

Hasonló cikk:  A fehér méreg: a kereskedelmi tej horror története

5. A Maraschino cseresznyét, előállítói kifehérítik vegyszerekkel, majd hatalmas kád kukorica szirupban és festékben pácolják, hogy a cseresznye újra piros legyen.

 

Sajnálattal kell leírnunk, nem így szedik le őket a fáról, mint ahogy az üvegben vannak.
Forrás: youtube.com

6. Sok konzerv leves MSG-vel ízesített, még akkor is, amikor azt állítják róla, hogy nem

konzervgyár

Az adalék hús aromát kölcsönöz a leveseknek, amely segít a konzerválás által okozott ízvesztés és sóhiány kiegyensúlyozásában.

Az MSG nem feltétlenül rossz, de a leves készítői mégis megkerülik az ízfokozó anyag feltüntetését az összetevők listáján. A cimkére nemes egyszerűséggel csak azt írják, hogy “természetesen előforduló” (mert finomított növényi és élesztő fehérjéket tartalmaz) “élesztő-kivonat” vagy “hidrolizált fehérje”.

Forrás: Hidden MSG and the ‘soup wars’

7. A levesek konzerválási eljárása annyira roncsoló hatású, hogy a vállalatok óriási sárgarépát termesztenek csak abból a célból, hogy az ne hulljon darabokra a levesben

óriási répa

Egy élelmiszer szakértő az ipari nagyságú és erősségű sárgarépát úgy írja le, hogy azok akkorák mint “a faágak – vagy olyanok, mint egy baseball ütő.”

Forrás: www.slate.com

8. Sok fagylaltot és jégkrémet karragénnel stabilizálnak, ami valójában egy hínár kivonat.

karragén
Forrás: www.rodale.com

Karragén vagy E-407. Nem rossz, csak … furcsa nem?

9.  A virsli tele van húscafatokkal, zsírral, keményítővel vagy “gabona töltőanyag” keverékével

virsli

Gabona töltőanyag = zsemlemorzsa, zabpehely vagy liszt, mert ki nem akarna zabot a virslijébe ?! És ez még nem is említi az ízfokozókat, színezékeket és a hozzáadott tartósítószereket. Nézze meg a videót a gyártási folyamatról alább.

Forrás: youtube.com

10. Sok importált (és drága) “extra szűz” olívaolaj ténylegesen olcsóbb mag és csonthéjas termésből sajtolt olaj

olivaolaj gyár

Olvassa el Tom Mueller 2007 -ben íródott lenyűgöző (és vidám) expozéját az olasz olaj- csalásról, ami végül az “Extra Virginity: The Sublime and scandalous World of Olive Oil” c. könyv megírásához vezetett.
Forrás: naturahirek.hu

11. A vörös, piros és rózsaszín színű termékeket gyakran kármin-kivonattal színezik, más néven pici rovarok összezúzott szerveinek és testének felhasználásával

kosnilkivonat

Kosnilkivonat is szerepel néha kárminsav vagy Carmine helyett. Ha többet szeretne tudni a folyamatról itt olvashat róla.

Forrás: livescience.com

12. A kávétejszín kukorica szirupból és hidrogénezett növényi transz-zsírsavakból áll

kávétejszin

Nincs abban semmi tejszin:.)…egy csepp sem.

Az ​​összetevők listája itt olvasható:

Víz
Kukorica szirup szilárd anyag
Részben hidrogénezett szójabab és / VAGY gyapotmagolaj
Kevesebb mint 2% szódium-kazeinát (tejszármazék)
Dikálium- foszfát
Mono-és digliceridjek
Nátrium-alumínium-szilikát
Mesterséges ízesítő
Karragén

Forrás: www.organicauthority.com

13. És még egy ok arra, hogy ne tegyünk kávétejszínt reggeli kávénkba. Ezt a szuper-vidám textúrát kapjuk, ha minden összetevő összeáll!

kávétejszin

Forrás: youtube.com

13. A szalonna készítéshez a sertésdagadót ebben a furcsa autómosó típusú szekrényben “folyékony füsttel” zuhanyozzák le

szalonna

A hátborzongató színű piros eső, festékeket is tartalmaz, hogy a sertéshúst szebb szalonna színűre fessék.
Forrás: youtube.com

14. A reszelt, csomagolt sajt tele van finomított cellulózzal, ami a sajt összetapadását akadályozza meg.

reszelt sajt

Forrás: youtube.com

faforgács

A cellulóz: növényi sejtfal rostokból áll, ami gyakori, emészthetetlen élelmiszer-adalékanyag. Tőle a fagylalt krémesebb, a salátaöntet sűrűbb lesz. Kalóriák hozzáadása nélkül. És mivel ez természetes eredetű, még a csomagolt élelmiszereken sem tüntetik fel.

Fűrészpor! Ki gondolta volna?

Források:

online.wsj.com
www.buzzfeed.com

Share and Enjoy

10 Responses to “14 olyan dolog, amit nem reklámoz az élelmiszeripar”

    • Megdöbbentő szerintem is, hogy milyen könnyen hisznek emberek az interneten bármilyen oldalnak, ami másokat vádol valamivel, különösen a “nagy multikat, akik kizsebelnek minket, egyszerű polgárokat”. Erre bármit rá lehet fogni. Arra nem is gondoltok, hogy a befolyásos emberek is ezeket a kajákat eszik, meg arra, hogy az egyszerű polgárok is gyakran ezeknél a multiknál dolgoznak?

  1. Tele van féligazságokkal, ellenőrizhetetlen állításokkal, irreleváns megjelölt forrásokkal és olyan, köztudottan igaz vagy ellenőrizhető állításokkal, amikből az égvilágon semmi nem következik azon kívül, hogy a nagyipari élelmiszergyártás nem olyan, mint a házi. Itt-ott kőzészúrva néhány olyan tény is, ami valóban igaz és problémás már régóta, például a virsliről szóló rész, de igazából abból sem következik semmi más, mint az, hogy a virsli hústartalma jellemzően alacsony, főleg az olcsó virslié, de ettől még nem lesz egyértelműen káros, és az összetevők és a készítési eljárás meg nem titkosak és már számtalanszor nyilvánosságra is kerültek.

    Nálam már az első pont kivágta a biztosítékot ezen a ponton: “… és senki sem tudja mi történik a sok savóval”
    Ne mááááár….SENKI? Ember nem is vesz részt a savó eltávolításában? És megint csak egy internetes összeesküvés-elmélet oldalnak jutott eszébe, hogy foglakozzon ezzel a kérdéssel, az élelmiszeripari felügyeleti szerveknek meg nem? Persze-persze…

  2. Tudtátok, hogy a C vitamin tabletta szintetikus aszkorbinsavból, szintetikus hordozóanyagból és szintetikus ízesítőből készül, amit egy műanyag levélbe csomagolnak és aluminiummal zárják le, hogy aztán az egészet egy klórozott, nyomdafestékezett papírdobozba tegyék? Ne egyetek C vitamint!!!!

    Igyatok kígyómérget, az 100%-ban természetes!

  3. Tömör baromság a cikk, Megdobbento! Már az hogy van, aki elhiszi.
    Vegyük sorra, nagy vonalakban:

    1.Savó, azaz tejsavó. Tejfölök, sajtok előállításánál keletkezik, s nem hogy nem mérgező, de kimondottan hasznos jószág! Joghurt készítésénél nem keletkezik, legjobb tudásom szerint.

    2. Narancsléből kivonni az oxigént, hogy az ízét elveszítse.. Az ízért felelős molekulák meg benne maradnak, gratula! A vízből meg a hidrogént veszik ki ugye?

    3. Mivel keverjék, kávéskanállal? Ha tiszta helyen van tárolva a szerszám s lemosva rendesen, lényegtelen mivel van keverve..

    4. Ha nem lenne a tej homogenizálva, a zsírtartalom kicsapódna a tárolóedény/tartály tetején. Ha meg nem lenne pasztőrözve – pont azért mert több 100, 1000 tehén teje van egyben… Viva la TBC! Szerényen jegyzem meg, a kenyérben több millió gabonanövény magva van jelen, egy jó kolbászban – ha az nem házi készítésű – szintén több 100 állat húsa van.

    5. Miért kellene kifehéríteni hogy utána visszapirosítsák? Esetleg hogy a gyártási költségeket növeljék?

    6. Erről fogalmam sincs, olyan szemetet nem eszem. :)

    7. a vállalatok NEM termesztik, hanem FELVÁSÁROLJÁK a konzervipari alapanyagokat. Igen, azokat amelyeket a gazdák termesztenek meg a saját földjükön – vagy másén. Darabolni meg mindenképpen kell, ha szétesésre játszanának, a konzerv levesek pürék lennének, nem levesek. Mint tudjuk, az anyag nem vész el..

    8. A karragént évszázadok óta használják, nem tegnap találták fel. A tengeri moszat fogyasztása meg nem tartozik a legegészségtelenebb szórakozások közé.

    9. Virsli: az valóban olyan masszaként folyik, mint a képen, valóban hús-zsírcafatokból áll. Hogy olyan szép lapockát, combot, stb.. kapj a boltbnan, bizony darabolni kell a husit, formázni, stb. Nos, ezt a “hulladékot”, ami valójában nem az, különválasztják és felhasználják, néhány mm-mikrométer nagyságú darabokra darálják s némi víz hozzáadása után lesz olyan jó folyós. Utána szilárdul meg, főzés és füstölés után. Lisztet nem tartalmaz, egyéb adalékanyagokat 1,5% mértékig tartalmazhat, a Magyar Élelmiszerkönyv alapján. Ettől eltérni lehet, de az a vállalkozás végét jelenti.

    10. Ha jól látom, csalásról van szó a cikkben. Tehát nem úgy gyártják általánosságban, hanem adott cég cselekedett ily módon. No comment..

    11. Ez tény. Viszont nem látom a problémát. Az emberiség nagy része fogyaszt ízeltlábúakat..

    12. Az olcsóbbak talán.

    13. Dagadóból szalonnát, értem én. S a szalonnabőrt hogyan teszik rá? Esetleg Technokollal? A piros színt okozó festék nem más mint nátrium nitrát, azaz pác só, ami stabilizálja a hús színét mert amúgy megbarnulna. Így nincs szükség festésre. A folyékony füstnek meg megvan az az előnye hogy megadja a füstös ízt a szalonnának, ugyanakkor nem tartalmaz rákkeltő anyagokat, mint a mezei füst.

    Tessék, lehet megdobbenni! :)

  4. Emberiség.hu véleménye:

    lehet sokmindennel egyet nem érteni, és vitatkozni
    de annyi haszna van, hogy legalább szó esik róla
    és a tényeken az apróságok nem változtatnak: az élelmiszeripar szemetet etet az emberekkel – azokkal is, akik a bejegyzésekben védik őket, azokkal is, akik hallgatnak

    • Nem az élelmiszeripart védem hanem a józan észt. Sajnos élelmiszeripari suliba jártam, így viszonylag pontos képem van róla. Magyarázd már meg, dagadóból hogyan lesz szalonna? Nincs az a gyakorló háziasszony, aki nem szúrná ki azonnal, még ha sertést életében sem látott, nem is szólva mezei parasztokról, hogy nem szalonnával állsz szembe! Ez utóbbiaknak meg aztán végképp nem tudod bemagyarázni.

      Tejsavó: Van fogalmad róla, mi az?

      Ha egységes zsírtartalmú tejet akarsz venni, szükséges a homogenizálás, mert a dobozból kifolyna a tej, a zsírt meg le kellene kaparni az oldaláról. S nem feltétlenül szükséges a nyers tejet pasztörizálni, hadd szaporodjanak a bacik benne! Nem ok nélkül említettem meg a TBC-t.

      Egyébként de, sok “szemetet” csinál az élelmiszeripar, viszont nem kötelező minden *****-t megvenni.

    • Azért az önmagában, hogy esik róla szó, nem pozitívum, ha hülyeségeket beszélünk róla. Óvodás szintű hozzáállás az egész, minden érvet nélkülöző, csak arra van alapozva, hogy az összeesküvés elméletek által vonzott nyárspolgári célközönség szereti utálni a nagytőkét, és most kap egy csámcsognivaló listát, ami igazolhatja, hogy nem a saját életképtelensége és alkalmatlansága miatt tart ott, ahol, hanem mert a csúnya gazdag emberek kihasználják és átverik őt.
      Ha ismeretterjesztő jelleggel tudományos szagú tényfeltárást végzünk nyilvánosan, legyen hozzá tudományos hátterünk is, mert ez így csak egy demagóg, áltduományos maszlag.

  5. Nem kaptam választ. Ezek szerint ellenőrizetlen forrásokból, pánikkeltés gyanánt hordtál össze hevet – havat.

    • Emberiség.hu véleménye:

      A cikk átvett tartalom, az oldal szerkesztői egy szót sem tettek hozzá, vagy vettek el belőle, a források megjelölésre kerültek. Az, hogy ki mit gondol arról, miért került fel, teljes mértékben a magánügye.

Vélemény, hozzászólás?

Kérjükjelentkezz be hogy megírhasd véleményed!

FEL